Az első és második Goetheanum hosszmetszete

Az első Goetheanum alapköve

Hol van most az Alapkő?

A második Goetheanum alatt

A Goetheanumban jelenleg két kiállítás is látható az alapkőletétellel kapcsolatban: egyrészt az Alázat - odaadás - áldozatkészség: az épület szellemi kézjegye című tárlat Andrej Belij és Hermann Linde képeivel, másrészt a KettősTér (Kétkupolás épület) - a Goetheanum és Alapköve című kiállítás. Anna Krygier az Alapkő pontos helyéről Dino Wendtlandot, utóbbi kiállítás kurátorát kérdezte.

Az első Goetheanum hosszmetszete

Van egy olyan mítosz, hogy a szónoki emelvény alatt fekszik - de nem így van. A kiállításunkon látható egy tervrajz 1913 szeptemberéből, amelyből kiderül, hogy már az első Goetheanum számára terveztek egy tűzvédelmi falat, az ehhez szükséges süllyesztővel a szónoki emelvény mögött. Nagyon mélyre kellett volna ásni, hogy ez alatt helyezzék el az Alapkövet. A második Goetheanumhoz mindenesetre hozzátartozik, hogy az első épület alapköve fekszik alatta. Ez kifejezi a második Goetheanumnak az Elsőhöz való szellemi kapcsolódását: az Alapkő változatlan, nem volt új alapkőletétel,[*] az Alapkövet nem nyitották fel, és nem tettek bele további dokumentumokat, vagyis Rudolf Steiner meggyőződése szerint az első Goetheanum Alapköve voltaképpen a második Goetheanum számára továbbra is érvényben maradt. Ezért nem azt a címet adtuk a kiállításnak, hogy „az első Goetheanum és Alapköve”, hanem azt, hogy „a Goetheanum és Alapköve”.

Ma hol kellene ásnunk, [hogy megtaláljuk az Alapkövet]?

Az Alapkő-teremben (Grundsteinsaal). A kiállításon látható egy szép tervrajz, amelyen be van jelölve az Alapkő: [a Goetheanum Alapkő-termének] első és második széksora alatt található. Pontosan ugyanazon a helyen van, mint az első Goetheanum épületében, csak 1 méter 20 centiméterrel mélyebben.

Milyen volt az Alapkő témájával foglalkozni? Voltak akadályok?

Egy akadály elhárult előlünk: a rotterdami Vitra-Design-Museum kiállítását egy évvel későbbre halasztották, úgyhogy az általunk kölcsönadott kiállítási darabokat visszakaphattuk, így például négy eredeti tervrajzot a János-épületről. Ezek a kettős terű, kétkupolás formaszerkezet első csírái, Rudolf Steiner maga rajzolta őket, s így szerencsére eredetiben is megtekinthetők a kiállításon.

Nem lenne jó, ha maga az Alapkő is ott lenne a kiállításon?

Az Alapkő kis betonszarkofágja

Föltettem magamnak a kérdést: hogy nézne ki most a réz[lapokból összeforrasztott Alapkő], amely száz évig a földben volt? Most milyen állapotban lenne és hogyan viselkedne? Egy oxidált réteget képezne, s így védekezne? Egy levéltárosnak vagy történésznek, de még inkább egy régésznek természetesen érdekében állna kiásni az Alapkövet. Ehhez fel kellene bontani az Alapkő-terem padlózatát, és ki kellene ásni a követ, amely egy betontokban van a földbe ágyazva. - Ám ugyanakkor igen érdekfeszítő dolog más úton-módon keresgélni. Most oly módon ástuk ki - mintegy virtuálisan - az Alapkövet, ahogy egyáltalán ki tudjuk ásni: fényképek és rekonstrukciós modellek segítségével. Tehát úgy vélem, hozzátartozik az Alapkőhöz, hogy a helyén maradjon, hogy csupán képzeletben kutassuk fel és hozzuk felszínre azt. A tűzvész [az első Goetheanum 1922 szilveszter éjjelén történt leégése] után Rudolf Steiner meg akarta tudni, hogy sértetlen maradt-e az Alapkő. Ez fontos volt számára, valószínűleg éppoly fontos, mint az a tény, hogy a második Goetheanum esetében semmit sem tett hozzá az Alapkőhöz. A kiállításnak is az a célja, hogy jobban meg tudjuk válaszolni mindezeket az Alapkővel kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Összeállította és fordította: Korcsog Balázs

Megjelent a Das Goetheanum 2013. szeptember 21-i számában (2013/38.).