NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Csontváry saját kiállításai és a Teozófiai Társaság kongresszusai Nyomtatás E-mail
2017. április 21.

ImageCsontváry és a teozófia (IV.)

Csontváry saját kiállításai

és a Teozófiai Társaság pünkösdi kongresszusai

 

Csontváry életében megrendezett kiállításai szinte egybeesnek a Teozófiai Társaságnak az 1900-as évek elején tartott pünkösdi kongresszusaival (Párizs 1906, München 1907, Budapest 1909). S bár Csontváry Münchenben nem rendezett önálló kiállítást, a művészetek bajor fővárosának – a müncheni művészeti akadémia és az ott működő Hollósy-kör révén – mégis jelentős szerepe volt a festő életében.

Csontváry kiállításai

a Teozófiai Társaság

pünkösdi kongresszusai

1905 – Budapest

1906 – Párizs

1907 – Párizs

1907 – München

1908 – Budapest

1909 - Budapest

(1909/10 – Berlin)

(elmaradt)

(1911 – Genova)

(elmaradt)

1910 – Budapest

 

Utolsó frissítés ( 2017. április 22. )
Tovább...
 
A Golgota mint a Csontvár misztériuma Nyomtatás E-mail
2017. április 14.

Image
Önarckép? Ki az a Csontváry?
A csontember és a csontvár

Csontváry, a Golgotai

A festő nevének dimenziói

(Csontváry géniusza, 14. rész)

 

„…élő lélekben, élő csontban, csontnak csontvárában

élő szellem lakik.”[1]

 

„Nézd a csontembert, s a Halált látod.

Nézz a csontok belsejébe, s a Feltámasztót látod.”[2]

 

Írásunk elején röviden már utaltunk a festő nevének jelentőségére. Hogy korántsem magától értetődő, hogy azt az individualitást, aki ebben az inkarnációjában haláláig a Kosztka Tivadar nevet viselte, „Csontváry”-ként ismerjük. Ezt az önelnevezést exoterikus értelemben „művésznévnek” is tekinthetjük (a külső tudomány és a művészettörténet-írás is annak tartja), ám ezoterikus értelemben itt egyfajta „beavatási névről” van szó: olyan névről, amely híven tükrözi az ő lényét, szellemiségét és festőként vállalt küldetését. Beszéltünk róla, hogy e név a művész szláv eredetű családnevének szellemes „magyarításából” ered (a Kosztka név a szláv nyelvekben, így lengyelül is azt jelenti: ’kis csont, csontocska’). Mezei Ottó kutatásaiból azt is tudjuk, hogy a festő a Kosztka név „magyarításakor” több névváltozattal is próbálkozott (Csontosy, Csontossy és í. t.), míg végül a „Csontváry”-nál kötött ki.[3] És arra is utaltunk, hogy a felvidéki gyógyszerész az 1900-as esztendőtől kezdve, festőként használta a „Csontváry” nevet – s nem véletlen, hogy „névváltoztatása” egybeesik a káli júgának nevezett „sötét korszak” végével, és az új szellemi fény által beragyogott „fényes korszak” beköszöntével.

De miért lett Kosztkából Csontossy, majd Csontváry? Mi az a „csontvár”? És ki a lakója ki az ura ennek a csontvárnak? Ki az a „Csontváry”?

Utolsó frissítés ( 2017. április 15. )
Tovább...
 
SEELENKALENDER - LÉLEKNAPTÁR (2.) Idén április negyedik hete Nyomtatás E-mail
2017. április 13.

Dritte April-Woche

(14-20. April)

(2) (B)

 

Ins Äussre des Sinnesalls

Verliert Gedankenmacht ihr Eigensein;

Es finden Geisteswelten

Den Menschensprossen wieder,

Der seinen Keim in ihnen,

Doch seine Seelenfrucht

In sich muss finden.

Április harmadik hete

(április 14-20.)

(2) (B)

 

A gondolat erejének sajátsága

Belevész az érzékek látszatvilágába.

