Peter Selg

Emil Bock szerepe a gyógynövénygyűjtő felkutatásában

A Rudolf Steiner és Felix Koguzki című új könyv előszava

A „Felix nevű gyógynövénygyűjtőnek” - akiről Rudolf Steiner néhány alkalommal beszélt (és írt is róla önéletrajzában) - nem csupán a polgári személyazonossága és a neve, hanem életének története is több mint harminc éven keresztül teljesen ismeretlen volt Steiner halála után - egészen addig, amíg Emil Bock az 1958. november 26-án Stuttgartban tartott előadásában elkezdte fellebbenteni a fátylat erről a titokról. Emil Bockot két hónappal ezt megelőzően - szerencsés vagy sorsszerű körülményeknek köszönhetően - nem csupán Trumauba vezették el kutatásai, Felix Koguzki életének és halálának helyszínére, ahol összeismertették őt a falunak azokkal az öreg lakóival, akik még emlékeztek az 1909-ben elhunyt gyógynövénygyűjtőre, a „szellemlátóra”, hanem Richard Koguzkihoz is elvezették, annak utolsó, még életben lévő fiához. Emil Bock megismerkedett Richard Koguzkival, és baráti kapcsolatba került az öreg és nehéz körülmények között élő férfival - azzal a szívélyességgel és emberek iránti szeretettel, amely Emil Bockot jellemezte, s amely sok olyan ajtót megnyitott számára, amelyek más, inkább intellektuális vagy arrogáns antropozófusoknak egész életükben zárva maradtak. Emil Bock így talált rá Richard Koguzkira, aki sok mindent a tudomására hozott, s végül apja számos még megmaradt iratát is neki adta, köztük azt az 1876 és 1884 közötti évekből származó naplót, melyben Rudolf Steiner Trumauban tett látogatásait feljegyezte, valamint azt a két utolsó írásművet, ami megmaradt atyja terjedelmes, túlnyomórészt okkultizmussal foglalkozó könyvtárából.

A kultúrkorszakok alapja: a lélek átalakulása

A burokrendszer és az Én

Kultúrtörténeti ülésszak a Goetheanumban

2009. október 16-18.

Október 16. este: Mi az ember: héj vagy mag? (Rolf Speckner előadása)

Október 17. délelőtt: Milyen átalakulást eredményez az emberi fejlődés az ember burokrendszerén? (Heide Nixdorff előadása)

Október 17. délben: Az egyiptomi-kaldeus kultúrkorszak mint az asztráltest nevelője (Heide Nixdorff előadása)

Október 17. délután: A misztériumok története és a kultúrkorszakok fejlődése (Rolf Speckner előadása)

Október 17. este: A görög-római kultúra mint az étertest átalakulásának kifejeződése (Heide Nixdorff előadása)

Október 18. délelőtt: A fizikai test birtokbavétele az újkorban (Heide Nixdorff előadása)

Október 18. délben: Tudomány és spiritualitás az újkorban (Rolf Speckner előadása)

Szergej Prokofjev és Peter Selg

első közös kötete:

egy iránymutató együttműködés kezdete

Szergej O. Prokofjev - Peter Selg

Krisztus éteri újraeljövetele

Két előadás az Ötödik evangéliumról

Peter Selg: Rudolf Steiner előadásai az Ötödik evangéliumról és Krisztus éteri újraeljövetele (2009. április 9., Nagycsütörtök)

Szergej O. Prokofjev: A feltámadás misztériuma az Ötödik evangélium fényében (2009. április 12., Húsvétvasárnap)

Többek kívánságára adjuk közre most azt a két előadást, melyeket Szergej Prokofjev és jómagam tartottunk a Goetheanum 2009-es húsvéti ülésszakán az Ötödik evangéliumról és annak jelenlegi és jövőbeni jelentőségéről.

Először is szeretném megköszönni Szergej Prokofjevnek, hogy lehetővé tette ezen a helyen és ebben az időpontban ezt az Ötödik evangéliumról szóló ülésszakot. Rendkívüli dolognak számít, hogy együtt vagyunk Húsvétkor a Goetheanumban, és hogy közösen gondolkodunk és beszélünk az Ötödik evangélium és az ezoterikus kereszténység mélységes titkairól.

Az új Asztalosműhely

A „Halle Társaság” dornachi központja

Egyesület és könyvkiadó

Judith von Halle körül