A legbizalmasabb barát

Peter Selg Christian Morgenstern útja

Rudolf Steinerrel című könyvéről[*]

Christian Morgensternnek a Rudolf Steinerrel közösen megtett útját így még senki sem mutatta be, ennyire testközelből, ilyen magával ragadóan és megindítóan, sőt könnyeket fakasztóan. Csak Peter Selg tud így írni, ilyen lebilincselően és mégis önzetlenül. És a szerző teljes mértékben méltónak bizonyult a hatalmas feladathoz: egy közel négyszáz oldalas életrajzot szentelt a Christian Morgenstern és korunk emberiségének tanítója, Rudolf Steiner közötti egyedülálló szellemi barátságnak.

És Peter Selg ebben a művében olyan magasságokba szárnyal, amely nem csupán a két lelki társ: Rudolf Steiner és Christian Morgenstern nagyságából adódik, hanem összességében egy olyan szerző teljesítményének is betudható, aki ezzel a könyvével - legalábbis az én szememben - az eddigi legnagyobb életrajzi mesterművét publikálta, a stuttgarti Verlag Freies Geistesleben (a Szabad Szellemi Élet Kiadója) jóvoltából a mű témájához méltó, rendkívül impozáns kiadásban.

Richard Strauss Elektrájának centenáriuma

Találkozás Richard Strauss Elektrájával. Ezen a héten háromszor az Operában, egyszer felvételről.

Ez egy remekmű. Kegyetlen és döbbenetes remekmű. Ott kezdődik, ahol Wagner Ringje véget ér. Éppen száz éve, hogy Drezdában bemutatták, és még most is mennyire modern (lásd Debussy, Alban Berg és Bartók műveit).

Az Elektra száz éve a Nagy Varázsló - ahogy Emil Bock nevezte Wagnert Rudolf Steiner nyomán - nagy szellemi tanítványának alapműve (mellesleg az operairodalom egyik legnehezebb női szerepe). Ez Richard Strauss életművének egyik (görög) tartóoszlopa: a másik (zsidó-keresztény) alappillére a Keresztelő János, Heródes, Heródiás és a címszereplő történetét feldolgozó Salome, amely legközelebb a 2009 Pünkösdje előtti és utáni napokban lesz látható az Operában.

Az átfogó boldogság és jólét kultúrájának eljövetelével kecsegtető ahrimani erő előkészül arra, hogy a közeljövőben egy konkrét emberen keresztül tevékenykedjen a Földön. A világban jelenleg zajló folyamatok ebben az eseményben érik el tetőpontjukat. És Ahriman törekvése az, hogy a nyugati világban, mégpedig az USA-ban vigye véghez ezt az inkarnációt.

Az inkarnáció, a megtestesülés ebben az esetben nem azt jelenti, hogy gyermekként megszületni. Itt a Jordán-keresztelő ellentettjéről, egyfajta ellenpárjáról van szó: arról, hogy a Mélység szelleme [Ahriman] birtokba veszi egy általa kimondottan erre a célra előkészített ember testi és lelki burkait. Az ahrimani inkarnáció emberi hordozójának fizikai testét [és lényének többi részét is] különféle eszközökkel (a mesterséges megtermékenyítés, a géntechnológia és egyéb eljárások segítségével) előre preparálják, hogy Ahriman szelleme később beleereszkedhessen. Hiszen Ahriman az erre alkalmassá tett és megfelelően előkészített ember testébe csak valamikor annak 30. és 40. életéve között inkarnálódik bele.

 

2008-ban a Nap szinte teljesen mentes volt a sötét foltoktól: a csillagászok ezt nevezik napfoltminimumnak. Ez az időpont mindig egyfajta fordulópontot jelent: már a következő (ez esetben szám szerint a 24.) Nap-ciklusba való átmenetet jelzi. (Az átlagosan 11 éves napfolttevékenységi periódusok számozása 1755-ben [a nagy lisszaboni földrengés évében] kezdődik, amikor egy hosszú foltmentes időszak után ismét sötét pontok kezdtek megjelenni a Napon.)

A 2008-as napfoltminimumot követően tehát 2009 elejétől újból erősödni fog a napfolttevékenység, egyre több sötét folt fog feltűnni a Napon, egészen 2012 végéig: ekkor éri el az úgynevezett napfoltmaximumot, vagyis ekkor tetőzik majd a sötét helyek száma a Napon.

Napfoltmaximumok: 1848, 1860, 1870, 1884, 1893, 1905/07, 1917, 1928, 1938, 1947, 1957, 1968, 1980, 1989/91, 2000, 2012

Napfoltminimumok: 1843, 1856, 1867, 1878, 1888/89, 1901, 1913, 1923/24, 1933, 1944, 1952/53, 1964, 1976, 1986, 1996, 2008

(Hartmut Ramm cikke a kozmikus események és a történelem menetének összefüggéséről a Das Goetheanum 2008/33-34. számában jelent meg)