NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
WAGNER 200 (Rudolf Steiner Wagner-ciklusa, 1. előadás, 2. rész) Nyomtatás E-mail
2013. május 26.

ImageRudolf Steiner

Richard Wagner a

szellemtudomány fényében

A berlini Wagner-ciklus

(1905. március-május)

 

A nibelung gyűrűje (I.)

 

Egy másik ősrégi mondai anyagot dolgoz fel Richard Wagner A nibelung gyűrűje című zenedrámájában. Ebben olyan ősi germán mítoszokról van szó, melyekben annak a népcsoportnak a sorsa élt benne, amely a nagy atlantiszi özönvíz után az atlantiszi népesség maradványaként terjedt szét Európán és Ázsián át, és az Atlantisz utáni időszak elindítója lett. E mondákban a nagy beavatott, Wotan, az áz-isten emlékezete él. Wotan az atlantiszi idők beavatottja, ahogyan az északi istenek mind nem mások, mint régi, nagy beavatottak.

Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
Tovább...
 
WAGNER 200 (Rudolf Steiner Wagner-ciklusa, 1. előadás, 1. rész) Nyomtatás E-mail
2013. május 12.

ImageRudolf Steiner

Richard Wagner a

szellemtudomány fényében

A berlini Wagner-ciklus

(1905. március-május)

 

 

„A mítoszok olyan történetek, melyeket a nagy beavatottak adnak közre az embereknek, s amelyek mögött hatalmas igazságok rejlenek.” - Ezzel a sokat sejtető mondattal kezdődik Rudolf Steiner Richard Wagnerről tartott egyetlen előadás-sorozata. A német zeneköltő születésének (1813. május 22.) 200. évfordulójához kapcsolódva az elkövetkező hónapokban a NOVALIS hasábjain folytatásokban közzétesszük Rudolf Steiner Wagner-ciklusát (magyar nyelven először), melyből világos képet kaphatunk arról, hogyan látta az antropozófia alapítója Richard Wagnert és műveit a szellemtudomány fényében.

Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
Tovább...
 
Richard Wagner születésének 200. évfordulója (2013. május 22.) Nyomtatás E-mail
2013. május 08.

ImageRudolf Steiner és korának zenéje

 

A zene jelentős szerepet játszott Rudolf Steiner életében. Steiner nagy zenekedvelő volt, s gyakran járt hangversenyre és operába is. Ifjúkorában Beethoven zenéjét tartotta különösen nagyra (egy 1892-ből - A szabadság filozófiájának születése idejéből - származó játékos kérdőíven őt nevezte kedvenc zeneszerzőjének), ám a komolyabb zenék mellett a könnyedebb, de színvonalas muzsikát is kedvelte, mint például Johann Strausstól A denevért. Rudolf Steiner ugyanakkor nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel korának zenei fejlődését és vitáit. Saját nemzedékének komponistái közül többeket személyesen vagy a koncertpódiumról ismert, például Richard Strausst, Hugo Wolfot és Gustav Mahlert. Korának zeneszerzői közül legtöbbször Richard Wagnerről beszélt, akinek zenedrámáira Bécsben, Weimarban, Bayreuthban, Berlinben és Stuttgartban is rendszeresen eljárt. 1905 és 1908 között mintegy 20 előadást tartott Wagner munkásságáról és műveiről, s 1907-ben „az új idők egyik legnagyobb művészének” nevezte őt. (GA 92, 1907. december 2-ai előadás)

Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
Tovább...
 
Karl König: Kaspar Hauser (Egyfajta rekviem Ita Wegmanért) (1. rész) Nyomtatás E-mail
2013. május 02.

ImageKarl König

Kaspar Hauser

„Egyfajta rekviem” - Ita Wegmanért

 

A „Rekviem” keletkezése (Peter Selg bevezetője)

Karl König az 1943. március 5-étől 8-áig tartó időszakban, az Ita Wegman halála (1943. március 4.) utáni első napokban, a skóciai Camphillben (Aberdeen közelében) vetette papírra Kaspar Hauserről szóló írását, „egyfajta rekviemként Wegman doktornő számára”. König, miután műve végére ért, hallotta a híradást, hogy angol bombázók teljesen lerombolták Nürnberg óvárosát: „éjjel a R. A. F. [Royal Air Force: a brit királyi légierő] Nürnberget bombázta, s ma azt írja az újság, hogy a német rádióban bejelentették: »a régi Nürnberg gyakorlatilag teljes egészében elpusztult.« - Véletlen volna ez, vagy a sors szava?” (1943. március 10-ei feljegyzés)

Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
Tovább...