2014. szeptember 28. |
Szergej O. Prokofjev
A Michael-misztérium
A Michael-imagináció és euritmiai előadása szellemtudományos szempontból
1879-ben
vette kezdetét a jelenlegi Michael-korszak. A Michael-misztériumok képezik az
egész földfejlődés jövőjének kulcsát, melynek célja, hogy a Föld a világegyetem
új Napjává váljék. Hiszen Michael volt kezdettől fogva a Nap arkangyala. A
Michael-misztériumok különleges kapcsolatban állnak az antropozófiai mozgalom
karmájával. Az antropozófiát ugyanis Michael Nap-szférájában érzékfeletti módon
készítették elő, mintegy adományként az emberiség számára. E misztériumoknak korunkban
kell megnyilatkoznia. Ebben áll az antropozófia feladata. Rudolf Steiner az
antropozófia alapítójaként ennek a feladatnak szentelte egész életét és
munkásságát. A Michael-meditáció, melyet Michael-imaginációnak is neveznek, s
amellyel Rudolf Steiner 1924 Michael-napjának előestéjén elhangzott utolsó előadását
zárta, mellyel az antropozófusokhoz szólt, szellemi tanítói működésének
betetőzését, s egyben szellemi végrendeletét is jelenti. Szergej Prokofjev könyvében
Rudolf Steiner szellemi kutatása nyomán felvázolja a Michael-misztériumok
körvonalait a Michael-meditáció tartalmával összefüggésben, valamint euritmiai előadásának
szellemi hátterére is rávilágít azon euritmiai formák alapján, amelyeket
Rudolf Steiner még betegágyán rajzolt meg.
|
Utolsó frissítés ( 2017. november 15. )
|
Tovább...
|
|
2014. szeptember 04. |
Peter Selg
A nátháni lélek szenvedései
Antropozófiai krisztológia
az első világháború
előestéjén
Rudolf Steiner 1914.
június 1-jén, az első világháború kitörése előtt, Bázelben beszélt utoljára a nátháni lélekről és a
Golgotai misztériumhoz fűződő kapcsolatáról, s egész előadói és írói munkásságában ekkor beszélt erről utoljára. E szűk körben elhangzott Zweig-előadás egy sor mélyreható krisztológiai fejtegetéssel fejeződött be, melyek 1913. szeptember 20-án, a szomszédos Dornachban kezdődtek a
János-épület [az első Goetheanum] alapkőletételénél, s négy héttel a
szarajevói merénylet előtt végül az „önzetlenség” motívumába torkolltak, melynek
jövőbeli jelentőségére Rudolf Steiner hallatlanul nagy hangsúlyt helyezett. Peter
Selg tanulmánya - az első világháború kezdetének 100. évfordulójához kapcsolódva - bemutatja, miként bontakoztak ki az „Ötödik
evangélium”, a nátháni lélek és a Krisztus-áldozat középponti motívumai Rudolf Steiner előadásaiban, közvetlenül a háború kitörése előtti időszakban. Az új kötet az 1914. június 1-jei bázeli előadás teljes
szövegét is tartalmazza, melynek fontos bevezetője eddig mindössze egyetlen alkalommal, 1936-ban jelent meg a Das Goetheanum hetilap
[tagoknak szóló] hírlevelében.
|
Utolsó frissítés ( 2015. március 31. )
|
Tovább...
|
|
2014. szeptember 03. |
Kaspar Hauser, Európa gyermeke
Korunk „nátháni lelke”
Megjegyzések Peter Tradowsky Kaspar Hauser-könyvének magyar kiadásához
2013
őszétől magyarul is olvasható a szellemtudományos-antropozófiai Kaspar
Hauser-irodalom - Karl Heyer úttörő munkája[1] utáni
- legjelentősebb műve: Peter
Tradowsky első Kaspar Hauser-könyve.[2] Ez
önmagában is jelentős esemény lehetne, melyet ünnepelnünk kellene. Csakhogy a
könyv talán legfontosabb pontján, a „Kaspar Hauser lényéről” szóló zárófejezet
elején, ahol a szerző összefoglalja Rudolf Steiner kutatásait Kaspar Hauser lényéről és
küldetéséről, a magyar kiadó egy olyan - az eredeti német kiadásban nem szereplő - szerkesztői lábjegyzetet illesztett be, amely nem
csupán Tradowsky egész könyvének gondolatmenetét és Rudolf Steiner szellemi
kutatásait kérdőjelezi meg, hanem Kaspar Hauser lényének valódi természetét és küldetését is kétségbe vonja.[3]
|
Utolsó frissítés ( 2015. március 31. )
|
Tovább...
|
|
|