2012. május 25. |
Pünkösdi
konferencia
„Ahol
az érzéki tudás véget ér…”
Goetheanum,
2012. május 26-28.
Május 26., szombat: a
konferencia megnyitója; „Ahol az érzékekhez kötött tudás véget ér…”.
Pünkösd az év körforgásában (Oliver Conradt előadása); „Ahol az érzékekhez kötött tudás véget ér…” (a Goetheanum euritmia-társulatának előadása Margethe Solstad művészeti vezetésével)
Május 27.,
Pünkösdvasárnap: „Ahol az érzékekhez kötött tudás véget ér…” (a
Goetheanum euritmia-társulatának előadása Margethe Solstad művészeti
vezetésével); A pünkösdi esemény további működése és a lélek belső erőinek mai állapota (Virginia Sease
előadása); munkacsoportok; „Lény lényt követ…” (Rudolf Steiner költeményei,
többek között a Planéták tánca, részletek Alanus ab
Insulis pünkösdi prédikációjából, Sylvia Baur művészeti vezetésével, Hristo Kazakov zenei közreműködésével); Pünkösd
a természetben (Johannes Kühl előadása); orgonakoncert (Hartmut Haupt játszik
Bach, Mozart, Burghardt, Reger és Sirota műveiből)
Május 28., Pünkösdhétfő:
Pünkösdi séta az Ermitage-ban [a Dornach és Arlesheim melletti dombokon] Johannes Kühl vezetésével; Út a különböző szellemi minőségek működésének határvidékén (Marc Desaules előadása); a Goetheanum
euritmia-társulatának pünkösdi matinéja Margrethe Solstad művészeti
vezetésével; finisszázs
|
Utolsó frissítés ( 2013. június 07. )
|
|
2012. május 23. |
Shakespeare mint írnok
A Shakespeare-vita újabb hulláma
A Das Goetheanum és a Der Europäer hasábjain (2012. január-június)
Alan
Stott: Ki volt Shakespeare? (Das Goetheanum, 2012. január 28.)
Ida-Marie
Hoek olvasói levele Alan Stott cikkéhez (Das
Goetheanum, 2012. február 11.)
Shakespeare
- kutatás vagy Hollywood?
Alan Stott Goetheanum-beli Shakespeare-cikkéről (Der Europäer,
2012. március)
A
kérdés továbbra is: Ki volt
Shakespeare? Richard Ramsbotham olvasói levele Alan Stott cikkéhez (Das
Goetheanum, 2012. március 10.)
Richard
Ramsbotham: Oxford grófjáról és Shakespeare-ről. Válasz Alan Stott Goetheanum-beli cikkére (Der Europäer,
2012. április-május)
|
Utolsó frissítés ( 2012. augusztus 23. )
|
Tovább...
|
|
2012. május 17. |
Mennybemenetel
napi konferencia
Kutatási kérdésekkel fordulni a művészethez
Goetheanum, 2012. május 17-20.
Május 17.: kiállítási
előkészületek; Klasse-óra; megnyitó
Május 18.: bevezető
előadás (Michael Howard); Hogyan kell elképzelnünk a művész által végzett
kutatómunkát? (Klaus Ziegert előadása); munkacsoportok,
szekcióbeszélgetés, beszámolók a világ minden részéről
Május 19.: bevezető
előadás (Christian Hitsch); Hogyan kell elképzelnünk a művész által végzett
kutatómunkát? (2. rész); munkacsoportok, szekcióbeszélgetés
Május 20.: bevezető
előadás (Fritz Wessling); összefoglalás, kitekintés és finisszázs
A Goetheanum mennybemenetel napi konferenciái (Szergej O. Prokofjev összefoglalója)
|
Utolsó frissítés ( 2013. június 07. )
|
|
2012. május 14. |
Norbert Glas
August Strindberg
(1849-1912)
Újramegtestesülés - sors - betegség,
egy történelmi példán szemléltetve
Norbert
Glas Strindberg drámai életútját a svéd költő Rudolf Steiner által
1924-ben közölt korábbi megtestesüléseinek hátterét figyelembe véve vázolja fel. Strindberg sajátos fejlődése és bizonyos betegségekre való
hajlamai is csak ezáltal válnak érthetővé.
A könyv függeléke az íróval karmikus kapcsolatban álló barátjának, Carl Ludwig Schleichnak a visszaemlékezéseit tartalmazza. Strindberg Christian
Rosenkreutz-cal történt találkozására, mely fordulópontot jelentett az író életében, először annak a Walter Johannes Stein hagyatékából előkerült feljegyzésnek köszönhetően derült fény, amely megőrizte Rudolf Steiner ezzel kapcsolatos kijelentését.
|
Utolsó frissítés ( 2012. augusztus 07. )
|
Tovább...
|
|
2012. május 09. |
Shakespeare egyetlen hiteles portréja Richard Ramsbotham
Oxford grófjáról és Shakespeare-ről
Válasz Alan Stott Goetheanum-beli cikkére
Richard
Ramsbotham Shakespeare-ről szóló cikke a csoport-egoizmus
egy sajátos fajtájára mutat rá: bizonyos anglo-amerikai körök tudatos
történelemhamisítás révén áthidalhatatlan szakadékot akarnak ásni
egyrészt Európa közepe és a Nyugat, másrészt Európa és a Kelet közé. A
Shakespeare műveinek szerzősége körüli vita semmiképpen sem pusztán
irodalmi
kérdés, hanem a Nyugat egyik eszköze Közép-Európa küldetésének és
feladatának kiiktatására.
Mindazon heves hatalmi ármánykodások közepette, amit Európával kapcsolatban nap mint nap tapasztalunk, még annak is jelentősége van, hogy melyik hollywoodi
filmeket választják ki arra, hogy elárasszák velük az európai mozivásznakat. Ez
mintha azokra az amerikai elnökjelöltekre emlékeztetné az embert, akik
„sikerüket” nem valamely belső értéküknek köszönhetik, hanem annak a pénznek és
hatalomnak, amelyet teljesen gátlástalanul vetnek latba a választási kampány keretében. Ezért különösen figyelmesnek kellene lennünk, amikor az
ilyen kulturális támadások még Dornachra is érezhető befolyást szereznek.
|
Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
|
Tovább...
|
|
|