|
Korunk
legkorábbi Mennybemenetele és Pünkösdje
A
tavaszi időszaknak, a húsvéti ünnepkörnek három főünnepe van: maga a Húsvét, a
Mennybemenetel és a Pünkösd. A két utóbbi ünnep időpontja (a Húsvéthoz kötött,
annak időpontjától függő, úgynevezett mozgó ünnepek lévén) mindig követi a Húsvét
éppen aktuális időpontját, minden évben együtt mozog vele: vagyis Mennybemenetel
mindig a Húsvét utáni 39., illetve 40. napra, mindig (Áldozó)csütörtökre,
Pünkösd pedig a Húsvét utáni hetedik vasárnapra, vagyis a (7*7=) 49., illetve - amint arra neve is utal (Pentecoste, Pfingsten,
Pünkösd stb.) - a Húsvét utáni 50. napra esik. És mivel az idei volt korunk
legkorábbi Húsvétja, így az idei lesz korunk legkorábbi Mennybemenetele és legkorábbi
Pünkösdje is.
Húsvét(vasárnap)
időpontja március 22-e és április 25-e között „ingadozik”, s ezzel mindig
együtt mozog Mennybemenetel napjának és Pünkösd (vasár)napjának az időpontja
is: előbbi április 30-a és június 3-a, utóbbi pedig május 10-e és június 13-a
között. És mivel Húsvét vasárnapja idén március 23-ára, a második lehetséges
legkorábbi időpontra esik, így az idei Áldozócsütörtök és a Pünkösdvasárnap is
a második legkorábbira esik a lehetséges időpontok közül: Mennybemenetel május
1-jére, Pünkösd pedig május 11-ére. (Azért a második legkorábbiról van
szó, mert Húsvét lehetséges legkorábbi napja március 22-e - így Áldozócsütörtöké április 30-a, Pünkösdé pedig
május 10-e -, ám ilyen esztendő
legutóbb 1818-ban (vagyis több mint fél évszázaddal a jelenlegi Michael-korszak
kezdete előtt) volt, és legközelebb csak 2285-ben, vagyis fél évszázaddal e
korszak vége után lesz ismét: vagyis az 1879-től 2233-ig tartó
Michael-korszakban nem volt és nem is lesz ilyen korai időpont.)
1913
- 2008 - 2160
A „korunk legkorábbi Húsvétja” (március 23.), „legkorábbi Mennybemenetele”
(május 1.) és „legkorábbi Pünkösdje” (május 11.) elnevezés tehát nemcsak arra utal, hogy 2008-ban
vannak a 21. század legkorábbi tavaszi főünnepei, hanem arra is, hogy ez
ugyanakkor az egész jelenlegi Michael-korszak egyik legkorábbi
Húsvétját, Mennybemenetelét és Pünkösdjét is jelenti: 1913-ban estek
utoljára ilyen korai időpontra a húsvéti ünnepkör főünnepei (azt megelőzően
csak a Michael-korszak kezdete előtt volt ilyen), és legközelebb is csupán 2160-ban
lesz ilyen korán Húsvét, Mennybemenetel és Pünkösd ünnepe.
Mindezeket
a kronológiai tényeket egyfajta okkult jelzésként is felfoghatjuk. Rudolf
Steiner mindenesetre így tett, és 1913 Húsvétvasárnapján (március 23-án) - éppen esedékes hollandiai ciklusát megszakítva - külön előadást tartott
saját korának legkorábbi - illetve az egész Michael-korszaknak az egyik legkorábbi - Húsvétjáról (GA 145 és 150).
|