NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Fehér László festészete (2007-2010) Nyomtatás E-mail
2010. augusztus 12.
Image
Pauer Gyula és Bak Imre Fehér egyik tondója előtt
Fekete tondók Fehérváron

Fehér László legújabb pályaszakaszáról (2007-2010)

 

A 2007-ben a Ludwig Múzeumban megrendezett retrospektív kiállítása után Fehér László hosszú idő után ismét szülővárosában mutatja be új képeit. A korai fehérvári kiállításokat figyelembe véve az új tárlat így egyfajta visszatérésként, az eddigi pályaszakaszok lekerekítéseként is értelmezhető.

Csakúgy, mint formailag az új képek meghatározó alakja, a kör. Mármint a kör alakú festmény, a tondó. Fehér László legújabb képeinek talán éppen az a legfőbb újdonsága, hogy a festő rátalált erre a - főként a reneszánsz időszakában előszeretettel alkalmazott - képformára (gondoljunk csak Botticelli vagy Raffaello madonnás „körképeire”, vagy e műforma leghíresebbjére: Michelangelo „Doni tondó”-jára). Fehér László elmondása szerint 2008 augusztusában El Kazovszkij temetésén egy látomás, egy belső sugallat vette rá a kör alakú fekete képek alkotására: a nagy festőtárs sírjánál állva mintegy beúszott a látóterébe egy nagy, üres, fekete kör, „Kazo” fény által megrajzolt, mosolygó, medvekucsmás arcképével. Úgy, mintha Kazovszkij a halál „szemgödréből” nézne vissza rá. E síron túli látomás hatására született meg 2008 szeptemberében Fehér első tondója, az első kör alakú fekete kép: az El Kazovszkij emlékére festett medvekucsmás portré. S Fehér László azóta jórészt e klasszikusnak számító képforma keretében teszi próbára munkássága eddigi eredményeit.

Utolsó frissítés ( 2010. december 28. )
Tovább...