Nagypénteki varázs (Rudolf Steiner Wagner-ciklusa: Parsifal) Nyomtatás E-mail
2013. november 29.

ImageRudolf Steiner

Richard Wagner

a szellemtudomány fényében

A berlini Wagner-ciklus (GA 92)

(1905. március-május)

 

Rudolf Steiner 1905-ös berlini Wagner-ciklusának végkicsengése a következő: „Richard Wagner éppúgy átélte a földfejlődés szívének ritmusát, mint Edouard Schuré, aki ebből az impulzusból kiindulva újította fel az eleusziszi misztériumok ősi misztériumdrámáját. A bayreuthi esemény [a Wagner-féle bayreuthi ünnepi játékok] tehát két szellemi áramlat találkozásáról tanúskodik: a régi Görögország misztériumainak feltámadásáról és egy új kereszténységről. Így érezte Richard Wagner, s így érezték azok is, akik körülötte voltak. Így Edouard Schuré is úgy érezte, hogy e művészet mintegy az előjátéka az egykor különvált szellemi területek újraegyesülésének. (…) S Richard Wagner révén, aki a legelsők egyikeként érezte át a művészet, tudomány és vallás újraegyesítésének impulzusát, ezt az újraegyesítést mintegy új ünnepi adományként nyújtották át az emberiségnek. Wagner megérezte, hogy a kereszténység hivatott arra, hogy újraegyesítse, ami korábban különvált egymástól, s ezt szőtte bele Parsifaljába. Utolsó zenedrámájának »Nagypénteki varázsa«, melyben Wagner [1857-es] nagypénteki élményét dolgozta fel, úgy cseng a fülünkben, mint egy új kultúra pompás felcsendülése. (…) Élő, művészi Apokalipszis ez, melyet Wagner igaz prófétaként adott hírül saját korának, mint aki tudta, hogy hamarosan egy új korszaknak kell beköszöntenie, s erre kívánta felhívni az emberek figyelmét.”

Utolsó frissítés ( 2016. április 04. )
Tovább...
 
Wagner 200 (Rudolf Steiner Wagner-ciklusa: 4. előadás, 1. rész) Nyomtatás E-mail
2013. november 13.

ImageRudolf Steiner

Richard Wagner

a szellemtudomány fényében

A berlini Wagner-ciklus (GA 92)

(1905. március-május)

 

Negyedik előadás

(1905. május 19.)

 

Parsifal (bevezető)

Minél mélyebbre hatolunk Richard Wagner műveibe, annál mélyebbre jutunk teozófiai és misztikus kérdésekben, s az élet nagy rejtélyeiben is. Rendkívül jelentőségteljes dolog, hogy Richard Wagner, miután az európai népek őskorának mind a négy lépcsőfokát bemutatta A nibelung gyűrűje című tetralógiájában, egy elsőrendű keresztény drámát alkotott, azt a művet, amellyel voltaképpen lezárta életművét: a Parsifalt. Wagner egész személyiségén keresztül kell hatolnunk, ha meg akarjuk érteni, mi is él valójában e Parsifal című zenedrámájában.

Utolsó frissítés ( 2014. május 27. )
Tovább...
 
A Steiner (150.) és a Wagner (200.) elleni támadások hasonlóságai Nyomtatás E-mail
2013. november 05.

ImageRudolf Steiner:

„Wagner nem volt antiszemita…”

A Richard Wagner elleni támadások

szellemi hátteréről

 

Rudolf Steiner születésének 150. évfordulójához hasonlóan Richard Wagner születésének bicentenáriumán is felerősödtek az ellene irányuló támadások, melyek egyik legfőbb eleme előbbi esetben a rasszizmus, utóbbiban pedig az antiszemitizmus vádja volt.[1] A Wagner állítólagos antiszemitizmusáról szóló vádak szemléltetésére elég csak kézbe vennünk két angolszász szerző: Bryan Magee és Barry Millington legújabb, s az idei évfordulóra magyarul is megjelent és országszerte terjesztett Wagner-könyveit.[2]

Utolsó frissítés ( 2014. május 27. )
Tovább...