A szellemi világok viszontlátják

A sarjadó emberpalántát,

Aki lelkének magvát a szellemi világban,

Gyümölcsét azonban önmagában

Kell hogy megtalálja.

Utolsó frissítés ( 2017. április 23. )
Tovább...
 
Marie Steiner karmikus életútja (1. rész) Nyomtatás E-mail
2017. március 14.

Image
Marie Steiner Novalis mellszobrával
Marie Steiner születésének 150. évfordulója

Ki volt Marie Steiner

Karmikus életútja

Rudolf Steiner kutatásainak fényében

 

2017. március 14-én van Marie Steiner – teljes nevén Marie Steiner-von Sivers – születésének 150. évfordulója. Ő volt Rudolf Steiner legfontosabb élettársa, s ahogy Szergej O. Prokofjev fogalmaz: ő volt Steiner legjelentősebb munkatársa. Jórészt neki köszönhetjük, hogy Rudolf Steiner életműve ebben a formában létrejöhetett, és fennmaradt. Az ő áldozatos tevékenysége nélkül nem ismernénk, vagy nem ilyen formában ismernénk az antropozófiát.

Ebből az alkalomból szeretnék egy rövid áttekintést adni Marie Steiner karmikus életútjáról – teljes mértékben Rudolf Steiner szellemi kutatásaira támaszkodva. Rudolf Steinerrel és legfontosabb tanítványával, Ita Wegmannal ellentétben ugyanis Marie Steinerről meglehetősen keveset tudnak még antropozófus körökben is, és ez az ő karmikus életútjára és korábbi inkarnációira is vonatkozik. A Gilgames–Enkidu- és az Arisztotelész–Nagy Sándor-történetet minden műveltebb antropozófus ismeri Kirchner-Bockholték, illetve Emanuel Zeylmans műveiből.[1] Marie Steiner karmikus életútjáról és előző inkarnációiról viszont mindmáig elég keveset tudunk. Németül létezik ugyan egy kiváló összefoglaló Wilfried Hammacher tollából,[2] de Marie Steiner előző inkarnációinak jelentősége még sincs igazán benne az antropozófus köztudatban.

Utolsó frissítés ( 2017. március 24. )
Tovább...
 
Trump - Amerika vagy az emberiség szolgálatában? Nyomtatás E-mail
2017. február 20.

Image
Trump jobbján: Pence alelnök, Kushner és Churchill
Thomas Meyer

Trump – Amerika vagy az emberiség szolgálatában?

 

Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét Donald Trumpnak hívják. Beiktatási beszéde[1] pofonként érte az USA elitjét és az amerikai médiát, s egyfajta hűségeskü volt a szuverenitás igazi letéteményeséhez – az amerikai néphez. Beszédét ugyanakkor teljesen áthatotta az USA szokásos kiválasztottság- és küldetéstudata a világban. „America first” (Amerika az első), „We will make America great again” (Ismét naggyá tesszük Amerikát) – ezek voltak Trump beszédének többször is elismételt és nagy tetszést kiváltó szlogenjei.

Utolsó frissítés ( 2017. március 07. )
Tovább...
 
Az Ármány-elnökség küszöbén Nyomtatás E-mail
2017. január 20.

Image
Ahrimán-fej (R. Steiner agyagmodellje)
Amerikai árnyékelnökség

A „világbéke” fejedelme és az ő

posztmodern prófétája

 

Ki áll Donald Trump mögött? – ez a kérdés sokakban felmerülhetett az új amerikai elnök választási győzelme után. Egy nemrég megjelent írás[*] meglepő választ ad a kérdésre, ugyanakkor szellemtudományos szempontból is megfontolandó összefüggésbe helyezi az új amerikai elnök „sikerének” titkát.

Utolsó frissítés ( 2017. február 07. )
Tovább...
 
Budapest okkult történelméhez (Csontváry és a teozófia III.) Nyomtatás E-mail
2017. január 13.

