NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Das Goetheanum (2008/44.) Nyomtatás E-mail
2008. november 25.

A Goetheanum Könyvkiadó 2008/2009-es újdonságai és a Das Goetheanum hetilap és a hírlevél 2008/44. számának összefoglalója

ImageA Goetheanum Kiadó új katalógusa: a 2008/2009-es év könyvújdonságai; a Goetheanum Kiadó négy kiemelt szerzője: Peter Tradowsky (1934), Szergej O. Prokofjev (1954), Peter Selg (1963) és Judith von Halle (1972); Peter Tradowsky új kötete: „És a fény bevilágított a sötétségbe…”; Tradowsky életműve tudatosan Rudolf Steiner Polzer-Hoditz grófnak adott szellemi végrendeletére épül (a két Jánosra, a Demetriusra és a Kaspar Hauserre vonatkozó kérdésekre); Szergej Prokofjev új könyvsorozatának (Adalékok Közép-Európa szellemtörténetéhez) első két kötete: Novalis és Schiller; Peter Selg igen termékeny munkássága: évente 8-10 önálló kötet, főként az antropozófiai gyógyászatról, Ita Wegmanról és munkatársairól, illetve Rudolf Steinerről és ezoterikus tanítványairól (eddig Marie Steinerről, Edith Maryonról, Michael Bauerről és Christian Morgensternről); Judith von Halle új könyvei a dornachi Szoborcsoportról („Fából kifaragni, ami krisztusi” - Rudolf Steiner, Edith Maryon és a Krisztus-plasztika, és A Goetheanum szoborcsoportja - Az „ember-ség” képviselője Lucifer és Ahriman között), valamint evangéliumi sorozata (Adalékok a Krisztus-esemény megértéséhez): a Miatyánk, a keresztút és a Grál-vér, az utolsó vacsora, a betegségek és a gyógyítások, s végül a „pokolraszállás” szellemi átélésből fakadó leírása.

A Das Goetheanum hetilap és a hírlevél 2008/44. számának összefoglalója; a hírlevélben: a norvég antropozófiai centenáriumról; Szergej Prokofjev beszámolója második új-zélandi utazásáról (a szellemi központ mindig ott van, ahol komoly szellemi munkát végeznek - ez a mélyebb értelme ezeknek az utazásoknak); Owen Barfield angol antropozófus (1898-1997) Léleknaptár-fordításáról: teljesen az angol nyelvszellemből kifolyólag egy olyan szöveget hozott létre, amelyet a hagyományos értelemben nem is nevezhetünk fordításnak, hanem a saját szellemi élményéből kiinduló, nyelvteremtő - illetve a saját nyelvéből merítő - újraköltésnek; a hetilapban: Középpontban: Oroszország. Gerd Weidenhausen átfogó tanulmánya Oroszország 20. századi történelmének, jelenének és jövőjének szellemi összefüggéseiről (a nyugati ideológiák keleti exportja: a „szocialista”, majd a „vadkapitalista kísérlet” Oroszországban; az orosz népszellem jövőbeli feladatai); Valerian Gorgoshidze cikke a grúz népszellemről és Grúzia jövőjéről: Oroszország és Grúzia viszonya egyfelől a kenyér és a bor, Krisztus testének és vérének, Én-erejének kapcsolata („Ez az egyik kulcs Grúzia és általában a Kaukázus megértéséhez: a Kaukázushoz láncolt Prométheusz, az Én-erő szabadulni akar, és szabadulnia is kell ahhoz, hogy az orosz kulturális térség betölthesse a maga feladatát”), más szempontból pedig egyfajta anya-fiú kapcsolat: a grúzok mint az Istenanya népe és az oroszok mint Krisztus-nép között („Ne harcoljatok a grúzok ellen - szólt egy orosz szent az oroszokhoz -, mert ha Grúzia ellen harcoltok, akkor az Istenanya ellen harcoltok”); Szergej Prokofjev szellemi visszatekintése Alekszandr Szolzsenyicin életútjára (2008-1918) - visszafelé, Rückschauban, a (földi) haláltól a születésig (Egy michaelita szellem): „2008. augusztus 3-án lépte át Alekszandr Szolzsenyicin a halál küszöbét. Szergej Prokofjev cikke egy michaelita szellem küzdelmét írja le a (bolsevik) sárkánnyal”; Szolzsenyicin mint az orosz nép lelkiismerete, mint a démoni rendszer megkínzott és meggyilkolt millióinak szószólója; Szolzsenyicin szoros kapcsolata az orosz népszellemmel; Szolzsenyicin michaelita erényei: a bátorság, a megalkuvás nélküliség és az élethivatásához való rendíthetetlen hűség; életének próbatételei: műveinek elhallgattatása, munkatábor (Gulag), betegség, száműzetés (Svájc, majd Észak-Amerika); rövid és tragikus kimenetelű érintkezése az antropozófiával: „De feltételezhetjük, hogy az antropozófiával való rövid találkozásnak a szellemi világban nagy jelentősége lesz ennek az individualitásnak a további élete szempontjából”; az 1917-es év mint az orosz, az európai, sőt az egész világtörténelem sorsdöntő esztendeje: a sötétség szellemei elözönlik a történelem színpadát - az erről való tudás „ott élt Szolzsenyicin lelke mélyén, hiszen mivel 1918. december 11-én jött a világra, így még születése előtt átélhette a démoni lényeknek ezt a földre taszítását, amit Michael vitt véghez az érzékfeletti világokban, s földi megtestesülése során később ezért volt képes tévedhetetlen intuícióval felismerni, hogy a földön most hol működnek ezek a sötétségszellemek, és hogyan lehet őket legyőzni a michaeli impulzusból kiindulva.”

