Napszellem

Ünnepség Rudolf Steiner születésnapjára

Február 25-én a Goetheanum Alapkő-termében emlékeztek meg Rudolf Steiner 147. születésnapjáról. Az ünnepséget Szergej O. Prokofjev és Beatrice Schüpbach euritmiacsoportja tartotta.

Rudolf Steiner születésnapját ünnepelnünk kellene. Prokofjev programban meghirdetett felszólalásából végül előadás kerekedett. Az előadó egy évvel ezelőtt Rudolf Steiner gyermekkoráról beszélt, ezúttal pedig Rudolf Steiner beavatását állította mondandója középpontjába: Steiner beavatása egy mindmáig ismeretlen rózsakeresztes révén történt meg, akihez Steiner a gyógynövénygyűjtő Felix Koguzki közvetítésével jutott el. Rudolf Steiner beavatásának különlegessége Prokofjev szerint abban áll, hogy Steiner már a Mesterével történt találkozása előtt rátalált életének feladataira, s így független maradt a Mesterétől. A vele való érintkezés révén Rudolf Steiner csupán egy módszert kapott, amelynek segítségével elérhette célját: hogy a szellemi tapasztalatot egyesítse a természettudományos (földi) gondolkodással. Rudolf Steiner volt az első, aki ezt a módszert használta a Michael-korszakban, és ő volt az első, aki ezt teljesen tudatosan is alkalmazni tudta.

(2007-ig a dornachi Goetheanumban is február 27-én tartották Rudolf Steiner születésnapját.) 

Renatus Derbidge beszámolója a Das Goetheanum 2008/10. számában jelent meg (2008. március 7.)

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner születésének időpontjáról (2. rész)

[Rudolf Steiner 1861. február 25-én született Kraljevecben. Két nappal később, február 27-én keresztelték meg. Születési dátumaként a legtöbbször mégis a február 27-e szerepel. Hogy Rudolf Steiner a születési időpontjával kapcsolatos pontatlanságot később miért nem javította ki, és hogy miért tartotta fönn továbbra is az így keletkezett sokéves „hagyományt”, például az Életutam című önéletírásának első fejezetében (ahol még 1923 végén is azt írja, hogy „1861. február 27-én születtem Kraljevecben”), az továbbra is rejtély marad, noha ezzel kapcsolatban különféle okokat lehet felhozni.]

Először is, mivel nem kizárt, hogy a születés időpontját hibásan jegyezték be az egyházi anyakönyvbe, így elképzelhető, hogy Rudolf Steiner később, amikor észrevette ezt a pontatlanságot, akkor ebben a szellemi világ egyértelmű üzenetét látta, mintegy annak intő jelét ismerte fel benne. Hiszen ez [az elírás] a későbbiek során megvédte őt mindazoktól a visszaélési lehetőségektől, amiket tisztátalan célból, a sötét okkult erők oldaláról művelhettek volna a valódi születési időpontjával. Hiszen Rudolf Steiner volt az első olyan újkori beavatott, aki teljesen nyíltan és nyilvánosan működött, és az ezzel kapcsolatos veszélyeket semmiképpen sem szabad alábecsülnünk.

Részlet Szergej O. Prokofjev A Rudolf Steiner születési helye körüli misztériumtitkok című tanulmányából. Megjelent a szerző Von der Beziehung zu Rudolf Steiner [A Rudolf Steinerhez való viszonyról] című tanulmánykötetében, 2006-ban. Fordította: Korcsog Balázs

Rudolf Steiner születésének időpontjáról (1. rész)

Rudolf Steiner 1861. február 25-én született egy Kraljevec nevű faluban, amely akkoriban Magyarországhoz, ma Horvátországhoz tartozik. (…) Születésekor a gyermek igen gyenge és törékeny volt, és attól tartottak, hogy nem fog sokáig életben maradni. Ezért igyekeztek, hogy a télies időjárás ellenére amilyen gyorsan csak lehet, megkereszteljék a gyermeket. (…) Február 27-én került sor a keresztelőre a szomszédos falu, Draškovec katolikus templomában: a gyermek a Rudolf Joseph Lorenz keresztnevet kapta. (…)

A tanulmány első részének megjelenése után többen is megkérdeztek Rudolf Steiner születésének tényleges időpontjával kapcsolatban. Egy dátum nélküli, Rudolf Steiner által saját kezűleg írott rövid önéletrajzi feljegyzésből - amelyet vagy maga Rudolf Steiner nem fejezett be, vagy a folytatása nem maradt fenn - teljesen egyértelműen következik, hogy Rudolf Steiner 1861. február 25-én született Kraljevecben: „Születésem 1861. február 25-ére esik. Két nappal később megkereszteltek.” (BGA 49/50)