Image
Csontváry: Fohászkodó Üdvözítő (részlet)
Buda-pesti „Buddha-pestis”

Teozófia, 1909, Budapest

Egy Krisztusért, illetve Krisztus ellen vívott küzdelem játszódott le itt…

(Csontváry géniusza, 13. rész)

 

Csontváry tehát – michaeli-rózsakeresztes inspirációja révén – az új szellemi fény és az éteriség festője akart lenni – az éteri Krisztus prófétája. De szava pusztában kiáltó szónak bizonyult a korabeli Magyarországon. Miért? – Mint mondtuk, az Annie Besant és az angol teozófus vezetők, illetve a Rudolf Steiner vezette német szekció (a későbbi Antropozófiai Társaság) közötti szellemi küzdelmek – a Krisztus újbóli eljövetele kapcsán dúló „spirituális világháború” – egyik sorsdöntő csatájára Budapesten került sor, az 1909 pünkösdjén nálunk megrendezett nemzetközi teozófus kongresszuson. Abban az évben, amikor Csontváry az utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást festi, majd – tíz évvel a halála előtt – felhagy a festői alkotással. Mi történt 1909-ben, a budapesti teozófus kongresszuson? Csontváry festői pályájának lezárulásával összefüggésben az 1909-es budapesti eseményeknek itt csak a meghatározó sajátosságaira tudunk rámutatni, ismét Szergej O. Prokofjev és Thomas Meyer szellemtudományos kutatásaira támaszkodva.[1]

Utolsó frissítés ( 2017. február 03. )
Tovább...
 
Mi történik az Antropozófiai Társaságban? (1916 - 2016) Nyomtatás E-mail
2016. december 30.

ImageMi történik az Antropozófiai Társaságban?

1916 – 2016

 

„Az igazság nélkül nincs valódi ezotéria.”

(Rudolf Steiner, Köln, 1912. december 29.)

1916

Rudolf Steiner az őt és felesége személyét ért különféle támadások (legfőképpen addigi barátjuk és munkatársuk, Edouard Schuré vádjai) után, 1916 augusztusában, egyik előadása végén bejelenti, hogy „pusztán az Antropozófiai Társasággal szembeni udvariasságból nem mond le a társaság tiszteletbeli elnökségéről, ám Steiner asszony, amilyen gyorsan csak lehet, visszavonul a központi vezetőségben betöltött tisztségéből.” Rudolf Steiner ekkor úgy fogalmaz: „Épp elég megbeszélést tartottunk. Eleget üléseztünk mindenféle dolgokról… Talán többet ér, ha végre teszünk is valamit.”[1] 

Utolsó frissítés ( 2017. február 08. )
Tovább...
 
Fontos kiegészítés az 1916-os és a 2016-os év összefüggéséhez Nyomtatás E-mail
2016. december 29.

Image
1916: a Közel-Kelet felosztása a franciák és a britek között
Aleppó – Moszul,

1916 2016

1916-ban a britek és a franciák felosztják maguk között az Oszmán Birodalom közel-keleti területeit (SykesPicot-egyezmény): a térség mai képének kialakulása (Szíria, Irak, Palesztina stb.). Ez a nyugati nagyhatalmi paktum a mostani közel-keleti konfliktusok gyökere. A jelenlegi háború ugyanennek a területnek az újrafelosztásáért folyik.

Utolsó frissítés ( 2016. december 30. )
Tovább...
 
A 2016-os év (Aleppó - Moszul, Brexit - "Trexit", "Mosztambul") Nyomtatás E-mail
2016. december 23.

Image
Köln romjai és a kölni dóm, 1945
Mi történik a világban?

1916 – 2016

 

„Világosan végiggondolni a dolgokat –

most ez az egyetlen, amit tehetünk.”

