Prokofjev cenzúrázott cikke Peter Selg Steiner-életrajzáról (1.) Nyomtatás E-mail
2013. június 26.

ImageSzergej O. Prokofjev

Nagy szükség volt

erre az életrajzra

Peter Selg Rudolf Steiner-életrajza[1] (1. rész)

 

Előzetes megjegyzés:

Ez a könyvismertető itt jelenik meg, miután több mint két hónapig hevert a Das Goetheanum hetilap szerkesztőségében, anélkül hogy bármiféle visszajelzést kaptam volna róla. Mivel Wolfgang Heldhez [a lap egyik szerkesztőjéhez] írott levelemben személyesen - s akkor még vezetőségi tagként - kértem meg őt arra, hogy e könyvismertetőt tegyék közzé a hetilapban, a cenzúrának ezt a formáját különösen elfogadhatatlannak tartom.

Szergej O. Prokofjev, 2013. június 3.

Utolsó frissítés ( 2014. február 06. )
Tovább...
 
A 19. század Parsifalja (Kaspar Hauser és Richard Wagner találkozása) Nyomtatás E-mail
2013. június 18.

Image
Kaspar Hauser és Richard Wagner
Peter Tradowsky

A Művész és a Grál-király

Richard Wagner és Kaspar Hauser bambergi találkozása

(1833. január 22/23.)

 

1833 januárjában Kaspar Hauser ellátogatott Gothába és Coburgba. Erről az útjáról hazafelé megállt Bambergben (Németország szívében, Nürnbergtől mintegy 50 km-re északra, nem messze Bayreuthtól), és Kaspar Hauser rövid földi életében ekkor került sor az egyik legfontosabb - s a német kultúra és szellemtörténet szempontjából is sorsdöntő - találkozásra, mégpedig Richard Wagnerrel, amiről maga Wagner is említést tesz visszaemlékezéseiben. Külsődlegesen nézve nem történt más, mint hogy két, nagyjából egykorú (20-21 éves) fiatalember megismerkedett egymással egy társasági összejövetelen, egy fogadáson, melyen Sachsen-Coburg-Gotha hercegének és hercegnőjének meghívására vettek részt. Szellemtudományos szempontból - Rudolf Steiner szellemi útmutatásait figyelembe véve - ugyanakkor világos elképzelésünk lehet arról, mi mindent hordozott magában e két géniusz egymás és a világ számára.

Utolsó frissítés ( 2013. november 14. )
Tovább...
 
Rudolf Steiner kijelentései Richard Wagnerről Nyomtatás E-mail
2013. június 06.

Image200 éve született Richard Wagner

(1813. május 22. - 1883. február 13.)

Richard Wagner

az antropozófia fényében

Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében

 

„Előfordulhat, hogy valaki anélkül is képes a szellemi világokból eredően tevékenykedni, hogy ő maga tudatosan belelátna azokba. Ilyen személyiségek voltak a nagy művészek, akik mind a szellemi világból merítve alkottak, mint Dante, Goethe, Richard Wagner.”

(Rudolf Steiner, BGA 26)

 

Rudolf Steiner és korának zenéje

A zene jelentős szerepet játszott Rudolf Steiner életében. Steiner nagy zenekedvelő volt, s gyakran járt hangversenyre és operába is. Ifjúkorában Beethoven zenéjét tartotta különösen nagyra (egy 1892-ből - A szabadság filozófiájának születése idejéből - származó játékos kérdőíven őt nevezte kedvenc zeneszerzőjének), ám a komolyabb zenék mellett a könnyedebb, de színvonalas muzsikát is kedvelte, mint például Johann Strausstól A denevért. Rudolf Steiner ugyanakkor nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel korának zenei fejlődését és vitáit. Saját nemzedékének komponistái közül többeket személyesen vagy a koncertpódiumról ismert, például Richard Strausst, Hugo Wolfot és Gustav Mahlert. Korának zeneszerzői közül legtöbbször Richard Wagnerről beszélt, akinek zenedrámáira Bécsben, Weimarban, Bayreuthban, Berlinben és Stuttgartban is rendszeresen eljárt. 1905 és 1908 között mintegy 20 előadást tartott Wagner munkásságáról és műveiről, s 1907-ben „az új idők egyik legnagyobb művészének” nevezte őt. (GA 92, 1907. december 2.)

Utolsó frissítés ( 2020. november 17. )
Tovább...
 
Dornachi közgyűlés 2013 Nyomtatás E-mail
2013. június 03.

ImageAz Általános Antropozófiai Társaság

2013-as éves közgyűlése

Változások és folyamatok

a dornachi Vezetőségben

 

Az Általános Antropozófiai Társaság 2013. március végi dornachi közgyűlése jelentős változásokat hozott a társaság Vezetőségében: Szergej Prokofjev egészségi okokból kénytelen volt lemondani a vezetőségi munkáról (tevékenységét megköszönve Virginia Sease mondott róla méltató szavakat); a dél-afrikai születésű Waldorf-tanárnő, Joan Sleigh személyében ugyanakkor először kerül a déli féltekéről származó, s ugyancsak először kerül anyai tapasztalatokkal rendelkező személy a Vezetőségbe. Joan Sleigh ráadásul annak a Karl Könignek az unokája, akit a társaságon belüli konfliktusok miatt 1935-ben - Ita Wegmannal és még sokakkal együtt - kizártak az Antropozófiai Társaságból. Seija Zimmermann vezetőségi tagságát az idei közgyűlés nagy többséggel meghosszabbította, Bodo von Platót viszont a Prokofjev és közte lévő ellentétekről faggatta az egyik résztvevő.[1]

Utolsó frissítés ( 2013. december 07. )
Tovább...