2013. április 25. |
Európa gyermeke és a rózsakeresztesség
Kaspar Hauser és Christian Rosenkreutz
Paul
Michaelis, Polzer-Hoditz gróf barátja és tanítványa (aki kiadta Rudolf
Steinerrel folytatott beszélgetéseiről készült feljegyzéseit), 1943 nyarán
fejezte be Kaspar Hauser-drámáját, amelynek már az első jelenete is igen
figyelemreméltó. 1802 januárjában játszódik, és egy „nyugati páholy” titkos gyűlésére
vezeti be az olvasót. A tanácskozás résztvevői a német klasszicizmussal és a
francia forradalommal meginduló európai ébredéstől megrettenve elhatározzák,
hogy Bonaparte Napóleon személyén keresztül eltérítik ezt a fejlődést.
Megjelenik egy vatikáni követ, és közli a páholytestvérekkel, hogy tudomásukra
jutott: a badeni uralkodóházban fog megszületni az a rózsakeresztes
személyiség, aki képes egyesíteni Franciaország gábrieli impulzusait Németország
michaeli impulzusaival. Ezért elhatározzák, hogy okkult fogságba
ejtik ezt az individualitást, mégpedig oly módon, hogy gyermekkorában
valójában sem élni, sem meghalni nem engedik, vagyis egyfajta „köztes állapotban”
tartják őt ebben a sorsdöntő időszakban, hogy ne tudjon máshol megtestesülni. A
szabadkőműveseknek és a jezsuitáknak ezzel az együttműködésével az újkor talán legkomolyabb
és legszövevényesebb okkult támadását intézték egy szabad emberi individualitás
ellen.
|
Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
|
Tovább...
|
|
2013. április 18. |
Szergej O. Prokofjev
„Időutazások”
Az antropozófiai szellemi kutatás ellenképe
Korunkban
különféle okkult, vallási és misztikus áramlatok léteznek a világban.
Némelyikük már régóta, némelyikük pedig csak nemrég behatolt az
Antropozófiai Társaságba is. Ez óhatatlanul is fölvet egy lényeges, sőt talán
az egész antropozófiai mozgalom jövője szempontjából is döntő fontosságú
kérdést: hogyan viszonyulnak ezek az áramlatok Rudolf Steiner szellemtudományához,
s mennyiben jogos, hogy összekeverednek az antropozófiával? Prokofjev új könyve
e kérdés szempontjából vizsgálja meg mélyrehatóan az egyik ilyen áramlatot, melynek
nem kevés híve van az antropozófusok között [Judith von Halle
látomásos-misztikus irányzatáról van szó]. A könyvben felhozott tények
alapján az olvasó maga válaszolhatja meg a kérdést.
|
Utolsó frissítés ( 2013. december 07. )
|
Tovább...
|
|
2013. április 12. |
A jezsuita rend (Jézus Társasága) címere Rudolf Steiner kijelentései
A „jezsuitizmusról”
Szergej O. Prokofjev összefoglalója (3. rész)
Ludwig
Polzer-Hoditz utolsó beszélgetése Rudolf Steinerrel négy héttel Steiner halála
előtt. Szellemi hagyaték- vagy végrendeletszerű szavak a jezsuitákról: „Hordozza ezt
mindig a tudatában: a jezsuiták elvették az emberektől a vallásosságot, a
jámborságot, s teljesen azonosak a római államhatalommal. Hatalmuk erőszakos
módszere a szellem elleni harc, vagyis a szellem elleni bűn, melyről az
Írás azt mondja, hogy ez az egyetlen bűn, amely megbocsáthatatlan. A szellemet
azonban nem lehet teljesen elpusztítani, de csak kevesek tudják majd átvinni a
jövőbe.” Ez a [jezsuita] áramlat a társaságon belül is erősen érezhető, s
reméli, hogy a Karácsonyi konferencia révén meg tudta bénítani azt (…). Mindig
is a szellem elleni harc állt és áll továbbra is minden külső történés hátterében.
(…) Azután a római és a nyugati páholyok törekvéseiről beszéltünk, és
Rudolf Steiner nagyon komolyan hangsúlyozta, hogy három feladatot kell
megoldani, melyek eredménye egészen rendkívüli jelentőségű a jövő
szempontjából: 1. a
két Jánosra vonatkozó kérdést; 2. ki volt Demetrius?; 3. honnan jött Kaspar
Hauser? (1925. március 3., lásd GA 265, 453. o.)
|
Utolsó frissítés ( 2014. január 13. )
|
Tovább...
|
|
2013. április 05. |
Rudolf Steiner kijelentései
A „jezsuitizmusról”
Szergej O. Prokofjev összefoglalója (2. rész)
A
jezsuitizmus csak a római katolikus egyházon belül lehetséges. [Ugyanakkor: minden vallásnak megvan a maga jezsuitizmusa. (GA 168)] A jezsuitizmus Isten
országát a földi uralom birodalmává változtatja (harmadik kísértés). A
jezsuitizmus, Szolovjov és az orosz néplélek közötti ellentét. Loyolai Ignác
lelkigyakorlatainak részletes bemutatása: Loyolai Ignác „egy különös
természetű kinyilatkoztatás által” kapta lelkigyakorlatait. A jezsuitizmus küzd
a goetheanizmus ellen. (GA 185: Történelmi szimptomatológia, 1918.
november 2.)
A
jezsuitizmus és a nyugati páholyok belső hasonlóságáról. Rudolf Steiner
rámutat, hogy „a jezsuiták beszivárogtak, beépültek az összes [nyugati, szabadkőműves]
páholyba”, különösen a magasabb fokozatúakba.
(GA 185, 1918. november 3.)
|
Utolsó frissítés ( 2013. július 29. )
|
Tovább...
|
|
|