|
2014. április 22. |
 Rudolf
Steiner fejtegetései
I.
Jakab angol király
titokzatos személyiségéről
Bacon
- Shakespeare - Böhme - Balde
(Nyugat-
és Közép-Európa szellemi összeköttetése)
„Bacon
mellett egy másik személyiséget is látunk a nyugati világban, aki szintén nagy
hatással volt az újkori civilizációra: Shakespeare. Azok számára, akik képesek
tanulmányozni a szellemi életet, a baconizmus és a shakespeare-izmus ugyanarra
a forrásra mutat, amely kívül állt ugyan a földi világon, de mégis
képviseltette magát benne. (…) Tudjuk, hogy Bacon és Shakespeare inspirációja egyazon
forrásból fakad. (…) És ahonnan Bacon és Shakespeare inspirációja ered,
teljesen ugyanabból a forrásból, sőt ugyanattól a beavatott személyiségtől
indul ki Közép-Európa irányába Jakob Böhme és a délnémet Jakob Balde szellemi
áramlata is. (…) Gondoljunk csak bele, milyen figyelemreméltó dolgok rejlenek
annak mélyén, hogy a baconizmus és a shakespeare-izmus, illetve Böhme és Balde
művei mind ugyanabból az inspiráló forrásból fakadnak.” (GA 196)
|
|
Utolsó frissítés ( 2016. július 22. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2014. április 16. |
|
 Ukrajna
„Határország”
Adalék az ukrajnai konfliktus értelmezéséhez
Zbigniew Brzezinski - aki évtizedek óta az Egyesült Államok
geopolitikájának szürke eminenciása -, A nagy sakktábla című könyvében a következőket írja az USA hegemóniájának megőrzéséről: „A világot az uralja,
aki Eurázsiát uralja. De aki Eurázsiát uralni akarja, annak Oroszországot kell
uralnia. És aki uralni akarja
Oroszországot, annak ki kell szakítania Ukrajnát az orosz érdekszférából.”
|
|
Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2014. április 07. |
 Rudolf Steiner
Az Emberség és az emberi önmegismerés képviselője
A Krisztus-szoborcsoport helye
korunkban és a Goetheanumban
Erről a
[szobor]csoportról, amelyet az imént megmutattam Önöknek, s amely bizonyos
értelemben a [Goetheanum] épületének középpontját képezi, még egy dolgot hadd
jegyezzek meg. Ha nyomon követjük az építőművészet fejlődését, és csupán két
vagy három fokozatot veszünk szemügyre, akkor a következőket mondhatjuk: ha megvizsgálunk
egy görög templomot, akkor azt látjuk, hogy az nem teljes, ha nincs jelen benne
az istenség. Nem lehet általánosságban elképzelni egy görög templomot, hanem
csakis egy Apollón-templomot, egy Athéné-templomot. Ez az istenség lakhelye.
|
|
Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2014. április 06. |
|
 Húsvéti
konferencia a Goetheanumban
90
éve élünk a Karácsonyi konferencia impulzusával
Az előttünk álló évtized kíhívásai
2014.
április 17-20.
Április 17.,
Nagycsütörtök: Köszöntő (Justus Wittich); Európa fejlődése és az első világháború kézjegye (Hartwig Schiller megnyitó-előadása);
nagycsütörtöki euritmia-bemutató (a Goetheanum-színpad euritmia-társulatának
előadása Margerthe Solstad művészeti vezetésével)
Április 18.,
Nagypéntek: Rudolf Steiner szamaritánus-kurzusának három mantrájáról (Rolf
Heine előadása); Ki az a János? Rudolf Steiner utolsó előadásának jelentősége a Karácsonyi konferencia
impulzusa szempontjából (Wolf-Ulrich Klünker előadása); Krisztus
pokoljárása és a természet alatti világ átalakítása az ember
által (Friedrich Glasl előadása)
|
|
Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
|
|
Tovább...
|
|
|