|
2009. június 30. |
|
|
Előadások az 1909-es budapesti teozófiai
kongresszusról (Novalis Szeminárium - 2. évad, 9-13. óra)
|
|
2009. április 27., MAT, Novalis Szeminárium (II.
évad, 9. óra)
|
ELŐADÁSOK
AZ 1909-ES BUDAPESTI TEOZÓFIAI KONGRESSZUSRÓL (1. rész) (Közelítések a
Teozófiai Társaság 1909-es Budapesti Kongresszusához: Budapest kettősségeiről;
adalékok Budapest éteri geográfiájához; Budapest nevének
összetevőiről és azok eredetéről (Pest-Buda és Buda-Pest); Budapest
jellegzetes városképéről: a híd-szerep értelmezései)
|
|
2009. május 11., MAT, Novalis Szeminárium (II. évad,
10. óra)
|
ELŐADÁSOK
AZ 1909-ES BUDAPESTI TEOZÓFIAI KONGRESSZUSRÓL (2. rész) (Az 1909-es Budapesti
Kongresszus helytörténeti vonatkozásai: Rudolf Steiner és Annie Besant
budapesti tartózkodásai, a megérkezés és az elutazás kettősségei,
(vasútvonalak, pályaudvar, szállodák); Rudolf Steiner budapesti
tartózkodásainak jellegzetes helyszínei (kávéház, Deák-szobor, Diana fürdő);
az 1909-es Budapesti Kongresszus színhelye: nem a pesti Vigadó, hanem a
Lloyd-palota; a Budapesti Kongresszus helyszínének szellemi környezete
(Széchenyi és Deák); a kongresszus résztvevőinek két csoportja; a kongresszus
csoportképe)
|
|
2009. május 25., MAT, Novalis Szeminárium (II. évad,
11. óra)
|
ELŐADÁSOK
AZ 1909-ES BUDAPESTI TEOZÓFIAI KONGRESSZUSRÓL (3. rész) (A 1909-es Budapesti
Kongresszus négy napjának részletes programja; Rudolf Steiner Berlinben
tartott „budapesti beszámolója”)
|
|
2009. május 29., MAT (centenáriumi előadás)
|
CENTENÁRIUMI ELŐADÁS
Az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus helye Rudolf
Steiner életútján és az antropozófia történetében
|
|
2009. június 8. MAT, Novalis Szeminárium (II. évad,
12. óra)
|
ELŐADÁSOK
AZ 1909-ES BUDAPESTI TEOZÓFIAI KONGRESSZUSRÓL (4. rész) („Ich bleibe bei
Ihnen [Én Önnél maradok]”: Rudolf Steiner és Ita Wegman találkozása az
1907-es Müncheni Kongresszuson; HPB: „Isabel, Isabel, gondoskodj róla,
hogy a kapcsolat ne szakadjon meg”: Isabel Cooper-Oakley szerepe - Annie Besant oldalán - az 1909-es Budapesti Kongresszuson, illetve az
angol és a magyar teozófiai életben)
|
|
2009. június 29., MAT, Novalis Szeminárium (II. évad,
13. óra)
|
ELŐADÁSOK
AZ 1909-ES BUDAPESTI TEOZÓFIAI KONGRESSZUSRÓL (5. rész) (A Budapesti
Kongresszus okkult összefüggései: az 1909-es teozófiai kongresszus szellemi
összefüggése Blavatszkaja (HPB) 1879-es okkult fogságba ejtésével, illetve európai
és amerikai okkultisták 1879-es budapesti tanácskozásával; az okkult fogság
mint Klingsor vára; a budapesti teozófiai kongresszus és a magyar történelem kapcsolódásai a német szellemtörténet árnyékáramlatához (Tannhäuser és Klingsor,
Krimhilda és Attila - „Budavárott”); Kaspar Hauser 1831-es magyarországi útja; az 1879-es
„budapesti döntés” HPB okkult fogságba ejtéséről mint Annie Besanték Rudolf
Steinerrel kapcsolatos 1909-es budapesti kísérletének előképe (1879 után 30 évvel Rudolf Steinert szintén Budapesten akarták egyfajta okkult fogságba ejteni: egy hamis inkarnáció sugalmazásával próbálták meg félrevezetni és egy karmikus csapdába csalni); az 1879-es és az 1909-es budapesti okkult machinációk is a nyugati, keresztény-krisztusi ezotéria (a rózsakeresztesség) ellenében hatnak; az okkultisták
1879-es tanácskozásának és a Teozófiai Társaság 1909-es kongresszusának még a helyszíne is ugyanaz: a Lipótváros déli része, a pesti Lloyd-palota és környéke - „Bécs”, de Budapesten)
|
Korcsog Balázs
|
|
Utolsó frissítés ( 2009. július 19. )
|
|
|
2009. június 19. |
|
Krisztus visszatérésének módja és időpontja
|
Krisztus
visszatérésének
|
módja
|
időpontja
|
|
keleti iskola szerint
(Annie Besant)
|
fizikai testben
|
1909
|
|
nyugati iskola szerint
(Rudolf Steiner)
|
éteri alakban
|
1933
|
|
|
Utolsó frissítés ( 2010. június 14. )
|
|
|
2009. június 15. |
|
 A Prokofjev-Halle-vita
Szergej O. Prokofjev és Judith von Halle vitája - az antropozófiai mezőben
Az
utóbbi évek legfontosabb antropozófiai vitáinak (az Alapító Vezetőség
felépítésével és összetételével, az Edith Maryon szerepével, a Zander-üggyel,
az első Goetheanumba tervezett Michael-szoborral, valamint a Rudolf Steiner
születésének időpontjával kapcsolatos vita, melyeknek szinte mindegyikében valamilyen
módon érintett volt Szergej Prokofjev és Judith Halle is), tehát az utóbbi évek
legjelentősebb antropozófiai vitáinak sorába illeszkedik a legújabb: a
stigmatizáció és a korszerű Krisztus-megismerés (illetve konkrétan a Judith von
Halle személyiségének és tevékenységének megítélése) körüli polémia is.
