NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Rudolf Steiner "legsajátabb küldetése" (2. fejezet) Nyomtatás E-mail
2009. július 27.
Image
Aquinói Tamás
Thomas Meyer

Egy életrajz mint a világrajövetel szellemi segítője

(Karl Werner könyve Aquinói Tamásról)

 

Ahogy Rudolf Steiner 1925. március 30-án lezárult életének végén felbukkan a Tamás-motívum, úgy már Steiner földi életének kezdetén is megtaláljuk azt. Pontosabban: a későbbi Rudolf Steiner individualitásának 1861. február 27-én kezdődő földi életéhez való aláereszkedésének ideje alatt.

A katolikus teológus, Karl Werner (1821-1888) a 19. század ötvenes éveiben kezdte el papírra vetni az Aquinói Tamásról, a skolasztika fejedelméről szóló háromkötetes, monumentális művét, melynek egész egyszerűen az Aquinói Szent Tamás címet adta. Az első kötet 1858-ban jelent meg Regensburgban, és „Aquinói Szent Tamás életét és műveit” tárgyalja. A második kötet, amely 1859-ben látott napvilágot, „Aquinói Szent Tamás tanításait” taglalja, és a szintén 1859-ben megjelent harmadik kötet pedig „A tomizmus történetét” mutatja be. Karl Werner egyaránt szorgalommal, szakértelemmel és szeretettel dolgozott ezen a témán, s ennek egy igen alapos mű lett az eredménye, melyben a szerző korának teljes kulturális környezetében elhelyezve tárgyalja Aquinói Tamás életútját. Werner fejtegetései Aquinói Tamás munkásságát az egész nyugati filozófia összefüggéseibe ágyazottan vizsgálják: Arisztotelésztől kezdve a korabeli arab filozófusokkal (Averroesszal és Avicennával), a szélsőséges nominalizmussal (Roscellinusszal) és a mérsékelt realizmus képviselőivel (Abaelardusszal), vagy akár a chartres-i iskola platonizmusával (Salisburyi Jánossal) folytatott vitájáig.

Utolsó frissítés ( 2009. december 31. )
Tovább...
 
120 éve (Vor 120 Jahren: Reise nach Weimar - Rudolf Steiner zum ersten Mal in Deutschland) Nyomtatás E-mail
2009. július 23.
Rudolf Steiner első németországi útja

120 esztendővel ezelőtt, 1889. július 23-án Rudolf Steiner Bécsből Weimarba utazott. Steiner ekkor járt először Németországban, körülbelül egy hónapig tartózkodott ott (a weimari Goethe és Schiller Archívumban 1890 őszétől kezdődő munkáját mintegy előkészítendő), s ennek az első weimari munkahónapjának a végén, 1889 augusztusának második felében járta végig először későbbi németországi tevékenységének fő helyszíneit: Weimart, Berlint, Stuttgartot és Münchent.

Utolsó frissítés ( 2009. december 31. )
 
A pottschachi élmény Nyomtatás E-mail
2009. július 20.
Image
A pottschachi vasútállomás
Thomas Meyer

Egy „rendkívüli jelentőségű” esemény

(Rudolf Steiner első „okkult összélménye”)

 

Az eddig elhangzottak annak az előfeltevésnek a mintegy magától értetődő elfogadásán alapulnak, hogy Aquinói Tamás Rudolf Steinerben testesült meg újra. Az elkövetkező fejezetekben bemutatjuk, hogy Rudolf Steiner a saját fejlődése során hogyan jutott el ennek a ténynek a felismeréséig, és hogy ennek milyen jelentősége van Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése”: a reinkarnáció és karma „fénylő, tüzes igazságának” hírüladása szempontjából.

Ehhez azonban előbb egy látszólagos kerülő utat kell tennünk. Rudolf Steinernek volt egy fiatalkori élménye, amelyről azonban nem a szélesebb nyilvánosságnak szánt Életutam című önéletírásában számol be, hanem csupán egyetlen alkalommal beszél róla, mégpedig abban az önéletrajzi jellegű előadásában, amelyet 1913. február 4-én tartott a Teozófiai Társaság [Német Tagozatának] közgyűlésén, Berlinben. Rudolf Steiner annak az Annie Besant által terjesztett hazugságnak a következtében kényszerült ennek az előadásnak a megtartására, miszerint ő [mármint Steiner] a jezsuiták növendéke lett volna. Rudolf Steiner korábban sohasem beszélt ilyen részletességgel saját fejlődésének folyamatáról, hiszen az ő feladata az objektív szellemtudományos kutatás és annak közzététele volt, és ebben nincs helye semmilyen személyes elemnek. S mivel Rudolf Steiner egy kívülről jövő hazugság révén kényszerült erre az önéletrajzi beszámolóra, így saját életútját is mintegy kívülről írta le, s ezért - az objektivitáshoz szükséges távolságot megteremtve - harmadik személyben beszélt önmagáról.

Utolsó frissítés ( 2009. december 31. )
Tovább...
 
Az antropozófia evangéliuma Nyomtatás E-mail
2009. július 11.

ImageAz Ötödik evangélium

„A megismerés evangéliuma”

Beszélgetés Szergej O. Prokofjevvel

 

Rudolf Steinernek az Ötödik evangéliummal kapcsolatos szellemtudományos kutatási eredményei állnak az antropozófiai krisztológia középpontjában. A Goetheanum idei húsvéti ülésszakát az Ötödik evangélium spirituális dimenzióinak és ezek jelentőségének szentelték. A Das Goetheanum egyik munkatársa, Ursula Remund Fink ennek kapcsán beszélgetett e húsvéti ülésszak felelősével, Szergej O. Prokofjevvel.

Miért ezt választották az idei húsvéti ülésszak témájául?

A krisztológia nem csupán az antropozófia középpontját képezi, hanem elválaszthatatlan kapcsolatban is áll vele. Rudolf Steiner ezért is nevezi az antropozófiát „az új kereszténységnek”, amely egy újfajta megismerést ad a tudati lélek embere számára, és ezáltal kívánja lehetővé tenni a Krisztushoz való tudatos viszonyát.

Utolsó frissítés ( 2011. január 08. )
Tovább...
 
Prokofjev kontra, Tradowsky pró (Judith von Halle) Nyomtatás E-mail
2009. július 05.
ImagePeter Tradowsky
 
Stigmatizáció
 
Egy sors mint megismerési kérdés

 

Az alábbi írás egyfajta válasz Szergej O. Prokofjev A feltámadás misztériuma az antropozófia fényében című könyvének A fantomtest erői és a stigmatizáció címet viselő függelékére. E függelék felettébb sajátos módon száll vitába Judith von Halléval, aki a 2004-es év húsvéti időszaka óta viseli a stigmákat. Azért sajátos ez a mód, mert e függelékben meg sem említi a nevét. Az olvasó azonban hamar rájön, hogy az csak és kizárólag Judith von Halléról szól. Prokofjev ebben az értekezésében oly módon tárgyalja a stigmatizációt, aminek vajmi kevés vagy egyáltalán semmi köze sincs a valósághoz. Ezt az alábbi rövid fejtegetéssel kívánjuk alátámasztani.

Sajnálatos módon azt is megállapíthatjuk, hogy Prokofjev tanulmánya mind logikai, mind módszertani, mind pedig tárgyi szempontból olyan súlyos hiányosságokban szenved, amelyek - ahogy azt látni fogjuk - mindenképpen helyreigazításra szorulnak.

Utolsó frissítés ( 2009. december 31. )
Tovább...