Kaspar Hauser és Richard Wagner

Peter Tradowsky

A Művész és a Grál-király

Richard Wagner és Kaspar Hauser bambergi találkozása

(1833. január 22/23.)

1833 januárjában Kaspar Hauser ellátogatott Gothába és Coburgba. Erről az útjáról hazafelé megállt Bambergben (Németország szívében, Nürnbergtől mintegy 50 km-re északra, nem messze Bayreuthtól), és Kaspar Hauser rövid földi életében ekkor került sor az egyik legfontosabb - s a német kultúra és szellemtörténet szempontjából is sorsdöntő - találkozásra, mégpedig Richard Wagnerrel, amiről maga Wagner is említést tesz visszaemlékezéseiben. Külsődlegesen nézve nem történt más, mint hogy két, nagyjából egykorú (20-21 éves) fiatalember megismerkedett egymással egy társasági összejövetelen, egy fogadáson, melyen Sachsen-Coburg-Gotha hercegének és hercegnőjének meghívására vettek részt. Szellemtudományos szempontból - Rudolf Steiner szellemi útmutatásait figyelembe véve - ugyanakkor világos elképzelésünk lehet arról, mi mindent hordozott magában e két géniusz egymás és a világ számára.

200 éve született Richard Wagner

(1813. május 22. - 1883. február 13.)

Richard Wagner

az antropozófia fényében

Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében

„Előfordulhat, hogy valaki anélkül is képes a szellemi világokból eredően tevékenykedni, hogy ő maga tudatosan belelátna azokba. Ilyen személyiségek voltak a nagy művészek, akik mind a szellemi világból merítve alkottak, mint Dante, Goethe, Richard Wagner.”

Az Általános Antropozófiai Társaság

2013-as éves közgyűlése

Változások és folyamatok

a dornachi Vezetőségben

Az Általános Antropozófiai Társaság 2013. március végi dornachi közgyűlése jelentős változásokat hozott a társaság Vezetőségében: Szergej Prokofjev egészségi okokból kénytelen volt lemondani a vezetőségi munkáról (tevékenységét megköszönve Virginia Sease mondott róla méltató szavakat); a dél-afrikai születésű Waldorf-tanárnő, Joan Sleigh személyében ugyanakkor először kerül a déli féltekéről származó, s ugyancsak először kerül anyai tapasztalatokkal rendelkező személy a Vezetőségbe. Joan Sleigh ráadásul annak a Karl Könignek az unokája, akit a társaságon belüli konfliktusok miatt 1935-ben - Ita Wegmannal és még sokakkal együtt - kizártak az Antropozófiai Társaságból. Seija Zimmermann vezetőségi tagságát az idei közgyűlés nagy többséggel meghosszabbította, Bodo von Platót viszont a Prokofjev és közte lévő ellentétekről faggatta az egyik résztvevő.[1]