2014. május 20. |
Ehrenfried
Pfeiffer,
Rudolf
Steiner „fogadott fia”
Ehrenfried Pfeiffer
[1899-1961] 1919 decemberében, 21 évesen érkezett
Dornachba, hogy Rudolf Steiner munkatársaként egy újfajta világítástechnikát
dolgozzon ki a Goetheanum színpadához. A két személyiség között kezdettől fogva
különleges kapcsolat állt fenn: Ehrenfried Pfeiffer olyan volt Rudolf Steiner
számára, mintha a fia lenne, akit ő maga választott. Rudolf Steiner
útmutatására Pfeiffer természettudományi tanulmányokat folytatott, fontos
kísérleteket végzett Rudolf Steiner számára, s később az Egyesült Államokban főként
a biodinamikus mezőgazdaságért tevékenykedett. Fejtegetései egy példamutató önállósággal
rendelkező, természettudományos beállítottságú antropozófusról tanúskodnak, aki
méltó volt arra, hogy Rudolf Steiner fogadott fia legyen. Ezt az életrajzi
megjegyzést azért kellett előrebocsátanunk, hogy hangsúlyozzuk Ehrenfried
Pfeiffer beszámolóinak jelentőségét.
|
Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
|
Tovább...
|
|
2014. május 13. |
Richard
Steel
Összeköttetés Ég és Föld között
Rudolf
Steiner eddig lappangó kijelentése
Kaspar Hauserről[1]
Karl Heyer
antropozófus történész révén Rudolf Steiner több fontos kijelentése is ránk
maradt Kaspar Hauser lényéről és földi küldetéséről. Thomas Meyer korábbi
közleménye után nemrég Richard Steel, a berlini Karl König Intézet vezetője is
arra az eredményre jutott, hogy Ehrenfried Pfeiffer volt az egyik ilyen közlés forrása.[2] A
következő cikkben közzétesszük Pfeiffer két előadásának egy-egy részletét, ahol
elmeséli Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetését Kaspar Hauserről. Ez az egyetlen
ismert forrás, ahol Steiner beavatottnak nevezi „Európa gyermekét”: „Kaspar
Hauser egy igen magas fokú beavatott volt, aki elég erővel rendelkezett
ahhoz, hogy fenntartsa a kapcsolatot (az összeköttetést) a Föld és a szellemi
világ között, egy olyan időszakban, amikor erre senki más nem volt képes.” (K.
B.)
|
Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
|
Tovább...
|
|
2014. május 05. |
Az Alapkő két piritkristálya: a két kupola stabilizálása Hogyan stabilizálták az első
Goetheanum két kupoláját?
A
következő - eredetileg angolul írott
- feljegyzés egy Mabel Cotterell
nevű angol antropozófusnő hagyatékából származik, és Rudolf Steiner két fontos kijelentéséről
számol be, melyeket Ehrenfried Pfeifferrel közölt.
„Rudolf
Steiner mindössze két ízben alkalmazott mágikus eszközöket: egyrészt
a [biodinamikus mezőgazdaságban használt „készítményeknél”, az ún.]
preparátumoknál, másrészt az első [Goetheanum] épületében. A[z első Goetheanum]
nagy és kis kupolájának ugyanis nem volt látható támasztéka. Az egészet egy selyemfonálon függő [pirit]kristály tartotta
egyensúlyban, melyet a dodekaéder [formájú] alapkőben helyeztek el. Pfeiffer
mindig attól félt, hogy erős szélben a nagy kupola összeroppanthatja a kicsit. Rudolf Steiner egy ilyen
alkalommal közölte vele az előbbieket.”
|
Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
|
Tovább...
|
|
|