Szergej
Prokofjev és Judith von Halle vitáját két könyv keretezi: a dornachi Goetheanum
Vezetőségében tevékenykedő Szergej Prokofjev 2008 decemberében a stuttgarti
Verlag Freies Geistesleben [Szabad Szellemi Élet Kiadó] gondozásában napvilágot
látott újabb nagy könyve, a Das Mysterium der Auferstehung im Lichte der
Anthroposophie [A feltámadás misztériuma az antropozófia fényében]; illetve
a Berlinben élő Peter Tradowskynak a dornachi Goetheanum Kiadónál 2009
áprilisában megjelent kis kötete, a Stigmatization. Ein Schicksal als
Erkenntnisfrage [Stigmatizáció. Egy sors mint megismerési kérdés].
Prokofjev
és Tradowsky e két új könyve között bontakozott ki Szergej Prokofjev és Judith
von Halle vitája a Das Goetheanum hetilap hasábjain, 2009. február 6-a
és április 10-e (a Nagypénteken megjelent húsvéti szám) között:
|
|
Utolsó frissítés ( 2012. június 29. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2009. június 09. |
 Szergej O. Prokofjev
Krisztus éteri újraeljövetele
Az
antropozófia alapelemeiről szóló sorozatunkban ezúttal Szergej O. Prokofjev
mutatja be az antropozófia Krisztushoz fűződő különleges kapcsolatát. Korunk
embere az antropozófia beavatási útjának négy fokozatán keresztül közeledhet
Krisztushoz, mégpedig ott, ahol ma Krisztus működik: az éteriségben.
Rudolf
Steiner az egész emberiség fejlődése szempontjából sorsdöntő 1917-es
esztendőben mutatott rá arra, hogy egy beavatott már 1909-től kezdve láthatta
Krisztus eljövetelét az éteri világban. Rudolf Steiner 1910-től kezdett el
kimondottan arról beszélni, hogy ennek az eseménynek a hírüladása és az
emberiség erre történő előkészítése az antropozófia legfontosabb feladata
korunkban.
Az
egész antropozófiát az erre az eseményre való előkészületként is felfoghatjuk.
Hiszen az antropozófia egy korszerű út ahhoz, hogy az emberi gondolkodás
szellemivé alakítása által tudatosan hatoljunk be az imagináció világába, ahol
ma az éteri Krisztus érzékelhető. Rudolf Steiner ilyen értelemben beszél az új
„intellektuális” tisztánlátásról.
|
|
Utolsó frissítés ( 2009. december 31. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2009. június 02. |
|
 „Megtanuljuk érzéki szemeinkkel felfogni a
lélekvilágot”
Az éteri látás és Krisztus kapcsolata a természettel
(Pünkösdi ülésszak a Goetheanumban)
(2009. május 29. - június 1.)
2009.
május 29. este: megnyitó; Az érzékelés csodákat mível. Az érzékelhető
valóság okkult felépítéséről (Hans-Christian Zehnter előadása)
2009.
május 30. reggel: A testi tapasztalás mint az élet megértésének kulcsa (Nikolai
Fuchs előadása)
2009.
május 30. délelőtt: A mezőgazdaság mint Krisztus útjának egyengetése a
természetben (Manfred Klett előadása)
2009.
május 31. (Pünkösdvasárnap) reggel: „együtt élni a kozmikus körforgással” - az antropozófiai Léleknaptárral (Martina Maria Sam előadása)
2009.
május 31. (Pünkösdvasárnap) délelőtt: Seija Zimmermann pünkösdi köszöntője
2009.
május 31. (Pünkösdvasárnap) este: Találkozás a Krisztus-lénnyel napjainkban
(Judith von Halle előadása)
2009.
június 1. (Pünkösdhétfő) reggel: A Krisztushoz vezető akarati út és az
1923-as lepkemeditáció (Florian Roder előadása)
2009.
június 1. (Pünkösdhétfő) délelőtt: A Krisztus-lény - minden időkben
(Taco Bay előadása)
|
|
Utolsó frissítés ( 2010. február 17. )
|
|
|