Kaspar Hauser mint rózsakeresztes inspirátor Nyomtatás E-mail
2013. április 25.

ImageEurópa gyermeke és a rózsakeresztesség

Kaspar Hauser és Christian Rosenkreutz

 

Paul Michaelis, Polzer-Hoditz gróf barátja és tanítványa (aki kiadta Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetéseiről készült feljegyzéseit), 1943 nyarán fejezte be Kaspar Hauser-drámáját, amelynek már az első jelenete is igen figyelemreméltó. 1802 januárjában játszódik, és egy „nyugati páholy” titkos gyűlésére vezeti be az olvasót. A tanácskozás résztvevői a német klasszicizmussal és a francia forradalommal meginduló európai ébredéstől megrettenve elhatározzák, hogy Bonaparte Napóleon személyén keresztül eltérítik ezt a fejlődést. Megjelenik egy vatikáni követ, és közli a páholytestvérekkel, hogy tudomásukra jutott: a badeni uralkodóházban fog megszületni az a rózsakeresztes személyiség, aki képes egyesíteni Franciaország gábrieli impulzusait Németország michaeli impulzusaival. Ezért elhatározzák, hogy okkult fogságba ejtik ezt az individualitást, mégpedig oly módon, hogy gyermekkorában valójában sem élni, sem meghalni nem engedik, vagyis egyfajta „köztes állapotban” tartják őt ebben a sorsdöntő időszakban, hogy ne tudjon máshol megtestesülni. A szabadkőműveseknek és a jezsuitáknak ezzel az együttműködésével az újkor talán legkomolyabb és legszövevényesebb okkult támadását intézték egy szabad emberi individualitás ellen.

Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
Tovább...
 
Prokofjev, Selg, Halle (A vita és az együttműködés is folytatódik) Nyomtatás E-mail
2013. április 18.

ImageSzergej O. Prokofjev

„Időutazások”

Az antropozófiai szellemi kutatás ellenképe

 

Korunkban különféle okkult, vallási és misztikus áramlatok léteznek a világban. Némelyikük már régóta, némelyikük pedig csak nemrég behatolt az Antropozófiai Társaságba is. Ez óhatatlanul is fölvet egy lényeges, sőt talán az egész antropozófiai mozgalom jövője szempontjából is döntő fontosságú kérdést: hogyan viszonyulnak ezek az áramlatok Rudolf Steiner szellemtudományához, s mennyiben jogos, hogy összekeverednek az antropozófiával? Prokofjev új könyve e kérdés szempontjából vizsgálja meg mélyrehatóan az egyik ilyen áramlatot, melynek nem kevés híve van az antropozófusok között [Judith von Halle látomásos-misztikus irányzatáról van szó]. A könyvben felhozott tények alapján az olvasó maga válaszolhatja meg a kérdést.

Utolsó frissítés ( 2013. december 07. )
Tovább...
 
Rudolf Steiner halálának 88. évfordulójára (3. rész) Nyomtatás E-mail
2013. április 12.

Image
A jezsuita rend (Jézus Társasága) címere
Rudolf Steiner kijelentései

A „jezsuitizmusról”

Szergej O. Prokofjev összefoglalója (3. rész)

 

Ludwig Polzer-Hoditz utolsó beszélgetése Rudolf Steinerrel négy héttel Steiner halála előtt. Szellemi hagyaték- vagy végrendeletszerű szavak a jezsuitákról: „Hordozza ezt mindig a tudatában: a jezsuiták elvették az emberektől a vallásosságot, a jámborságot, s teljesen azonosak a római államhatalommal. Hatalmuk erőszakos módszere a szellem elleni harc, vagyis a szellem elleni bűn, melyről az Írás azt mondja, hogy ez az egyetlen bűn, amely megbocsáthatatlan. A szellemet azonban nem lehet teljesen elpusztítani, de csak kevesek tudják majd átvinni a jövőbe.” Ez a [jezsuita] áramlat a társaságon belül is erősen érezhető, s reméli, hogy a Karácsonyi konferencia révén meg tudta bénítani azt (…). Mindig is a szellem elleni harc állt és áll továbbra is minden külső történés hátterében. (…) Azután a római és a nyugati páholyok törekvéseiről beszéltünk, és Rudolf Steiner nagyon komolyan hangsúlyozta, hogy három feladatot kell megoldani, melyek eredménye egészen rendkívüli jelentőségű a jövő szempontjából: 1. a két Jánosra vonatkozó kérdést; 2. ki volt Demetrius?; 3. honnan jött Kaspar Hauser? (1925. március 3., lásd GA 265, 453. o.)

Utolsó frissítés ( 2014. január 13. )
Tovább...
 
Rudolf Steiner halálának 88. évfordulójára (2. rész) Nyomtatás E-mail
2013. április 05.

ImageRudolf Steiner kijelentései

A „jezsuitizmusról”

Szergej O. Prokofjev összefoglalója (2. rész)

 

A jezsuitizmus csak a római katolikus egyházon belül lehetséges. [Ugyanakkor: minden vallásnak megvan a maga jezsuitizmusa. (GA 168)] A jezsuitizmus Isten országát a földi uralom birodalmává változtatja (harmadik kísértés). A jezsuitizmus, Szolovjov és az orosz néplélek közötti ellentét. Loyolai Ignác lelkigyakorlatainak részletes bemutatása: Loyolai Ignác „egy különös természetű kinyilatkoztatás által” kapta lelkigyakorlatait. A jezsuitizmus küzd a goetheanizmus ellen. (GA 185: Történelmi szimptomatológia, 1918. november 2.)

A jezsuitizmus és a nyugati páholyok belső hasonlóságáról. Rudolf Steiner rámutat, hogy „a jezsuiták beszivárogtak, beépültek az összes [nyugati, szabadkőműves] páholyba”, különösen a magasabb fokozatúakba. (GA 185, 1918. november 3.)

Utolsó frissítés ( 2013. július 29. )
Tovább...