2008. február 27. |
Napszellem
Ünnepség
Rudolf Steiner születésnapjára
Február
25-én a Goetheanum Alapkő-termében emlékeztek meg Rudolf Steiner 147.
születésnapjáról. Az ünnepséget Szergej O. Prokofjev és Beatrice Schüpbach
euritmiacsoportja tartotta.
Rudolf
Steiner születésnapját ünnepelnünk kellene. Prokofjev programban
meghirdetett felszólalásából végül előadás kerekedett. Az előadó egy évvel
ezelőtt Rudolf Steiner gyermekkoráról beszélt, ezúttal pedig Rudolf Steiner beavatását
állította mondandója középpontjába: Steiner beavatása egy mindmáig ismeretlen rózsakeresztes
révén történt meg, akihez Steiner a gyógynövénygyűjtő Felix Koguzki közvetítésével
jutott el. Rudolf Steiner beavatásának különlegessége Prokofjev szerint abban
áll, hogy Steiner már a Mesterével történt találkozása előtt rátalált életének feladataira, s így független maradt a Mesterétől.
A vele való érintkezés révén Rudolf Steiner csupán egy módszert kapott, amelynek
segítségével elérhette célját: hogy a szellemi tapasztalatot egyesítse a
természettudományos (földi) gondolkodással. Rudolf Steiner volt az első, aki
ezt a módszert használta a Michael-korszakban, és ő volt az első, aki ezt teljesen
tudatosan is alkalmazni tudta.
(2007-ig a dornachi Goetheanumban is február 27-én tartották Rudolf Steiner születésnapját.)
Renatus
Derbidge beszámolója a Das Goetheanum 2008/10. számában jelent meg
(2008. március 7.)
|
Utolsó frissítés ( 2011. február 24. )
|
|
2008. február 27. |
Szergej
O. Prokofjev
Rudolf Steiner születésének időpontjáról (2. rész)
[Rudolf
Steiner 1861. február 25-én született Kraljevecben. Két nappal később, február
27-én keresztelték meg. Születési dátumaként a legtöbbször mégis a február 27-e
szerepel. Hogy Rudolf Steiner a születési időpontjával kapcsolatos
pontatlanságot később miért nem javította ki, és hogy miért tartotta fönn
továbbra is az így keletkezett sokéves „hagyományt”, például az Életutam
című önéletírásának első fejezetében (ahol még 1923 végén is azt írja, hogy
„1861. február 27-én születtem Kraljevecben”), az továbbra is rejtély marad,
noha ezzel kapcsolatban különféle okokat lehet felhozni.]
Először is, mivel nem kizárt,
hogy a születés időpontját hibásan jegyezték be az egyházi anyakönyvbe, így
elképzelhető, hogy Rudolf Steiner később, amikor észrevette ezt a pontatlanságot,
akkor ebben a szellemi világ egyértelmű üzenetét látta, mintegy annak intő jelét
ismerte fel benne. Hiszen ez [az elírás] a későbbiek során megvédte őt
mindazoktól a visszaélési lehetőségektől, amiket tisztátalan célból, a sötét
okkult erők oldaláról művelhettek volna a valódi születési időpontjával. Hiszen
Rudolf Steiner volt az első olyan újkori beavatott, aki teljesen nyíltan és
nyilvánosan működött, és az ezzel kapcsolatos veszélyeket semmiképpen sem
szabad alábecsülnünk.
A sorsnak ez a
beavatkozása - egy magasabb szempontból nézve - mégiscsak megfelelhet a valóságnak. Hiszen ahogy már
korábban említettük, Rudolf Steiner február 25-én nagyon gyenge, törékeny
gyermekként jött a világra, és attól tartottak, hogy nem fog életben maradni.
De két nap után elmúlt ez az életveszély, s így már bízhattak benne, hogy a
gyermek mégis életben marad.
