Rudolf Steiner nürnbergi "fogadott fia" Nyomtatás E-mail
2014. május 20.

ImageEhrenfried Pfeiffer,

Rudolf Steiner „fogadott fia”

 

Ehrenfried Pfeiffer [1899-1961] 1919 decemberében, 21 évesen érkezett Dornachba, hogy Rudolf Steiner munkatársaként egy újfajta világítástechnikát dolgozzon ki a Goetheanum színpadához. A két személyiség között kezdettől fogva különleges kapcsolat állt fenn: Ehrenfried Pfeiffer olyan volt Rudolf Steiner számára, mintha a fia lenne, akit ő maga választott. Rudolf Steiner útmutatására Pfeiffer természettudományi tanulmányokat folytatott, fontos kísérleteket végzett Rudolf Steiner számára, s később az Egyesült Államokban főként a biodinamikus mezőgazdaságért tevékenykedett. Fejtegetései egy példamutató önállósággal rendelkező, természettudományos beállítottságú antropozófusról tanúskodnak, aki méltó volt arra, hogy Rudolf Steiner fogadott fia legyen. Ezt az életrajzi megjegyzést azért kellett előrebocsátanunk, hogy hangsúlyozzuk Ehrenfried Pfeiffer beszámolóinak jelentőségét.

Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
Tovább...
 
Rudolf Steiner eddig ismeretlen közlése Kaspar Hauserről Nyomtatás E-mail
2014. május 13.

ImageRichard Steel

Összeköttetés Ég és Föld között

Rudolf Steiner eddig lappangó kijelentése

Kaspar Hauserről[1]

 

Karl Heyer antropozófus történész révén Rudolf Steiner több fontos kijelentése is ránk maradt Kaspar Hauser lényéről és földi küldetéséről. Thomas Meyer korábbi közleménye után nemrég Richard Steel, a berlini Karl König Intézet vezetője is arra az eredményre jutott, hogy Ehrenfried Pfeiffer volt az egyik ilyen közlés forrása.[2] A következő cikkben közzétesszük Pfeiffer két előadásának egy-egy részletét, ahol elmeséli Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetését Kaspar Hauserről. Ez az egyetlen ismert forrás, ahol Steiner beavatottnak nevezi „Európa gyermekét”: „Kaspar Hauser egy igen magas fokú beavatott volt, aki elég erővel rendelkezett ahhoz, hogy fenntartsa a kapcsolatot (az összeköttetést) a Föld és a szellemi világ között, egy olyan időszakban, amikor erre senki más nem volt képes.” (K. B.)

Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
Tovább...
 
Mi tartotta egyensúlyban az első Goetheanum két kupoláját? Nyomtatás E-mail
2014. május 05.

Image
Az Alapkő két piritkristálya: a két kupola stabilizálása
Hogyan stabilizálták az első Goetheanum két kupoláját?

 

A következő - eredetileg angolul írott - feljegyzés egy Mabel Cotterell nevű angol antropozófusnő hagyatékából származik, és Rudolf Steiner két fontos kijelentéséről számol be, melyeket Ehrenfried Pfeifferrel közölt.

Rudolf Steiner mindössze két ízben alkalmazott mágikus eszközöket: egyrészt a [biodinamikus mezőgazdaságban használt „készítményeknél”, az ún.] preparátumoknál, másrészt az első [Goetheanum] épületében. A[z első Goetheanum] nagy és kis kupolájának ugyanis nem volt látható támasztéka. Az egészet egy selyemfonálon függő [pirit]kristály tartotta egyensúlyban, melyet a dodekaéder [formájú] alapkőben helyeztek el. Pfeiffer mindig attól félt, hogy erős szélben a nagy kupola összeroppanthatja a kicsit. Rudolf Steiner egy ilyen alkalommal közölte vele az előbbieket.”

Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
Tovább...