Szergej Prokofjev új könyve a Michael-misztériumról Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 27.

ImageSzergej O. Prokofjev

A Michael-misztérium

A Michael-imagináció és euritmiai előadása szellemtudományos szempontból

 

1879-ben vette kezdetét a jelenlegi Michael-korszak. A Michael-misztériumok képezik az egész földfejlődés jövőjének kulcsát, melynek célja, hogy a Föld a világegyetem új Napjává váljék. Hiszen Michael volt kezdettől fogva a Nap arkangyala. A Michael-misztériumok különleges kapcsolatban állnak az antropozófiai mozgalom karmájával. Az antropozófiát ugyanis Michael Nap-szférájában érzékfeletti módon készítették elő, mintegy adományként az emberiség számára. E misztériumoknak korunkban kell megnyilatkoznia. Ebben áll az antropozófia feladata. Rudolf Steiner az antropozófia alapítójaként ennek a feladatnak szentelte egész életét és munkásságát. A Michael-meditáció, melyet Michael-imaginációnak is neveznek, s amellyel Rudolf Steiner 1924 Michael-napjának előestéjén elhangzott utolsó előadását zárta, mellyel az antropozófusokhoz szólt, szellemi tanítói működésének betetőzését, s egyben szellemi végrendeletét is jelenti. Szergej Prokofjev könyvében Rudolf Steiner szellemi kutatása nyomán felvázolja a Michael-misztériumok körvonalait a Michael-meditáció tartalmával összefüggésben, valamint euritmiai előadásának szellemi hátterére is rávilágít azon euritmiai formák alapján, amelyeket Rudolf Steiner még betegágyán rajzolt meg.

Utolsó frissítés ( 2016. október 03. )
Tovább...
 
Peter Selg gyászbeszéde Szergej Prokofjevért (2. rész) Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 23.

Image
Az ifjú Prokofjev
Peter Selg

Szergej O. Prokofjev életművéről

Emlékbeszéd a dornachi Goetheanum Asztalosműhelyének nagytermében,

2014. július 29-én (2. rész)

 

Moszkva

Ma azonban azt a kérdést kell feltennünk magunknak, voltaképpen milyen rendkívüli szellemi és akarati erőkkel tudta Szergej Prokofjev mindezt véghezvinni. A szertartás keretében már hallhattunk életútjáról, így 1954-ben, Moszkvában történt megtestesülésének nehézségeiről is, kilenc évvel a második világháború vége után, egy totalitárius politikai rendszerben. Szergej Prokofjev egy olyan nagy tehetségű, ragyogó képességekkel és széles körű műveltséggel rendelkező, magas, sőt a legmagasabb művészi színvonalat képviselő családot keresett és talált magának erre az életre, mely vezető szerepet töltött be az orosz kulturális életben. Ám az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy szeretett nagyanyja, Lina, sokáig sínylődött Sztálin lágereiben, és sok más barátjukhoz és ismerősükhöz hasonlóan ő is megtapasztalta az önkényuralmat, melynek valódi természetét Szergej Prokofjev később a „Szórát-misztériumról” és a Szórát-erőkről szóló tanulmányaiban tárta fel: azokról az erőkről van szó, amelyek Németországban a nemzetiszocializmust, Oroszországban pedig a bolsevizmust, leninizmust és sztálinizmust juttatták hatalomra, s így mindkét népet eltérítették és elszakították a maga feladatától, sőt épp az ellenkezőjére fordították azt - s ennek következményeit még most és a jövőben is viselnünk kell.

Utolsó frissítés ( 2016. május 11. )
Tovább...
 
Peter Selg gyászbeszéde Szergej Prokofjevért (1. rész) Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 13.

ImagePeter Selg

Szergej O. Prokofjev életművéről

Emlékbeszéd a dornachi Goetheanum Asztalosműhelyének nagytermében,

2014. július 29-én (1. rész)

 

Kedves Barátaim!

Szergej Prokofjev kért fel arra, hogy ezen az ünnepségen áttekintést adjak az életművéről és a műveiben megfogalmazott célkitűzésekről. E kívánságának ezzel a töredékes vázlattal próbálok meg eleget tenni.

