Thomas Meyer

A felbonthatatlan szerződés

Regény Rudolf Steiner tanítványainak visszatéréséről a harmadik évezred elején

E regény első kiadása 1998-ban jelent meg, hosszú évek életrajzi kutatásai után, melynek során a szerző Walter Johannes Steinnel (1891-1957), D. N. Dunloppal (1868-1935), Ludwig Polzer-Hoditz-cal (1869-1945) és Helmuth von Moltkéval (1848-1916) foglalkozott, csak hogy néhányat megemlítsünk a könyvben szereplő személyek közül. Az említett személyiségek azzal a feltett szándékkal lépték át a szellemi világ küszöbét, hogy rövid idő elteltével, a 20. század végén újra megtestesülnek. Ők valamilyen formában mindannyian tudtak arról a nagy jelentőségű „felbonthatatlan szerződésről”, amely a 13. század kezdetén köttetett a szellemi világban, s amely előre elhatározta az arisztotelikusok és a platonikusok 20. század végi együttműködését mint világtörténelmi szükségszerűséget. E szerződés valóra válása mentheti meg a modern civilizációt attól, hogy a teljes barbárság szakadékába zuhanjon.

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner beavatási útja

és az Én (ICH) titka

Adalék Rudolf Steiner bolognai előadásához

2011. március 31. és április 3. között az Olaszországi Antropozófiai Társaság szervezésében egy különleges konferenciát rendeztek Bolognában, annak az úgynevezett bolognai előadásnak a 100. évfordulója alkalmából, amely az egyetlen olyan előadás volt Rudolf Steiner egész életében, melyet filozófiai előképzettséggel rendelkező hallgatóság előtt tartott.

Ma, száz év elteltével emlékezünk meg arról az előadásról, amelyet Rudolf Steiner 1911. április 8-án tartott itt Bolognában, a IV. Filozófiai Kongresszuson. S bár örömteli, hogy erre az előadásra annak idején sor került, némi szomorúság is kapcsolódik hozzá: mégpedig az a szomorú tény, hogy Rudolf Steiner úttörő jelentőségű fejtegetései nem találtak valódi megértésre az akkori hallgatók között (a helyzet mindmáig alig változott a világban).

2012. június 5-6.

Vénusz-átvonulás

mint kis napfogyatkozás

(1874-1882; 2004-2012; 2117-2125)

Rudolf Steiner 1924 szeptemberében, előadói tevékenységének utolsó hónapjában, az úgynevezett „Munkás-előadások” 8. ciklusában a következőket mondta a Vénusz-átvonulás égi jelenségéről és szellemi jelentőségéről:

„Ezek a Vénusz-átvonulások igen figyelemreméltóak, egyrészt mert csak egyszer történnek meg egy évszázadban, másrészt pedig jelentős dolgokat lehet megfigyelni, amikor a Vénusz elhalad a Nap előtt. Az ember láthatja, milyen a Nap fénygyűrűje, mikor a Vénusz a Nap előtt áll. Ez az esemény nagy változásokat hoz.” (GA 354, 1924. szeptember 13-ai előadás)