NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Wagner az antropozófia fényében (Steiner kijelentései, 2. rész) Nyomtatás E-mail
2011. november 28.

ImageRudolf Steiner

A wagneri muzsikáról

A Grál-misztérium Wagner műveiben

 

Wolfram von Eschenbach annak idején írt egy egyszerű eposzt, a Parzivalt. Ez a mű megfelelt a maga korának. Akkoriban ugyanis még voltak olyan emberek, akik egy bizonyos adottságuk révén a tisztánlátás képességével rendelkeztek, s így képesek voltak megérteni Wolfram von Eschenbachot. A 19. században azonban már nem volt lehetőség arra, hogy a műben ábrázolt események és folyamatok mély értelmű jelentését és jelentőségét érthetővé tegyék az emberek számára. Létezik azonban egy eszköz, hogy a mű jelentése akár szavak, fogalmak és eszmék nélkül is világossá váljon. Ez az eszköz a zene. Wagner zenéjében benne vannak mindazok az igazságok, amiket Wolfram Parzivaljában megtalálhatunk.

Utolsó frissítés ( 2013. június 07. )
Tovább...
 
"Minden fény árnyékot teremt" (A manicheizmus forrásai) Nyomtatás E-mail
2011. november 23.

ImageMinden fény árnyékot teremt

Mání és a fény vallása

A manicheizmus forrásai

 

Mání vallása, a manicheizmus eredetileg is „könyvvallás”-ként született: a korábbi nagy prófétákkal, Zarathusztrával, Buddhával és Jézussal ellentétben Mání maga foglalta írásba tanításait.

Ha az ember felteszi a kérdést, hogy mi a manicheizmus lényege, akkor azt két mondatban össze lehet foglalni. Az első így hangzik: minden fény árnyékot teremt. [„Árnyékomat kivetettem - abból lett Angra Mainyu (Ahrimán), aki maga a Halál” - így szólott Zarathusztrához Ahura Mazda (a nagy Nap-aura, a szoláris Logosz, a Krisztus-Nap) rögtön a Zend Aveszta teremtéstörténetének elején. - (K. B.)] Tehát minden fény árnyékot teremt. Vagy másképpen kifejezve: ha az ember valami jót cselekszik, akkor ennek a jónak árnyéka is keletkezik. (…) Mindig is összeütközésbe fogunk kerülni azzal az árnyékkal, amit mi magunk teremtettünk, amikor valami jót tettünk. Ezt az árnyékot nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ellenkezőleg, magunkkal kell vinnünk fejlődésünk során.

Utolsó frissítés ( 2016. január 14. )
Tovább...
 
Kleist, a vágy költője (Kétszáz éve halt meg Heinrich von Kleist) Nyomtatás E-mail
2011. november 20.

Image1911. november 21. - 1811. november 21.

Heinrich von Kleist halálának

200. évfordulója

Száz éve: Rudolf Steiner előadása Kleistről

 

Kétszáz évvel ezelőtt, 1811. november 21-én, 34 éves korában vetett véget életének Heinrich von Kleist német író, költő, a német romantika egyik legnagyobb alakja (1777-1811), aki nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint hogy megalkossa a minden eddigit felülmúló drámát, „amely egyesíti az antik görög tragédiát Shakespeare-rel”.

Kleist prózai főműve a Kohlhaas Mihály (Michael Kohhaas) című elbeszélés vagy kisregény, amely Hans Kohlhase német történelmi alak életét és legismertebb kalandjait dolgozza fel (az író minden bizonnyal ismerte Luther 1534-ben Hans Kohlhaséhoz írott levelét is). Szellemtudományos szempontból is jelentőségteljes mozzanat, hogy Kleist a történet főhősének keresztnevét Hans-ról Michael-re (az arkangyal, a későbbi korszellem, az angyali seregek vezérének nevére) változtatta.

Utolsó frissítés ( 2012. május 14. )
Tovább...
 
Richard Wagner az antropozófia fényében (Steiner kijelentései) Nyomtatás E-mail
2011. november 13.

ImageRudolf Steiner kijelentései

Richard Wagnerről

Az „Arenson-vezérfonal” nyomán[1]

 

Wagner szerzeményeiben az az új kultúrimpulzus él, melynek a „művészet, vallás és tudomány” három egymástól különvált áramlatát újra egyesítenie kell a jövőben. (GA 105: A világ, a Föld és az ember, 11. előadás - 1908. augusztus 16.)

Richard Wagner az ötödik kultúrkorszak[2] reprezentatív alakja, aki a műalkotást a szellemi világ külső nyelvének, külső megnyilatkozásának tekinti. Ezért van oly sok ellenfele,[3] akik a tisztán emberi-formális zenét akarják védelmezni (lásd Hanslick). (GA 126: Okkult történelem, 3. előadás - 1910. december 29.; magyarul lásd A világtörténelem szellemi háttere című kötetben)[4]

Richard Wagner bizonyos módon megsejtette a Golgotai Misztériumot - csak ezáltal vált lehetővé számára, hogy megalkossa a Parsifalt. (GA 131: Jézustól Krisztushoz, 4. előadás - 1911. október 8.)[5]

Sohasem jutott egy nem beavatott olyan közel az ezoterikus kereszténység legmélyebb igazságához, mint Wagner a Parsifalban. (GA 149: Krisztus és a szellemi világ. A szent Grál keresése, 6. előadás - 1914. január 2.)[6]

Utolsó frissítés ( 2013. június 07. )
Tovább...
 
November 9. okkult háttere Nyomtatás E-mail
2011. november 08.
ImageNovember 9.

A német „halottak napja”

November 9. legmélyrehatóbb jellemzését abból a beszélgetésből kapjuk, amelyet Rudolf Steiner folytatott egyik tisztánlátó tanítványával, Johanna Keyserlingk grófnéval, aki magától jött rá ennek a napnak a jelentőségére, mégpedig Faust alakjával összefüggésben. Johanna Keyserlingk készített egy vázlatrajzot: egy kört rajzolt, benne egy hatszöggel, melynek legfelső csúcsa a Pünkösdöt, a legalsó pedig az őszt jelentette. Erre az alsó csúcsra mutatva Steiner megkérdezte tőle: „»És ezt hogy nevezi?« »Faust alászállásának az ősanyákhoz« - válaszoltam. »Igen, november 9-én« - mondta Rudolf Steiner.”

Utolsó frissítés ( 2016. november 12. )
Tovább...