Szellemi szempontból ez a
helyzet azt jelenti, hogy a február 27-i keresztelőig még nem dőlt el a kérdés,
hogy Rudolf Steiner entelechiája [szellemi lénye] megmaradhat-e ebben a
testben, vagy visszahúzódik a szellemi világba. Csak két nappal a születése
után határozta el végleg Rudolf Steiner entelechiája, hogy megtestesül, és most
már készen állt arra, hogy birtokba vegye ezt a fizikai testet mint eljövendő
földi életének eszközét. Rudolf Steiner később ezért beszélhetett joggal február
27-éről is úgy, mint születése napjáról, még hogyha nem is fizikai értelemben.
Egy olyan magas fokú
beavatottnak az életét, mint amilyen Rudolf Steiner volt, nem lehet azok szerint a szokványos,
túlságosan is emberi mértékek szerint mérni, ahogyan az egy átlagember esetében
teljesen jogos volna. Egy igazi beavatott földi élete egy misztérium, amely
teljes egészében talán csak egy hozzá hasonló beavatottnak nyilatkozhat meg,
olyasvalakinek, aki maga is egyike a Földet vezető beavatottak körének.
Részlet
Szergej O. Prokofjev A Rudolf Steiner születési helye körüli
misztériumtitkok című tanulmányából. Megjelent a szerző Von der
Beziehung zu Rudolf Steiner [A Rudolf Steinerhez való viszonyról] című
tanulmánykötetében, 2006-ban. Fordította: Korcsog Balázs
Magyarul elhangzott a
budapesti Rudolf Steiner Házban 2008. február 25-én, Rudolf Steiner
születésének 147. évfordulóján
|
Utolsó frissítés ( 2008. június 01. )
|
|
2008. február 26. |
Szergej
O. Prokofjev
Rudolf Steiner születésének időpontjáról (1. rész)
Rudolf
Steiner 1861. február 25-én született egy Kraljevec nevű faluban, amely
akkoriban Magyarországhoz, ma Horvátországhoz tartozik. (…) Születésekor a
gyermek igen gyenge és törékeny volt, és attól tartottak, hogy nem fog sokáig
életben maradni. Ezért igyekeztek, hogy a télies időjárás ellenére amilyen
gyorsan csak lehet, megkereszteljék a gyermeket. (…) Február 27-én került sor a
keresztelőre a szomszédos falu, Draškovec katolikus templomában: a gyermek a
Rudolf Joseph Lorenz keresztnevet kapta. (…)
A
tanulmány első részének megjelenése után többen is megkérdeztek Rudolf Steiner
születésének tényleges időpontjával kapcsolatban. Egy dátum nélküli, Rudolf
Steiner által saját kezűleg írott rövid önéletrajzi feljegyzésből - amelyet vagy maga Rudolf Steiner nem fejezett be,
vagy a folytatása nem maradt fenn - teljesen egyértelműen következik, hogy Rudolf Steiner
1861. február 25-én született Kraljevecben: „Születésem 1861. február 25-ére
esik. Két nappal később megkereszteltek.” (BGA 49/50)
Ez
a szöveg először 1975 Húsvétján látott napvilágot (hasonmás kiadásban) az Adalékok
Rudolf Steiner műveinek összkiadásához című sorozat egyik kötetében, Rudolf
Steiner halálának 50. évfordulója alkalmából. Ebben a füzetben ezenkívül
Eugenie von Bredow két levele is megjelent, amelyekből kiderül, hogy ő 1920
februárja és 1921 februárja között Rudolf Steinertől minden bizonnyal megtudta
születésének valódi időpontját, s ennek megfelelően írásban gratulált neki.
Ezért írta 1921. február 25-i levelében, hogy „ma, azon a napon, amely
valójában az Ön individualitásának ebben a megtestesülésében a születése napja
kellett hogy legyen, noha mostanáig mindig február 27-ét tekintettük annak…” (Uo.)
A
19. században nem volt ritka, főként félreeső és falusias katolikus vidékeken,
hogy az egyházi anyakönyvekben, illetve a születési bizonyítványokban a testi
születés időpontja helyett - a szellemi születés jeleként - a keresztelő napját tüntették föl.