Rudolf Steiner [kései] Apokalipszis-ciklusában, három évtizeddel Szergej Prokofjev születése előtt, 1924. szeptember 12-én, ugyanebben a teremben, ahol ma összegyűltünk, a következőket mondotta: „Ha az idők jeleit értő és értelmezni tudó emberekként korunk e három misztériumának: a Michael-misztériumnak, a Krisztus-misztériumnak és a Szórát-misztériumnak az értelmében rendezkedünk be életünkre, akkor megfelelő módon tudunk majd tevékenykedni azon a területen, amelyet karmánk jelölt ki számunkra.” Mint ismeretes, Szergej Prokofjev nem lett a vallási megújulás mozgalmának [a Keresztény Közösségnek a] papja, ám tagja volt - és most is tagja - az Antropozófiai Társaság ezoterikus vezetőségének. Az ezoterikus vezetőség tagjait Rudolf Steiner 1924 szeptemberében a papokkal együtt hívta meg az Apokalipszis-ciklusra - ezeket az előadásokat nekik tartotta. Szergej Prokofjev ilyen „értő ember” volt, aki képes volt felfogni és megérteni az idők jeleit”, s a három említett misztérium értelmében élte az életét. És mérhetetlen áldozatot hozott ezért.

Utolsó frissítés ( 2016. május 11. )
Tovább...
 
Az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójának legújabb kötete Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 04.

ImagePeter Selg

A nátháni lélek szenvedései

Antropozófiai krisztológia

az első világháború előestéjén

 

Rudolf Steiner 1914. június 1-jén, az első világháború kitörése előtt, Bázelben beszélt utoljára a nátháni lélekről és a Golgotai misztériumhoz fűződő kapcsolatáról, s egész előadói és írói munkásságában ekkor beszélt erről utoljára. E szűk körben elhangzott Zweig-előadás egy sor mélyreható krisztológiai fejtegetéssel fejeződött be, melyek 1913. szeptember 20-án, a szomszédos Dornachban kezdődtek a János-épület [az első Goetheanum] alapkőletételénél, s négy héttel a szarajevói merénylet előtt végül az „önzetlenség” motívumába torkolltak, melynek jövőbeli jelentőségére Rudolf Steiner hallatlanul nagy hangsúlyt helyezett. Peter Selg tanulmánya - az első világháború kezdetének 100. évfordulójához kapcsolódva - bemutatja, miként bontakoztak ki az „Ötödik evangélium”, a nátháni lélek és a Krisztus-áldozat középponti motívumai Rudolf Steiner előadásaiban, közvetlenül a háború kitörése előtti időszakban. Az új kötet az 1914. június 1-jei bázeli előadás teljes szövegét is tartalmazza, melynek fontos bevezetője eddig mindössze egyetlen alkalommal, 1936-ban jelent meg a Das Goetheanum hetilap [tagoknak szóló] hírlevelében.

Utolsó frissítés ( 2015. március 31. )
Tovább...
 
Kaspar Hauser, korunk "nátháni lelke" Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 03.

ImageKaspar Hauser, Európa gyermeke

Korunk „nátháni lelke”

Megjegyzések Peter Tradowsky Kaspar Hauser-könyvének magyar kiadásához

 

2013 őszétől magyarul is olvasható a szellemtudományos-antropozófiai Kaspar Hauser-irodalom - Karl Heyer úttörő munkája[1] utáni - legjelentősebb műve: Peter Tradowsky első Kaspar Hauser-könyve.[2] Ez önmagában is jelentős esemény lehetne, melyet ünnepelnünk kellene. Csakhogy a könyv talán legfontosabb pontján, a „Kaspar Hauser lényéről” szóló zárófejezet elején, ahol a szerző összefoglalja Rudolf Steiner kutatásait Kaspar Hauser lényéről és küldetéséről, a magyar kiadó egy olyan - az eredeti német kiadásban nem szereplő - szerkesztői lábjegyzetet illesztett be, amely nem csupán Tradowsky egész könyvének gondolatmenetét és Rudolf Steiner szellemi kutatásait kérdőjelezi meg, hanem Kaspar Hauser lényének valódi természetét és küldetését is kétségbe vonja.[3]

Utolsó frissítés ( 2015. március 31. )
Tovább...