Utolsó frissítés ( 2009. július 15. )
 
A Das Goetheanum - Barack Obamáról Nyomtatás E-mail
2008. november 18.

Barack Obama igen különböző megítélései a Das Goetheanumban

Image
A 2008/16. szám címlalpja (2008. április 18.)
Mint egy fekete John F. Kennedyre, egyfajta »messiásként«, megváltóként tekintenek Barack Obamára (…)  - Axel Mannigel: Változás - Az amerikai választási küzdelem (2008. február 22.)

Barack Obama, a demokraták elnökjelöltje reményeket ébreszt - és nem csak az USA-ban. A Bush-korszakkal teljes ellentétben Obamával egy sokak által régóta várt emberi integritás lép a nyilvánosság elé. (…) Obama fellépése olyan, mint egy gyógyító balzsam. A demokrata elnökjelölt rendkívüli „lelkesedést” [pontosabban átszellemültséget, egy bizonyos szellemmel való áthatottságot - Begeisterung] vált ki, főként az amerikai fiatalok körében, de az USA művelt rétegeiben is. Egy spirituális manicheizmus elemeit fedezhetjük fel nála (…) - Maurice Le Guerrannic: Az amerikai választások szellemi küzdelme - Obama és a manicheizmus (2008. április 18.).

(A „vezércikként” közölt, címlapon szereplő íráshoz mellékelt kép aláírása: Barack Obama, a demokraták elnökjelöltje - egy manicheista?)

 

Image
Barack Obama Janus-feje?
Obama megválasztása politikai rendszerváltást jelent az Egyesült Államokban. Ennek megfelelően igencsak euforikusak voltak a reakciók a november 4-i választási győzelmét követően. Gerd Weidenhausen cikke azzal csillapítja le a felfokozott várakozásokat, hogy bemutatja: ezt a változást már hosszú ideje előkészítették. És az amerikai elnök kényszerhelyzetére és a hatalmi viszonyokba való beágyazottságára tekintettel a szerző bizonyos józanságra int. (…) Az Obama dicsőített fényalakjával kapcsolatos felfokozott várakozások politikailag naivak és az amerikai társadalom megrögzült erőviszonyainak intézményes összetettségét figyelembe véve aligha megalapozottak. - Gerd Weidenhausen: Az új elnök, Barack Obama - az amerikai elitek számítása szerint (2008. november 14.).

(A cikkhez tartozó kép aláírása: A Janus-fejű [kétarcú, illetve kétfejű] Barack Obama? Józanságra van szükség a felfokozott várakozások helyett)

Utolsó frissítés ( 2009. július 15. )
 
Tükör által homályosan (vagy éppen színről színre) Nyomtatás E-mail
2008. november 16.

