Hegel előadást tart

Augusztus 27-28.

Goethe és Hegel születésnapja

Akinek az emlékezetében valaha is felmerültek az újkor szellemi életéből az utóbbi idők vezető személyiségei, annak az augusztus 27-éről 28-ára virradó éjjel az emlékezés fontos éjszakáját jelenti. Augusztus 27-e ugyanis az újkor legnagyobb gondolkodójának, augusztus 28-a pedig a legátfogóbb, legegyetemesebb szellemnek a születésnapja. Ezen az éjszakán tehát gondolatainkban érintkezésbe kerülhet egymással az újkornak erre a két nagy individualitására, az emberiségnek erre a két kiemelkedő képviselőjére való emlékezés: Hegelre, a nagy filozófusra, akinek augusztus 27-én, és Goethére, az egyetemes szellemre, akinek augusztus 28-án van a születésnapja.

Goethe diktál titkárának

Goethe úgy áll előttünk, mint szellemi tartalom, Hegel pedig úgy, mint szellemi forma. És úgy tudunk a leginkább belehelyezkedni a modern szellemi életbe, hogyha Hegel eszközével (a tiszta gondolkodás által) próbáljuk meg magunkba fogadni Goethe hatalmas lelkét és szellemét. Ilyen gondolatok támadnak bennünk, ha méltó módon emlékezve vonultatjuk el lelkünk előtt az augusztus 27-éről 28-ára, vagyis a Hegel születésnapjáról Goethe születésnapjára virradó éjszakát.

Részlet Rudolf Steiner 1909. augusztus 28-án Münchenben tartott ünnepi Goethe-előadásából (GA 113). Fordította: Korcsog Balázs. A Kelet a Nyugat fényében című ciklus magyar kiadásában ez az előadás nem szerepel.

Peter Selg

Rudolf Steiner Alapkő-meditációja

és a 20. század pusztításai

Nem sokkal Rudolf Steiner születésének 150. évfordulója és a médiában róla megjelent kétes értékű beszámolók és életrajzok egész hulláma után, melyekben „tarka zseninek” vagy „érdekes figurának” titulálják Rudolf Steinert, sok helyütt viszont csúfolódás és gúny tárgyává teszik az antropozófia megalapítóját, a japán események révén a világ közvéleménye még inkább ráébredt arra, milyen katasztrofális jellegű a mostani civilizáció. Peter Selg az Alapkő-meditációról szóló tanulmányában azt vizsgálja, milyen összefüggés áll fenn Rudolf Steiner Alapkő-meditációjának mantrikus szózata és a jelenlegi világhelyzet között.

A szerző úgy értelmezi az Alapkő-meditációt, mint ami az ember fő segítségforrása lehet ahhoz, hogy túlélje ezt a nehéz időszakot, hogy Énje megerősödjék, hogy magára találjon, s vigaszra és bátorításra leljen a saját maga és a másik ember életében. Peter Selg tehát az emberiség szellemi javainak nagy jelentőségű részeként mutatja be Rudolf Steiner Alapkő-meditációját, mely az egész emberiség javára válhat.