Ez a szöveg először 1975 Húsvétján látott napvilágot (hasonmás kiadásban) az Adalékok Rudolf Steiner műveinek összkiadásához című sorozat egyik kötetében, Rudolf Steiner halálának 50. évfordulója alkalmából. Ebben a füzetben ezenkívül Eugenie von Bredow két levele is megjelent, amelyekből kiderül, hogy ő 1920 februárja és 1921 februárja között Rudolf Steinertől minden bizonnyal megtudta születésének valódi időpontját, s ennek megfelelően írásban gratulált neki. Ezért írta 1921. február 25-i levelében, hogy „ma, azon a napon, amely valójában az Ön individualitásának ebben a megtestesülésében a születése napja kellett hogy legyen, noha mostanáig mindig február 27-ét tekintettük annak…” (Uo.)

A 19. században nem volt ritka, főként félreeső és falusias katolikus vidékeken, hogy az egyházi anyakönyvekben, illetve a születési bizonyítványokban a testi születés időpontja helyett - a szellemi születés jeleként - a keresztelő napját tüntették föl.

Hogy Rudolf Steiner ezt a pontatlanságot később miért nem javította ki, és hogy miért tartotta fönn a továbbiakban is ezt az ezáltal keletkezett sokéves „hagyományt”, például az Életutam című önéletírásának első fejezetében (ahol még 1923 végén is azt írja, hogy „1861. február 27-én születtem Kraljevecben”), az továbbra is rejtély marad, noha ezzel kapcsolatban különféle okokat lehetne felhozni, ezek azonban túllépnék ennek a közleménynek a kereteit.

[Ezen a ponton zárul Prokofjev cikke, ám a szerző éppen ezeknek az okoknak a feltárásával bővítette ki írását legújabb tanulmánykötetében. Ezeket a 2. részben közöljük.]

Részlet Szergej O. Prokofjev 2005. február 27-én - Rudolf Steiner születésének (12*12=) 144. évfordulója alkalmából - a Goetheanumban tartott ünnepi előadása alapján írott tanulmányából (A Rudolf Steiner születési helye körüli misztériumtitkok). Megjelent a Das Goetheanum tagoknak szóló mellékletében (Nachrichtenblatt, 2006/8. és 2006/11.) 2006. február 17-én és március 10-én. Jelentősen kibővített változatban a szerző Von der Beziehung zu Rudolf Steiner [A Rudolf Steinerhez való viszonyról] című tanulmánykötetében látott napvilágot 2006-ban. Fordította: Korcsog Balázs

2008. február 25-27-ére, Rudolf Steiner születésének 147. évfordulójára

Rudolf Steiner „kettős” születése és Mani halála

Február 25.: RUDOLF STEINER testi (fizikai) születése (1861) (Kraljevec)

Február 26.: MANI „megfeszítés” miatti kínhalála (277) (Gondishapur)

Február 27.: RUDOLF STEINER keresztelője mint szellemi születés (1861) (Draškovec) (harmadnapon!)

(Egyes művek február 27-ét tartják Saint-Germain gróf halála napjának [1784], ám Rudolf Steiner ezzel kapcsolatban más közléseket is tett [lásd GA 93].)

„Rudolf Steiner egyszer egy magánbeszélgetés során Maninak, a manicheizmus megalapítójának (aki a 9. században mint Parszifál, a Grál-király testesült meg) a 21. századra várható inkarnációjáról a következőket mondotta: »Mani ebben az évszázadban [vagyis a 20. században] nem fog megtestesülni. Az a szándéka, hogy ezt a következő [tehát a 21.] században teszi meg, feltéve, hogy ehhez egy megfelelő testet talál.« (GA 264) Rudolf Steiner ezzel összefüggésben továbbá azt mondja, hogy a jövőben a Waldorf-pedagógia egyik fontos feladata az lesz, hogy a magasan fejlett szellemek inkarnációját egyáltalán lehetővé tegye: »A hagyományos nevelés semmilyen lehetőséget nem kínál Mani fejlődése számára, kizárólag a Waldorf-nevelés.« (Uo.) Ha figyelembe vesszük a mondottakat, akkor sejthetjük, hogy a megfelelő inkarnációs lehetőségekkel kapcsolatos kérdés magára Rudolf Steinerre is vonatkozott.” (Ezekkel a sorokkal kezdődik Szergej O. Prokofjev A Rudolf Steiner születési helye [és ideje] körüli misztériumtitkokat vizsgáló tanulmánya.)