Hogy
Rudolf Steiner ezt a pontatlanságot később miért nem javította ki, és hogy
miért tartotta fönn a továbbiakban is ezt az ezáltal keletkezett sokéves
„hagyományt”, például az Életutam című önéletírásának első fejezetében
(ahol még 1923 végén is azt írja, hogy „1861. február 27-én
születtem Kraljevecben”), az továbbra is rejtély marad, noha ezzel kapcsolatban
különféle okokat lehetne felhozni, ezek azonban túllépnék ennek a közleménynek
a kereteit.
[Ezen
a ponton zárul Prokofjev cikke, ám a szerző
éppen ezeknek az okoknak a feltárásával bővítette ki írását legújabb
tanulmánykötetében. Ezeket a 2. részben közöljük.]
Részlet
Szergej O. Prokofjev 2005. február 27-én - Rudolf Steiner születésének (12*12=) 144. évfordulója
alkalmából - a Goetheanumban tartott
ünnepi előadása alapján írott tanulmányából (A Rudolf Steiner születési
helye körüli misztériumtitkok). Megjelent a Das Goetheanum tagoknak
szóló mellékletében (Nachrichtenblatt, 2006/8. és 2006/11.) 2006.
február 17-én és március 10-én. Jelentősen kibővített változatban a szerző Von
der Beziehung zu Rudolf Steiner [A Rudolf Steinerhez való viszonyról] című
tanulmánykötetében látott napvilágot 2006-ban. Fordította: Korcsog Balázs
2008.
február 25-27-ére, Rudolf Steiner születésének 147. évfordulójára
|
Utolsó frissítés ( 2011. július 02. )
|
|
2008. február 26. |
Rudolf Steiner „kettős” születése és Mani halála
Az ezoterikus kereszténység különböző áramlatainak és
azok vezetőinek szoros szellemi kapcsolatára utal, hogy Rudolf Steiner két
születésnapja (testi és szellemi születése) mintegy közrefogja, körülöleli Mani „kereszthalálának” napját:
Február
25.: RUDOLF STEINER testi (fizikai) születése (1861) (Kraljevec)
Február
26.: MANI „megfeszítés” miatti kínhalála (277) (Gondishapur)
Február
27.: RUDOLF STEINER keresztelője mint szellemi születés (1861) (Draškovec) (harmadnapon!)
(Egyes művek február 27-ét tartják Saint-Germain
gróf halála napjának [1784], ám Rudolf Steiner ezzel kapcsolatban más
közléseket is tett [lásd GA 93].)
„Rudolf
Steiner egyszer egy magánbeszélgetés során Maninak, a manicheizmus
megalapítójának (aki a 9. században mint Parszifál, a Grál-király testesült
meg) a 21. századra várható inkarnációjáról a következőket mondotta: »Mani
ebben az évszázadban [vagyis a 20. században] nem fog megtestesülni. Az a
szándéka, hogy ezt a következő [tehát a 21.] században teszi meg, feltéve, hogy
ehhez egy megfelelő testet talál.« (GA 264) Rudolf Steiner ezzel összefüggésben
továbbá azt mondja, hogy a jövőben a Waldorf-pedagógia egyik fontos feladata az
lesz, hogy a magasan fejlett szellemek inkarnációját egyáltalán lehetővé tegye:
»A hagyományos nevelés semmilyen lehetőséget nem kínál Mani fejlődése számára,
kizárólag a Waldorf-nevelés.« (Uo.) Ha figyelembe vesszük a mondottakat, akkor
sejthetjük, hogy a megfelelő inkarnációs lehetőségekkel kapcsolatos kérdés
magára Rudolf Steinerre is vonatkozott.” (Ezekkel a sorokkal kezdődik Szergej
O. Prokofjev A Rudolf Steiner születési helye [és ideje] körüli
misztériumtitkokat vizsgáló tanulmánya.)
A
naptári részt összeállította és a Prokofjev-tanulmányt fordította: Korcsog
Balázs
|
Utolsó frissítés ( 2016. február 22. )
|
|
|