NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Rudolf Steiner összes fönnmaradt közlése Kaspar Hauserről Nyomtatás E-mail
2012. november 18.

ImageRudolf Steiner kijelentései

Kaspar Hauserről

(Európa gyermeke

az antropozófia fényében)

 

Rudolf Steiner mindvégig nagyon óvatosan és visszafogottan nyilatkozott Kaspar Hauserről, s ennek nyilván nyomós okai voltak. Mintegy hatezer előadásában mindössze két alkalommal tett említést Európa gyermekéről: egy viszonylag korai előadásában (a János Apokalipsziséről szóló nürnbergi ciklus előestéjén tartott nyilvános előadáson), 1908. június 17-én, és egy kései, tagoknak szóló dornachi előadásában, 1923. március 23-án - de igazából ezek az előadások sem róla szóltak, csak példaként említette bennük Kaspar Hausert. Rudolf Steiner az Európa-gyermekre vonatkozó összes többi kijelentését bizalmas körben tette, magánbeszélgetések során, közeli barátainak, munkatársainak és ezoterikus tanítványainak (mindenekelőtt Ludwig Polzer-Hoditz grófnak, Johanna Keyserlingk grófnénak, Adolf Arensonnak, Karl Heyernek, s végül nürnbergi „fogadott fiának”, Ehrenfried Pfeiffernek).

Ha Rudolf Steiner e szórványos, ám iránymutató kijelentéseit „összeolvassuk”, akkor - Peter Tradowsky szavaival - meglepően tiszta és szinte teljes képet kapunk Kaspar Hauser lényéről, s egyúttal annak a kérdésnek a megoldásához is közelebb kerülünk, melyet Rudolf Steiner négy héttel halála előtt, utolsó földi hónapjának elején, 1925. március 3-án a Polzer-Hoditz grófnak adott szellemi végrendelet három jövőbe mutató kulcskérdése közül utolsóként tett föl: „Honnan jött Kaspar Hauser?”

Utolsó frissítés ( 2014. május 21. )
Tovább...
 
Rudolf Steiner kétszer említi előadásaiban Kaspar Hausert Nyomtatás E-mail
2012. november 11.
Image
Nap, Hold - Merkúr, Grál
Kaspar Hauser halálának

Égi konstellációja

Rudolf Steiner két előadásában

 

A Nap és a Hold együttállása

Régen az emberek olyan intenzíven együtt éltek kozmikus környezetükkel és az abban megnyilvánuló természeti és időjárási jelenségekkel, hogy úgy képzelték: az események - és egy ember születése bizony a legfontosabb események közé tartozott - valamilyen összefüggésben állnak a velük egy időben zajló természeti jelenségekkel.

Roppant érdekes, hogy rendkívüli eseményeknél egyes helyeken még ma is számon tartják, hogy milyen idő volt akkor, vagy milyen természeti jelenségek voltak megfigyelhetők - ahogy ezt például Kaspar Hauser halálával kapcsolatban is megemlítik, hiszen különös jelenség volt, hogy az égbolt egyik oldalán lement a Nap, míg a másik oldalon feljött a Hold

Utolsó frissítés ( 2013. március 01. )
Tovább...
 
Peter Selg útja az antropozófiához (4. rész: Első könyvem megjelenése) Nyomtatás E-mail
2012. november 04.

ImagePeter Selg önéletrajzi írása

Az emberi szervezet szellemi törvényszerűségeiről című könyv keletkezésének körülményei

(Dornach, 2000)[*]

 

Végül csak befejeztem a Rudolf Steiner „testfilozófiájáról” - (Oetinger szavaival) mint „Isten útjainak bevégzéséről” - szóló eszmetörténeti feljegyzéseimet, melyeket önmagukért, tudásvágyból, a művek iránti érdeklődésből és orvostudományi kényszerűségből készítettem. Csak évekkel később jutott eszembe, amikor a herdeckei közösségi kórház pszichiátriai rendelőjében az ifjú páciensek „doktor úrnak” szólítottak, hogy az íróasztalfiókban őrizgetett nagyszabású művemért vajon nem kaphatnék-e valamilyen oklevelet, hogy legalább a megszólításomat kiérdemeljem. Ekkor megkérdeztem Peter Matthiessen professzort, az ifjúsági pszichiátriai osztály vezetőjét, akit mindig is érdekeltek a szokatlan tervek, s ráadásul Rudolf Steiner iránt is szoros elkötelezettséget érzett - és ő elfogadta doktori disszertációmat, melynek azt a címet adtam, hogy Kísérlet Rudolf Steiner emberi élettannal kapcsolatos fejtegetéseinek rendszerbe foglalására (Előadói és írói életművének átfogó eszmetörténeti vizsgálata), s mely igen kedvező fogadtatásra talált a Witten-Herdecke-i Egyetemen, holott Peter Matthiessen kivételével ott akkoriban egyetlen antropozófus sem dolgozott (Helmut Zander állításával ellentétben ez sosem volt „antropozófus egyetem”). Az volt a tapasztalatom, hogy Rudolf Steiner eszméit egyetemi és akadémikus keretek között is éppúgy képviselhetjük, hogyha ezt megfelelő színvonalon tesszük.

Utolsó frissítés ( 2013. március 01. )
Tovább...