Szergej O. Prokofjev könyve a nagy Michael-meditációról Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 28.

ImageSzergej O. Prokofjev

A Michael-misztérium

A Michael-imagináció és euritmiai előadása szellemtudományos szempontból

 

1879-ben vette kezdetét a jelenlegi Michael-korszak. A Michael-misztériumok képezik az egész földfejlődés jövőjének kulcsát, melynek célja, hogy a Föld a világegyetem új Napjává váljék. Hiszen Michael volt kezdettől fogva a Nap arkangyala. A Michael-misztériumok különleges kapcsolatban állnak az antropozófiai mozgalom karmájával. Az antropozófiát ugyanis Michael Nap-szférájában érzékfeletti módon készítették elő, mintegy adományként az emberiség számára. E misztériumoknak korunkban kell megnyilatkoznia. Ebben áll az antropozófia feladata. Rudolf Steiner az antropozófia alapítójaként ennek a feladatnak szentelte egész életét és munkásságát. A Michael-meditáció, melyet Michael-imaginációnak is neveznek, s amellyel Rudolf Steiner 1924 Michael-napjának előestéjén elhangzott utolsó előadását zárta, mellyel az antropozófusokhoz szólt, szellemi tanítói működésének betetőzését, s egyben szellemi végrendeletét is jelenti. Szergej Prokofjev könyvében Rudolf Steiner szellemi kutatása nyomán felvázolja a Michael-misztériumok körvonalait a Michael-meditáció tartalmával összefüggésben, valamint euritmiai előadásának szellemi hátterére is rávilágít azon euritmiai formák alapján, amelyeket Rudolf Steiner még betegágyán rajzolt meg.

Utolsó frissítés ( 2017. november 15. )
Tovább...
 
Az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójának legújabb kötete Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 04.

ImagePeter Selg

A nátháni lélek szenvedései

Antropozófiai krisztológia

az első világháború előestéjén

 

Rudolf Steiner 1914. június 1-jén, az első világháború kitörése előtt, Bázelben beszélt utoljára a nátháni lélekről és a Golgotai misztériumhoz fűződő kapcsolatáról, s egész előadói és írói munkásságában ekkor beszélt erről utoljára. E szűk körben elhangzott Zweig-előadás egy sor mélyreható krisztológiai fejtegetéssel fejeződött be, melyek 1913. szeptember 20-án, a szomszédos Dornachban kezdődtek a János-épület [az első Goetheanum] alapkőletételénél, s négy héttel a szarajevói merénylet előtt végül az „önzetlenség” motívumába torkolltak, melynek jövőbeli jelentőségére Rudolf Steiner hallatlanul nagy hangsúlyt helyezett. Peter Selg tanulmánya - az első világháború kezdetének 100. évfordulójához kapcsolódva - bemutatja, miként bontakoztak ki az „Ötödik evangélium”, a nátháni lélek és a Krisztus-áldozat középponti motívumai Rudolf Steiner előadásaiban, közvetlenül a háború kitörése előtti időszakban. Az új kötet az 1914. június 1-jei bázeli előadás teljes szövegét is tartalmazza, melynek fontos bevezetője eddig mindössze egyetlen alkalommal, 1936-ban jelent meg a Das Goetheanum hetilap [tagoknak szóló] hírlevelében.

Utolsó frissítés ( 2015. március 31. )
Tovább...
 
Kaspar Hauser, korunk "nátháni lelke" Nyomtatás E-mail
2014. szeptember 03.

ImageKaspar Hauser, Európa gyermeke

Korunk „nátháni lelke”

Megjegyzések Peter Tradowsky Kaspar Hauser-könyvének magyar kiadásához

 

2013 őszétől magyarul is olvasható a szellemtudományos-antropozófiai Kaspar Hauser-irodalom - Karl Heyer úttörő munkája[1] utáni - legjelentősebb műve: Peter Tradowsky első Kaspar Hauser-könyve.[2] Ez önmagában is jelentős esemény lehetne, melyet ünnepelnünk kellene. Csakhogy a könyv talán legfontosabb pontján, a „Kaspar Hauser lényéről” szóló zárófejezet elején, ahol a szerző összefoglalja Rudolf Steiner kutatásait Kaspar Hauser lényéről és küldetéséről, a magyar kiadó egy olyan - az eredeti német kiadásban nem szereplő - szerkesztői lábjegyzetet illesztett be, amely nem csupán Tradowsky egész könyvének gondolatmenetét és Rudolf Steiner szellemi kutatásait kérdőjelezi meg, hanem Kaspar Hauser lényének valódi természetét és küldetését is kétségbe vonja.[3]

Utolsó frissítés ( 2015. március 31. )
Tovább...