Image Image

„Amennyiben az »evilág elnöke« [der »Weltpräsident«] valóban 1962-ben született volna meg, akkor 2010-ben lenne hatalma teljében, 48 éves korában.” (Robert A. Powell: „Korunk legnagyobb titka”)

 

Utolsó frissítés ( 2008. november 29. )
 
NOVALIS SZEMINÁRIUM (A 4. óra összefoglalója) Nyomtatás E-mail
2008. november 11.
2008. november 10., MAT, Novalis-szeminárium (II. évfolyam, 4. óra) 

(1) Az őszi ünnepek hármasságáról: Michael-nap, Mindenszentek/Halottak napja és Márton-nap: Márton-nap és az azt megelőző napok (november 9-11.) mint a német történelem sorsdöntő dátumai: az első világháború vége és a császár lemondása (1918. november 9-11.), a Hitler- és Ludendorff-féle müncheni „sörpuccs” (1923. november 9.), a „birodalmi kristályéjszaka” (1938. november 9-10.) és a berlini fal leomlásának (1989. november 9-10.) időpontja (néhány nappal korábban, de mindezekkel szoros kapcsolatban: 1917. november 7.: bolsevik puccs Péterváron, Trockij születésnapján); a szellemtudomány és a szellemtörténet szempontjából kitüntetett jelentőségű személyiségeknek a Márton-hétre eső halálozási és születési dátumai (november 10.: Luther, Paracelsus és Schiller születésnapja; november 11.: Dosztojevszkij születésnapja és Kierkegaard halálának napja; november 13.: Augustinus születésnapja és I. Miklós pápa halálának napja; november 14.: Leibniz és Hegel halálának napja; november 15.: Albertus Magnus, Kepler és Comenius halálának napja; november 16/19.: Szent Erzsébet halálának napja; november 17.: Jakob Böhme halálának és a Teozófiai Társaság megalapításának napja)

(2) a Das Goetheanum hetilap és a hírlevél 2008/42. számának összefoglalója: a könyvek jelentőségéről az idei frankfurti könyvvásár kapcsán; a 100 éves évfordulók szellemi jelentősége; a pénzügyi válság szellemi háttere (Michael és Mammon ellentéte: nem véletlen, hogy a pénzügyi válságok éppen ősszel, mindig michaeli időszakban jelentkeznek, lásd 1929-1933, 2008-2012); két könyv Novalisról: Szergej Prokofjev recenziója Manfred Krüger új Novalis-könyvéről, és Elisabeth Beringer ismertetője Szergej Prokofjev 21 év után újra megjelent karmikus Novalis-életrajzáról (Örök individualitás); Peter Selg nagyszerű portrévázlata az idén nyáron elhunyt kiemelkedő, holland származású, Németországban letelepedett antropozófusról, az ifjabb Zeylmans: Emanuel Zeylmans van Emmichoven életútjáról (1926. aug. 5. - 2008. júl. 9.) (Ita Wegman életrajzírója): „Miként azt már fiatalkorában hárman is megjövendölték neki, Emanuel Zeylmans életének 82. évében hunyt el, 2008. július 9-én, Ersrodéban (Kassel közelében), rövid ideig tartó, súlyos betegség után, családja körében, saját faházában, nagy békességben. Az antropozófiai mozgalom felejthetetlen munkatársaként lépett a szellemi világba.”

(3) a mindig halottak hetére eső (idén november 4-i) amerikai elnökválasztás és Barack Obama „győzelmének” (hatalomra kerülésének) szellemi összefüggései (erről bővebben lásd Robert Powell: „Korunk legnagyobb titka”, kéziratos magyar fordítás, 124. o. („Amennyiben az »evilág elnöke« valóban 1962-ben született volna meg [1962. február 5-én], akkor 2010-ben lenne hatalma teljében, 48 éves korában.” - Barack Obama 1961. augusztus 4-én született, tehát valamilyen okból éppen fél év eltolódással ugyan, de nagyjából stimmel a Powell által megadott időpont), lásd továbbá Kiskarácsonyi Rückschau (2-3. fejezet: A 2004-es év eseményeinek történelmi szimptomatológiai vizsgálata; Az indonéziai szökőár szellemi összefüggései). Új Impulzus, 2005/1., főként 32-35. o. - Indonézia szerepe Obama életútján!). „Lehetetlen nevem volt- magyarázza az új elnök. „Barry Obama vagy Barack Smith - még igen. Barack Obama - így már sok.” Vö. Szergej Prokofjev Rudolf Steinerre hivatkozó utalásával, miszerint „Ahriman a 3. évezred elején, a »nyugati világban« fog megtestesülni, mégpedig angol nyelvterületen. (Erről tanúskodik, hogy Rudolf Steiner közvetlenül utal arra, hogy Ahriman földi inkarnációjának neve például »John William Smith« is lehetne [magyarul mondjuk Kovács János]. Sok minden szól amellett, hogy ez a testet öltés Észak-Amerikában történik majd meg.)” (Szembesülés a Gonosszal és legyőzése a szellemtudományban) [kiemelések: K. B.]

 
 
 
Utolsó frissítés ( 2009. június 30. )