Elisabeth Vreede egy gyermekkel

Az arlesheimi

Ita Wegman Intézet

Kiadójának könyvei

2008/2009

Rudolf Steiner életműve

Rudolf Steiner és Felix Koguzki (Miként járult hozzá a gyógynövénygyűjtő az antropozófiához?) (Peter Selg)

Rudolf Steiner és a Szellemtudomány Szabad Főiskolája (Az „Első Osztály” [„Erste Klasse”] megalapítása) (Peter Selg)

Rudolf Steiner megemlékezései a halottakról (A holtak, a dornachi épület és az Antropozófiai Társaság) (Peter Selg)

Krisztológia

Krisztus és a tanítványok (A belső közösség sorsáról) (Peter Selg)

Krisztus alakja (Rudolf Steiner és a Goetheanum középponti műalkotásának szellemi iránymutatása) (Peter Selg)

Krisztus éteri újraeljövetele (Két előadás az Ötödik evangéliumról) (Szergej O. Prokofjev - Peter Selg)

Peter Selg

Willem Zeylmans

van Emmichoven

Antropozófia és Antropozófiai Társaság

a 20. században

1920 decemberében azután Willem Zeylmans maga utazott Svájcba, a Bázel melletti Dornachba („Az antropozófiához való viszonyom időközben olyanná vált, hogy heves vágyat éreztem arra, hogy Rudolf Steinerrel találkozzam.”). Willem Zeylmans személyesen szerette volna hallani Rudolf Steinert, s egyúttal Ingeborg Drooglever Fortuynt is viszont akarta látni, a jegyesét, akit 1915-ben ismert meg, és akivel az elmúlt évben, az 1919-es esztendőben jegyezték el egymást. Ingeborg öt évvel fiatalabb volt Willem Zeylmansnál, és egy tekintélyes családból származott, apja városi tanácsos volt, majd Rotterdam polgármestere, anyja pedig egy szociálisan rendkívül elkötelezett antropozófus. Korábbi jogi tanulmányai után az éppen huszonkét éves Ingeborg most euritmiát tanult Dornachban Annemarie Donathnál, amiről számos levelében tudósította Willem Zeylmanst. Ifjú jegyese tehát a fából épült Goetheanum környezetében folytatta tanulmányait, tagja lett az Antropozófiai Társaságnak, Rudolf Steiner előadásait hallgatta és teljesen az euritmiának élt, a modern idők egyik misztériumi művészetének.

1920. december 17-én Willem Zeylmans és Ingeborg Drooglever Fortuyn együtt ültek a dornachi asztalosműhelyben, és Rudolf Steinerre vártak. Zeylmanst erőteljesen megragadta ennek az első találkozásnak a légköre, s benyomásairól később meglehetős részletességgel számolt be:

Schiller születésének 250. évfordulója

Friedrich Schiller

és a szabadság jövője

Emlékülés a Goetheanumban

(2009. november 13-15.)

A korán elhunyt Friedrich Schiller tragikus és fennkölt sorsának szellemi hátterét Rudolf Steiner szellemtudománya révén fejthetjük meg és foghatjuk föl teljes mélységében.

Schiller életében és művében, s még inkább a legmélyebben keresztény-krisztusi értelemben vett emberi szabadságért és méltóságért folytatott személyes küzdelmében ő maga a valódi Ember olyan példaképévé válik, aki a mai emberiség számára is képes megmutatni a jövőbe vezető utat.

E nagy közép-európai költő 250. születésnapjának szentelt tanácskozás célja, hogy Friedrich Schiller lényének ezt az oldalát is felfedjük.

Szergej Prokofjev