Peter Selg

A nátháni lélek szenvedései

Antropozófiai krisztológia

az első világháború előestéjén

Rudolf Steiner 1914. június 1-jén, az első világháború kitörése előtt, Bázelben beszélt utoljára a nátháni lélekről és a Golgotai misztériumhoz fűződő kapcsolatáról, s egész előadói és írói munkásságában ekkor beszélt erről utoljára. E szűk körben elhangzott Zweig-előadás egy sor mélyreható krisztológiai fejtegetéssel fejeződött be, melyek 1913. szeptember 20-án, a szomszédos Dornachban kezdődtek a János-épület [az első Goetheanum] alapkőletételénél, s négy héttel a szarajevói merénylet előtt végül az „önzetlenség” motívumába torkolltak, melynek jövőbeli jelentőségére Rudolf Steiner hallatlanul nagy hangsúlyt helyezett. Peter Selg tanulmánya - az első világháború kezdetének 100. évfordulójához kapcsolódva - bemutatja, miként bontakoztak ki az „Ötödik evangélium”, a nátháni lélek és a Krisztus-áldozat középponti motívumai Rudolf Steiner előadásaiban, közvetlenül a háború kitörése előtti időszakban. Az új kötet az 1914. június 1-jei bázeli előadás teljes szövegét is tartalmazza, melynek fontos bevezetője eddig mindössze egyetlen alkalommal, 1936-ban jelent meg a Das Goetheanum hetilap [tagoknak szóló] hírlevelében.

Kaspar Hauser, Európa gyermeke

Korunk „nátháni lelke”

Megjegyzések Peter Tradowsky Kaspar Hauser-könyvének magyar kiadásához

2013 őszétől magyarul is olvasható a szellemtudományos-antropozófiai Kaspar Hauser-irodalom - Karl Heyer úttörő munkája[1] utáni - legjelentősebb műve: Peter Tradowsky első Kaspar Hauser-könyve.[2] Ez önmagában is jelentős esemény lehetne, melyet ünnepelnünk kellene. Csakhogy a könyv talán legfontosabb pontján, a „Kaspar Hauser lényéről” szóló zárófejezet elején, ahol a szerző összefoglalja Rudolf Steiner kutatásait Kaspar Hauser lényéről és küldetéséről, a magyar kiadó egy olyan - az eredeti német kiadásban nem szereplő - szerkesztői lábjegyzetet illesztett be, amely nem csupán Tradowsky egész könyvének gondolatmenetét és Rudolf Steiner szellemi kutatásait kérdőjelezi meg, hanem Kaspar Hauser lényének valódi természetét és küldetését is kétségbe vonja.[3]