|
2011. augusztus 28. |
 1911. augusztus 28.
Friedrich Rittelmeyer sorsdöntő
találkozása Rudolf Steinerrel
Az egyház és a kereszténység
újra egymásra
talál
1911.
augusztus 28-án, Goethe születésnapján láttam először Rudolf Steinert. Egy kisebb
utazásomat úgy intéztem, hogy vasárnap Münchenben részt tudtam venni a nyári
teozófiai gyűlésen. Fél évig szinte kizárólag Steiner doktor írásait olvastam a
szabadidőmben. De még nagyon messze voltam attól, hogy összekapcsolódjam az
Antropozófiai Társasággal. Mégis lehetővé tették számomra, hogy bármiféle kötelezettség
nélkül mindenben részt vegyek.
Amikor
beléptem a terembe, meglepett a hangulat. Az emberek nagy részét elég idegennek
éreztem. Nagy problémát okozott nekem egy bizonyos fajta passzív, kéjsóvár
szellemiség. Különösen az volt kibírhatatlan, ha hosszú hajú férfiakat láttam. Később
jelentősen javult a helyzet, amikor lehullt a „teozófus” tojáshéj, és Rudolf
Steiner egyre több tudományosan gondolkodó embert vonzott maga köré. Bár sok
minden bántotta őt azokban a korai években, a külsőségekbe alapvetően nem szólt
bele, és a személyes szabadságot tiszteletben tartva, belülről kiindulva,
fokozatosan próbált nevelni.
|
|
Utolsó frissítés ( 2012. június 29. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2011. augusztus 07. |
|
 Peter Selg
Rudolf Steiner Alapkő-meditációja
és a 20. század pusztításai
Nem sokkal Rudolf Steiner születésének 150. évfordulója és a médiában róla megjelent kétes értékű beszámolók és életrajzok egész hulláma után, melyekben „tarka zseninek” vagy „érdekes figurának” titulálják Rudolf Steinert, sok helyütt viszont csúfolódás és gúny tárgyává teszik az antropozófia
megalapítóját, a japán események révén a világ közvéleménye még inkább
ráébredt arra, milyen katasztrofális jellegű a mostani
civilizáció. Peter Selg az
Alapkő-meditációról szóló tanulmányában azt vizsgálja, milyen összefüggés áll fenn Rudolf Steiner Alapkő-meditációjának mantrikus szózata és a jelenlegi világhelyzet között.
A szerző úgy értelmezi az Alapkő-meditációt, mint ami az ember fő segítségforrása lehet ahhoz, hogy túlélje ezt a nehéz időszakot, hogy Énje megerősödjék, hogy magára találjon, s vigaszra és bátorításra leljen a saját maga és a másik ember életében. Peter Selg tehát az emberiség szellemi javainak nagy jelentőségű részeként mutatja be Rudolf Steiner Alapkő-meditációját, mely az egész emberiség javára válhat.
|
|
Utolsó frissítés ( 2011. november 19. )
|
|
Tovább...
|
|
|