2011. augusztus 28. |
1911. augusztus 28.
Friedrich Rittelmeyer sorsdöntő
találkozása Rudolf Steinerrel
Az egyház és a kereszténység
újra egymásra
talál
1911.
augusztus 28-án, Goethe születésnapján láttam először Rudolf Steinert. Egy kisebb
utazásomat úgy intéztem, hogy vasárnap Münchenben részt tudtam venni a nyári
teozófiai gyűlésen. Fél évig szinte kizárólag Steiner doktor írásait olvastam a
szabadidőmben. De még nagyon messze voltam attól, hogy összekapcsolódjam az
Antropozófiai Társasággal. Mégis lehetővé tették számomra, hogy bármiféle kötelezettség
nélkül mindenben részt vegyek.
Amikor
beléptem a terembe, meglepett a hangulat. Az emberek nagy részét elég idegennek
éreztem. Nagy problémát okozott nekem egy bizonyos fajta passzív, kéjsóvár
szellemiség. Különösen az volt kibírhatatlan, ha hosszú hajú férfiakat láttam. Később
jelentősen javult a helyzet, amikor lehullt a „teozófus” tojáshéj, és Rudolf
Steiner egyre több tudományosan gondolkodó embert vonzott maga köré. Bár sok
minden bántotta őt azokban a korai években, a külsőségekbe alapvetően nem szólt
bele, és a személyes szabadságot tiszteletben tartva, belülről kiindulva,
fokozatosan próbált nevelni.
|
Utolsó frissítés ( 2012. június 29. )
|
Tovább...
|
|
2011. augusztus 26. |
 Hegel előadást tart Augusztus 27-28.
Goethe és Hegel születésnapja
Akinek
az emlékezetében valaha is felmerültek az újkor szellemi életéből az utóbbi
idők vezető személyiségei, annak az augusztus 27-éről 28-ára virradó
éjjel az emlékezés fontos éjszakáját jelenti. Augusztus 27-e ugyanis az újkor
legnagyobb gondolkodójának, augusztus 28-a pedig a legátfogóbb, legegyetemesebb szellemnek a születésnapja. Ezen az éjszakán tehát gondolatainkban érintkezésbe
kerülhet egymással az újkornak erre a két nagy individualitására, az
emberiségnek erre a két kiemelkedő képviselőjére való emlékezés: Hegelre, a nagy
filozófusra, akinek augusztus 27-én, és Goethére, az egyetemes szellemre, akinek
augusztus 28-án van a születésnapja.
 Goethe diktál titkárának Goethe
úgy áll előttünk, mint szellemi tartalom, Hegel pedig úgy, mint szellemi forma.
És úgy tudunk a leginkább belehelyezkedni a modern szellemi életbe, hogyha Hegel eszközével
(a tiszta gondolkodás által) próbáljuk meg magunkba fogadni Goethe hatalmas
lelkét és szellemét. Ilyen gondolatok támadnak bennünk, ha méltó módon
emlékezve vonultatjuk el lelkünk előtt az augusztus 27-éről 28-ára, vagyis a Hegel
születésnapjáról Goethe születésnapjára virradó éjszakát.
Részlet
Rudolf Steiner 1909. augusztus 28-án Münchenben tartott ünnepi
Goethe-előadásából (GA 113). Fordította: Korcsog Balázs. A Kelet a Nyugat
fényében című ciklus magyar kiadásában ez az előadás nem szerepel.
|
Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 01. )
|
|
2011. augusztus 07. |
Peter Selg
Rudolf Steiner Alapkő-meditációja
és a 20. század pusztításai
Nem sokkal Rudolf Steiner születésének 150. évfordulója és a médiában róla megjelent kétes értékű beszámolók és életrajzok egész hulláma után, melyekben „tarka zseninek” vagy „érdekes figurának” titulálják Rudolf Steinert, sok helyütt viszont csúfolódás és gúny tárgyává teszik az antropozófia
megalapítóját, a japán események révén a világ közvéleménye még inkább
ráébredt arra, milyen katasztrofális jellegű a mostani
civilizáció. Peter Selg az
Alapkő-meditációról szóló tanulmányában azt vizsgálja, milyen összefüggés áll fenn Rudolf Steiner Alapkő-meditációjának mantrikus szózata és a jelenlegi világhelyzet között.
A szerző úgy értelmezi az Alapkő-meditációt, mint ami az ember fő segítségforrása lehet ahhoz, hogy túlélje ezt a nehéz időszakot, hogy Énje megerősödjék, hogy magára találjon, s vigaszra és bátorításra leljen a saját maga és a másik ember életében. Peter Selg tehát az emberiség szellemi javainak nagy jelentőségű részeként mutatja be Rudolf Steiner Alapkő-meditációját, mely az egész emberiség javára válhat.
|
Utolsó frissítés ( 2011. november 19. )
|
Tovább...
|
|
|