NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
A Das Goetheanum hetilap legújabb számának címlapján Nyomtatás E-mail
2014. augusztus 28.

ImageSzergej O. Prokofjev

ifjúkori verse

 

Úgy szeretnék meghalni,

mint a legegyszerűbb ember.

Síromnál ne legyen se vers, se gyászbeszéd,

se képek, se dicshimnuszok.

Bárcsak hallgatás venne körül

egy évszázadon át…

(1971. október)

Fordította: Korcsog Balázs

Megjelent a Das Goetheanum 2014. augusztus 29-i számának címlapján (2014/35.)

A közlés kontextusa:

Szergej O. Prokofjev életművéről (Peter Selg gyászbeszéde Szergej O. Prokofjevért)

Mintha a szférák zenéje csendült volna fel…” (Egy szemtanú beszámolója Szergej O. Prokofjev gyászszertartásáról)

Nagy szükség volt erre az életrajzra (Prokofjev cenzúrázott cikke Peter Selg háromkötetes Steiner-életrajzáról: a szerző egyik utolsó írása, melyet nem közölt az Általános Anropozófiai Társaság hivatalos lapja, a Das Goetheanum)

Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 09. )
Tovább...
 
150 éve született Richard Strauss, Wagner nagy tanítványa (4. rész) Nyomtatás E-mail
2014. augusztus 17.

Image
Faragó József: Richard Strauss
Richard Strauss 150

Az opera ötödik evangélistája

Két karmikus életút jövőbeli tendenciája:

Strauss Itáliából - Wagner Itáliába

 

A két Richárd: Wagner és Strauss - karmikus életrajzuk szempontjából tehát - két különböző irányból érkezik Németországba, Közép-Európa szívtájékára: a „kelta germán” Mester észak-északnyugat, „görög szellemű” nagy tanítványa pedig dél-délkelet felől.[1] S minden bizonnyal további karmikus életútjuk is más-más irányba vezet. A két nagy operaszerző földi pályafutásának végét tanulmányozva legalábbis erre utaló jeleket találunk. Egy individualitás földi életének utolsó szakasza ugyanis bizonyos értelemben - a lélek törekvéseinek fő irányát tekintve - már a következő inkarnáció felé mutat előre.

Utolsó frissítés ( 2015. február 28. )
Tovább...
 
Szergej Prokofjev saját sorsfeladatáról és karmikus életrajzáról Nyomtatás E-mail
2014. augusztus 10.

Image
Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai
Szergej O. Prokofjev

... hogy közvetítő legyek...”

Közép- és Kelet-Európa

(a német és az orosz kultúra) között

 

Az alábbiakban közreadunk egy rövid, ám nagy jelentőségű részletet Szergej O. Prokofjev Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai című könyvének előszavából.[1] A szerző nem mást fogalmaz meg itt, mint a maga egyik sorsfeladatát, valamint - egész életművében szinte egyedülálló módon - utalást tesz saját karmikus életrajzának egyik fejezetére. (K. B.)

Az előszó végén engedtessék meg nekem egy személyes megjegyzés. A Németország és Oroszország szellemtörténeti fejlődésének szentelt - Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai című - könyvnek a témája által is objektív jelentősége van, ám ezt saját életrajzom részének is tekinthetem, olyan feladatnak, amely elé a sors állított engem: hogy közvetítő legyek a két nép és a két kultúra - a német és az orosz - között. Ezért egyik legfőbb feladatomnak tartom, hogy e két nép s e két kultúra kölcsönösen - s legfőképp a szellemtudomány alapján - megértse egymást: ezt Rudolf Steiner egyfajta szellemi „hagyatékának” is nevezhetjük.

Utolsó frissítés ( 2015. február 28. )
Tovább...
 
Egy szemtanú beszámolója Szergej Prokofjev gyászszertartásáról Nyomtatás E-mail
2014. augusztus 07.

Image
Bárcsak meghallanák az emberek
„Mintha a szférák zenéje

csendült volna fel…”

Egy szemtanú beszámolója

Szergej O. Prokofjev halotti búcsúztatójáról

2014. július 29-én, a Goetheanum Asztalosműhelyének (Schreinerei) nagytermében[*]

 

Az emberek már 13 óra körül [egy órával a szertartás kezdete előtt] az Asztalosműhely épülete előtt várakoztak. Szemergett az eső, így sokan nyitott ernyővel álltak. Úgy jó negyedórával a kezdés előtt nyitották ki az épület kapuját. Ekkor már majdnem a Goetheanum déli bejáratáig kígyózott a sor. Intézetünk (az arlesheimi Ita Wegman Institut) munkatársai is mind jelen voltak: Felicitas Graf, az Intézet titkárnője kísért föl engem és Gunhild Pörksent, az Intézet levéltárosát, s mindnyájan bejutottunk. Az Asztalosműhely nagyterme hamar szinte zsúfolásig megtelt. A koporsót a terem keleti végében állították föl, s mögötte egy kék paravánon függött nagyméretű plasztikus formában a hét ún. „planétapecsét”. Hét nagy gyertyatartó állt a zártfedelű koporsó körül, néhány vázában pedig sok vörös s egy pár fehér rózsa.

Utolsó frissítés ( 2015. február 28. )
Tovább...
 
Szergej O. Prokofjev születéséről és haláláról Nyomtatás E-mail
2014. augusztus 02.

Image
Nagyapja, Szergej Szergejevics Prokofjev
Szófia hatalmas fia

Szergej O. Prokofjev

születésének körülményeiről

 

A halál és a születés - szellemtudományos szempontból: az exkarnáció és az inkarnáció - mint két hatalmas küszöb fogja közre az ember földi életútját. Szergej O. Prokofjev halála - e küszöbátlépése - után villantsuk most fel születésének néhány fontos mozzanatát.

 

A születés helye

Szergej Olegovics Prokofjev 1954. január 16-án született az orosz fővárosban, Moszkvában. Így már születésének helyével mintegy előremutatott az emberiség szellemi és kulturális fejlődésében: a jelenlegi germán-angolszász kultúrkorszakból a jövő szláv kultúrája felé. Prokofjev szláv származása és orosz anyanyelve révén - „élen járó, úttörő” individualitásként, a szó eredeti értelmében avantgárd antropozófusként - már ebben az inkarnációjában megelőlegezte (mintegy „előélte”) számos lélek útját, akik majd az eljövendő szláv kultúrkorszakban fognak megtestesülni.

Utolsó frissítés ( 2015. február 28. )
Tovább...