(Rudolf Steiner, 1916)

 

Rudolf Steiner száz évvel ezelőtt, az első világháború kellős közepén, a következőket mondta az akkori és azóta csak súlyosbodó problémák és konfliktusok megoldhatatlanságával, a háborúval, a háborús propagandával, a sajtó különböző érdekek által vezérelt félretájékoztatásaival, és a mi ebből adódó feladatunkkal kapcsolatban: „Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk világosan megismerni ezeket a dolgokat, hogy megpróbáljuk szellemileg áttekinteni a világban zajló folyamatok összefüggéseit, s megpróbálunk élni ezekkel a felismerésekkel. Mindig ahhoz kell tartanunk magunkat, hogy a gondolatok igazi, dinamikus erők. Világosan átgondolni a dolgokat – most ez az egyetlen, amit tehetünk. És ha az ember akár csak két napig együtt él ezekkel a valós gondolatokkal, s aztán ismét hatalmába keríti őt a sajtó fekete mágiája, ennek a két napnak akkor is jelentősége van, amelyből erők fakadnak.”[*]

Utolsó frissítés ( 2016. december 30. )
Tovább...
 
Krisztus eljövetele "az ég felhőiben..." (Csontváry géniusza 12.) Nyomtatás E-mail
2016. november 21.

Image
Plein air erfunden (Napút-festés feltalálva) (Csontváry)
Krisztus „visszatérése”

az ég felhőiben…

Csontváry géniusza, 12. rész

 

Az előző fejezetben láthattuk, hogy 1910. január 10-én, amikor a Teozófiai Társaság angol vezetői elkezdték „beavatni” az általuk Krisztus újbóli fizikai megtestesülésének kikiáltott indiai fiút, éppen ezen a napon szakadt meg Csontváry „isteni összeköttetése”, ekkor ért véget szellemi inspirációja, s így ez a nap jelenti termékeny alkotó időszakának, sőt egész festői pályájának a lezárulását. Vagyis az a nap, amikor az indiai Adyarban egy lelki és szellemi „erőszaktétel” formájában kezdetét vette az ifjú Krisnamurti „beavatása” (amely valójában egy ál- vagy ellen-beavatás volt), Csontváry leírásában éppen ez a nap jelenti egy szellem nélküli, „hatalmi” korszak, egy anyagi, materiális szemléletű időszak kezdetét. Az angol teozófus vezetők ugyanis csak látszólag beszéltek a szellemről, s valójában mindent, még Krisztus újra eljövetelét is csupán materiális (fizikai) értelemben – a régi palesztinai események „megismétlődéseként” – tudták elképzelni. „A Teozófiai Társaságba olyan mértékben behatoltak a materialista tendenciák, hogy úgy vélik, Krisztus anyagi testet öltve fog visszatérni” – foglalta össze a helyzetet 1910-ben Rudolf Steiner.[1]

Utolsó frissítés ( 2016. november 29. )
Tovább...
 
Szenzációs felfedezés: két, eddig ismeretlen Klasse ismétlő óra Nyomtatás E-mail
2016. november 12.

ImageKét új Klasse-óra

A boroszlói ismétlő órák (Breslau),

1924. június 12–13.

 

A bázeli Perseus Kiadó egyik legújabb könyvében egy jelentős felfedezést tett közkinccsé: kiadták annak a két, eddig ismeretlen Klasse-órának, annak a két ismétlő órának (Wiederholungsstunde) a szövegét, amelyeket Rudolf Steiner 1924. június 12-én és 13-án a boroszlói és koberwitzi pünkösdi kurzusok alatt tartott a ma Lengyelországhoz tartozó sziléziai német városban (lengyelül Wrocław). Ez azt jelenti, hogy a hét dornachi ismétlő óra és az eddig publikált berni, londoni és prágai különórák kiegészülhetnek ezzel a most megjelent két boroszlói Klasse-órával. Rudolf Steiner ezenkívül tartott még két ismétlő órát a hollandiai Arnheimben, kettőt a francia fővárosban és egyet az angliai Torquay-ben. Ám e nyugat-európai helyszínek mellett két kelet-közép-európai, a szláv elemmel érintkező városban (Prágában és Boroszlóban) is elhangzott két-két Klasse-óra, a Szabad Szellemtudományi Főiskola első osztályának mint Michael-iskolának az órái.

Utolsó frissítés ( 2016. november 20. )
Tovább...