2013. november 29. |
Rudolf
Steiner
Richard
Wagner
a
szellemtudomány fényében
A
berlini Wagner-ciklus (GA 92)
(1905.
március-május)
Rudolf Steiner 1905-ös
berlini Wagner-ciklusának végkicsengése a következő: „Richard Wagner éppúgy
átélte a földfejlődés szívének ritmusát, mint Edouard Schuré, aki ebből az
impulzusból kiindulva újította fel az eleusziszi misztériumok ősi
misztériumdrámáját. A bayreuthi esemény [a Wagner-féle bayreuthi ünnepi
játékok] tehát két szellemi áramlat találkozásáról tanúskodik: a régi Görögország
misztériumainak feltámadásáról és egy új kereszténységről. Így érezte
Richard Wagner, s így érezték azok is, akik körülötte voltak. Így Edouard
Schuré is úgy érezte, hogy e művészet mintegy az előjátéka az egykor
különvált szellemi területek újraegyesülésének. (…) S Richard Wagner
révén, aki a legelsők egyikeként érezte át a művészet, tudomány és vallás
újraegyesítésének impulzusát, ezt az újraegyesítést mintegy új ünnepi adományként nyújtották át az emberiségnek. Wagner
megérezte, hogy a kereszténység hivatott arra, hogy újraegyesítse, ami korábban
különvált egymástól, s ezt szőtte bele Parsifaljába.
Utolsó zenedrámájának »Nagypénteki varázsa«, melyben Wagner [1857-es] nagypénteki élményét dolgozta fel, úgy
cseng a fülünkben, mint egy új kultúra pompás felcsendülése. (…) Élő,
művészi Apokalipszis ez, melyet Wagner igaz prófétaként adott hírül
saját korának, mint aki tudta, hogy hamarosan egy új korszaknak kell beköszöntenie,
s erre kívánta felhívni az emberek figyelmét.”
|
Utolsó frissítés ( 2016. április 04. )
|
Tovább...
|
|
2013. november 13. |
Rudolf
Steiner
Richard
Wagner
a
szellemtudomány fényében
A
berlini Wagner-ciklus (GA 92)
(1905.
március-május)
Negyedik
előadás
(1905.
május 19.)
Parsifal (bevezető)
Minél mélyebbre
hatolunk Richard Wagner műveibe, annál mélyebbre jutunk teozófiai és
misztikus kérdésekben, s az élet nagy rejtélyeiben is. Rendkívül
jelentőségteljes dolog, hogy Richard Wagner, miután
az európai népek őskorának mind a négy lépcsőfokát bemutatta A nibelung
gyűrűje című tetralógiájában, egy elsőrendű keresztény drámát alkotott, azt
a művet, amellyel voltaképpen lezárta életművét: a Parsifalt. Wagner
egész személyiségén keresztül kell hatolnunk, ha meg akarjuk érteni, mi is él valójában e Parsifal című zenedrámájában.
|
Utolsó frissítés ( 2014. május 27. )
|
Tovább...
|
|
2013. november 05. |
Rudolf
Steiner:
„Wagner
nem volt antiszemita…”
A
Richard Wagner elleni támadások
szellemi hátteréről
Rudolf Steiner
születésének 150. évfordulójához hasonlóan Richard Wagner születésének bicentenáriumán is felerősödtek az ellene irányuló támadások, melyek egyik legfőbb
eleme előbbi esetben a rasszizmus, utóbbiban pedig az antiszemitizmus vádja
volt.[1] A Wagner
állítólagos antiszemitizmusáról szóló vádak szemléltetésére elég csak kézbe vennünk két angolszász szerző: Bryan Magee és Barry Millington legújabb, s az idei évfordulóra magyarul is
megjelent és országszerte terjesztett Wagner-könyveit.[2]
|
Utolsó frissítés ( 2014. május 27. )
|
Tovább...
|
|
|