2013. május 26. |
Rudolf Steiner
Richard Wagner a
szellemtudomány fényében
A berlini Wagner-ciklus
(1905. március-május)
A
nibelung gyűrűje (I.)
Egy
másik ősrégi mondai anyagot dolgoz fel Richard Wagner A nibelung gyűrűje
című zenedrámájában. Ebben olyan ősi germán mítoszokról van szó, melyekben annak
a népcsoportnak a sorsa élt benne, amely a nagy atlantiszi özönvíz után az
atlantiszi népesség maradványaként terjedt szét Európán és Ázsián át, és az Atlantisz
utáni időszak elindítója lett. E mondákban a nagy beavatott, Wotan, az áz-isten
emlékezete él. Wotan az atlantiszi idők beavatottja, ahogyan az északi istenek
mind nem mások, mint régi, nagy beavatottak.
|
Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
|
Tovább...
|
|
2013. május 12. |
Rudolf Steiner
Richard Wagner a
szellemtudomány fényében
A berlini Wagner-ciklus
(1905.
március-május)
„A
mítoszok olyan történetek, melyeket a nagy beavatottak adnak közre az embereknek,
s amelyek mögött hatalmas igazságok rejlenek.” - Ezzel a sokat sejtető mondattal kezdődik Rudolf Steiner Richard Wagnerről
tartott egyetlen előadás-sorozata. A német zeneköltő születésének
(1813. május 22.) 200. évfordulójához kapcsolódva az elkövetkező hónapokban a NOVALIS
hasábjain folytatásokban közzétesszük Rudolf Steiner Wagner-ciklusát (magyar nyelven
először), melyből világos képet kaphatunk arról, hogyan látta az
antropozófia alapítója Richard Wagnert és műveit a szellemtudomány fényében.
|
Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
|
Tovább...
|
|
2013. május 08. |
Rudolf Steiner és korának zenéje
A
zene jelentős szerepet játszott Rudolf Steiner életében. Steiner nagy
zenekedvelő volt, s gyakran járt hangversenyre és operába is. Ifjúkorában Beethoven zenéjét tartotta különösen nagyra (egy 1892-ből - A szabadság filozófiájának születése idejéből - származó játékos kérdőíven őt nevezte kedvenc
zeneszerzőjének), ám a komolyabb zenék mellett a könnyedebb, de színvonalas muzsikát
is kedvelte, mint például Johann Strausstól A denevért. Rudolf Steiner
ugyanakkor nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel korának zenei fejlődését és
vitáit. Saját nemzedékének komponistái közül többeket személyesen vagy a
koncertpódiumról ismert, például Richard Strausst, Hugo Wolfot és Gustav Mahlert. Korának zeneszerzői közül legtöbbször Richard Wagnerről
beszélt, akinek zenedrámáira Bécsben, Weimarban, Bayreuthban,
Berlinben és Stuttgartban is rendszeresen eljárt. 1905
és 1908 között mintegy 20 előadást tartott Wagner munkásságáról és műveiről, s 1907-ben „az új idők egyik legnagyobb művészének” nevezte őt. (GA 92, 1907. december 2-ai
előadás)
|
Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
|
Tovább...
|
|
2013. május 02. |
Karl König
Kaspar Hauser
„Egyfajta rekviem” - Ita Wegmanért
A
„Rekviem” keletkezése (Peter Selg bevezetője)
Karl König az 1943.
március 5-étől 8-áig tartó időszakban, az Ita Wegman halála (1943. március 4.)
utáni első napokban, a skóciai Camphillben (Aberdeen közelében) vetette papírra
Kaspar Hauserről szóló írását, „egyfajta rekviemként Wegman doktornő
számára”. König, miután műve végére ért, hallotta a híradást, hogy angol
bombázók teljesen lerombolták Nürnberg óvárosát: „éjjel a R. A. F. [Royal Air Force: a brit királyi légierő] Nürnberget bombázta, s ma azt írja az újság, hogy a
német rádióban bejelentették: »a régi Nürnberg gyakorlatilag teljes egészében
elpusztult.« - Véletlen volna ez, vagy a sors szava?” (1943. március 10-ei feljegyzés)
|
Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )
|
Tovább...
|
|
|