2012. november 18. |
Rudolf Steiner kijelentései
Kaspar Hauserről
(Európa gyermeke
az antropozófia fényében)
Rudolf
Steiner mindvégig nagyon óvatosan és visszafogottan nyilatkozott Kaspar
Hauserről, s ennek nyilván nyomós okai voltak. Mintegy hatezer előadásában
mindössze két alkalommal tett említést Európa gyermekéről: egy
viszonylag korai előadásában (a János Apokalipsziséről szóló nürnbergi ciklus
előestéjén tartott nyilvános előadáson), 1908. június 17-én, és egy kései,
tagoknak szóló dornachi előadásában, 1923. március 23-án - de igazából ezek az előadások sem róla szóltak, csak
példaként említette bennük Kaspar Hausert. Rudolf Steiner az Európa-gyermekre
vonatkozó összes többi kijelentését bizalmas körben tette,
magánbeszélgetések során, közeli barátainak, munkatársainak és ezoterikus
tanítványainak (mindenekelőtt Ludwig Polzer-Hoditz grófnak, Johanna Keyserlingk
grófnénak, Adolf Arensonnak, Karl Heyernek, s végül nürnbergi „fogadott
fiának”, Ehrenfried Pfeiffernek).
Ha Rudolf Steiner e szórványos, ám iránymutató
kijelentéseit „összeolvassuk”, akkor - Peter Tradowsky szavaival - meglepően tiszta és szinte teljes képet kapunk Kaspar
Hauser lényéről, s egyúttal annak a kérdésnek a megoldásához is közelebb
kerülünk, melyet Rudolf Steiner négy héttel halála előtt, utolsó földi hónapjának
elején, 1925. március 3-án a Polzer-Hoditz grófnak adott szellemi végrendelet három
jövőbe mutató kulcskérdése közül utolsóként tett föl: „Honnan jött Kaspar
Hauser?”
|
Utolsó frissítés ( 2014. május 21. )
|
Tovább...
|
|
2012. november 11. |
Nap, Hold - Merkúr, Grál Kaspar Hauser halálának
Égi konstellációja
Rudolf Steiner két előadásában
A Nap és a Hold együttállása
Régen
az emberek olyan intenzíven együtt éltek kozmikus környezetükkel és az abban
megnyilvánuló természeti és időjárási jelenségekkel, hogy úgy képzelték: az
események - és egy ember születése
bizony a legfontosabb események közé tartozott - valamilyen összefüggésben állnak a velük egy időben
zajló természeti jelenségekkel.
Roppant
érdekes, hogy rendkívüli eseményeknél egyes helyeken még ma is számon tartják,
hogy milyen idő volt akkor, vagy milyen természeti jelenségek voltak
megfigyelhetők - ahogy ezt például Kaspar Hauser halálával kapcsolatban is
megemlítik, hiszen különös jelenség volt, hogy az égbolt egyik oldalán
lement a Nap, míg a másik oldalon feljött a Hold…
|
Utolsó frissítés ( 2013. március 01. )
|
Tovább...
|
|
2012. november 04. |
Peter Selg önéletrajzi írása
Az emberi szervezet szellemi törvényszerűségeiről
című könyv keletkezésének körülményei
(Dornach, 2000)[*]
Végül csak befejeztem a Rudolf Steiner „testfilozófiájáról” - (Oetinger szavaival) mint „Isten útjainak
bevégzéséről” - szóló eszmetörténeti feljegyzéseimet, melyeket
önmagukért, tudásvágyból, a művek iránti érdeklődésből és orvostudományi
kényszerűségből készítettem. Csak évekkel később jutott eszembe, amikor a
herdeckei közösségi kórház pszichiátriai rendelőjében az ifjú páciensek „doktor
úrnak” szólítottak, hogy az íróasztalfiókban őrizgetett nagyszabású művemért
vajon nem kaphatnék-e valamilyen oklevelet, hogy legalább a megszólításomat kiérdemeljem.
Ekkor megkérdeztem Peter Matthiessen professzort, az ifjúsági pszichiátriai
osztály vezetőjét, akit mindig is érdekeltek a szokatlan tervek, s ráadásul Rudolf
Steiner iránt is szoros elkötelezettséget érzett - és ő elfogadta doktori
disszertációmat, melynek azt a címet adtam, hogy Kísérlet Rudolf Steiner
emberi élettannal kapcsolatos fejtegetéseinek rendszerbe foglalására (Előadói és írói életművének átfogó eszmetörténeti vizsgálata),
s mely igen kedvező fogadtatásra talált a Witten-Herdecke-i Egyetemen, holott
Peter Matthiessen kivételével ott akkoriban egyetlen antropozófus sem dolgozott
(Helmut Zander állításával ellentétben ez sosem volt „antropozófus
egyetem”). Az volt a tapasztalatom, hogy Rudolf Steiner eszméit egyetemi és akadémikus
keretek között is éppúgy képviselhetjük, hogyha ezt megfelelő színvonalon tesszük.
|
Utolsó frissítés ( 2013. március 01. )
|
Tovább...
|
|
|