Ahrimán inkarnációja

és a 2009-es nyári napfogyatkozás

Amerikában élénk eszmecsere folyt Ahrimánnak a nyugati világban bekövetkező - Rudolf Steiner által megjövendölt - megtestesüléséről. A kanadai Vancouverben tevékenykedő és kezdetben Willi Sucher munkássága által inspirált asztroszófus és euritmista, Robert Powell a nemrég megjelent Christ and the Maya Calendar - 2012 and the Coming of the Antichrist [Krisztus és a maja naptár - 2012 és az Antikrisztus eljövetele] című könyvében (New York, 2009) ennek a megtestesülésnek az időpontját is meghatározta: 2009. július 22-e, az Európából nem látható teljes napfogyatkozás napja. Powell rendszeresen dolgozik Vancouverben, s így e kérdéses, de elgondolkodtató kijelentése hosszas vita tárgyát képezte.

Rámutattam arra, hogy megítélésem szerint bizonyos veszélyt rejt magában, hogyha figyelmünket egy konkrét napra szegezzük: mégpedig az a veszély, hogy ezáltal figyelmen kívül hagyjuk Ahrimán működésének azokat az egyre erőteljesebben megnyilvánuló jellegzetességeit, amelyek az inkarnációját évtizedek, sőt talán évszázadok óta készítik elő. Ilyen szempontból különösen a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett esemény játszik kulcsfontosságú szerepet.

Rembrandt: Arisztotelész

Thomas Meyer

Arisztotelész New Yorkban

Május elseje estéjén a seattle-i Waldorf-iskolában tartottam előadást Rudolf Steiner - reinkarnáció és karma címmel. Annak az útnak a főbb állomásait ecseteltem, amelynek során Rudolf Steiner eljutott a reinkarnáció és a karma megismeréséhez. Külön kiemeltem azt az 1888. november 9-én bekövetkezett kulcsfontosságú eseményt, amikor is Wilhelm Neumann cisztercita atya - mintegy a sorsával szembesítve Rudolf Steinert - kimondta neki Aquinói Tamás nevét.

Befejezésül felhívtam a figyelmet Rudolf Steinernek arra az 1922-ben tett kijelentésére, hogy 80 év múlva Amerikában tér majd vissza. Azt a kérdést ugyanakkor nyitva hagyta, hogy ezzel vajon jövőbeli megszületésének vagy újfajta ténykedésének az időpontjára akart rámutatni. Utóbbi egyébként is minden bizonnyal inkább rejtett módon, titokban történik, és azoknak az iskolázását segíti elő és szolgál nekik tanácsokkal, akiknek az antropozófiai mozgalom „második fordulóját” kell útjára indítaniuk. Azok a várokozások mindenesetre alaptalannak tűnnek, hogy Rudolf Steiner egyfajta messiásszerű alakként jelenik majd meg az antropozófiai mozgalom és társaság keretein belül.

Thomas Meyer

Rudolf Steiner

„legsajátabb küldetése”

A szellemtudományos karmakutatás

eredete és időszerűsége

A könyv borítóján látható Steiner-fénykép keletkezésének egészen különös története van. A felvétel 1907-ben készült Münchenben, és egy Fritz Hass nevű festő készítette, aki egyébként egy portrét is festett Steinerről. A fotót Walter Beck, a müncheni építész és antropozófus hozta nyilvánosságra. Beck a következőkről számol be a Rudolf Steiner utolsó évei című könyvében: „Annak idején felvilágosítást kértem Hasstól ennek a szokatlan képnek a keletkezési körülményeivel kapcsolatban. (…) Amikor azt a kérdést tettem fel neki, hogy miért olyan különös ez a kép, akkor Hass azt válaszolta, hogy megkérdezte Steinertől: lefényképezheti-e őt a tisztánlátás állapotában, mire Steiner egész egyszerűen azt felelte, hogy »Igen, megkaphatja«.

Ha alaposabban is szemügyre vesszük ezt a képet, akkor láthatjuk, hogy ez Rudolf Steinert nem csupán a fizikai világban tartózkodó személyiségként ábrázolja, hanem egy kiterjedt tudatállapotban mutatja őt, úgy, mint aki egy másik világnak is a részese. Kifejezőerejénél fogva tehát egy egészen rendkívüli jelentőségű képről van szó, amely szinte páratlan a maga nemében.”

A bécsi Műszaki Főiskola homlokzata

Thomas Meyer

Találkozás a Mesterrel

(Három sorsdöntő bécsi találkozás:

Schröer, Koguzki és a Mester)

Az ifjú Rudolf Steiner a szellemi élményeivel kapcsolatos magányából a gyógynövénygyűjtő Felix Koguzkival való találkozása révén került ki. Koguzki tisztánlátó volt, és Rudolf Steiner mintegy „a Mester küldöttjének” nevezte őt. A Koguzkival történő találkozásra Rudolf Steinernek a bécsi Műszaki Főiskolán töltött első tanévében került sor, mely 1879 októberében kezdődött. Rudolf Steiner a főiskolán ismerte meg Karl Julius Schröert is, aki bevezette őt a német irodalom világába és a Goethéhez való kapcsolódásának iránymutatójává vált. És végül egy harmadik sorsdöntő találkozásra is ebben az időszakban került sor: a meg nem nevezett Mesterrel történő találkozására.