|
2015. február 26. |
|
 Ünnepség
Rudolf Steiner születésnapjára
Az
ifjú Rudolf Steiner Nagyszebenben (Hermannstadt, 1889)
Virginia
Sease előadása
(A későbbi karma-kutatás csírái)
zenei
bevezetővel és euritmiai bemutatóval
Goetheanum,
2015. február 27.
Rudolf Steiner erdélyi útja
és nagyszebeni előadásai
Az 1889-es esztendő Karácsonyát Rudolf Steiner - egy Moritz Zitter nevű, Erdély szász vidékeiről származó
barátjának meghívására, akivel a bécsi Műszaki Főiskolán együtt járt Karl
Julius Schröer irodalmi szemináriumára - Nagyszeben városában (németül Hermannstadt), az erdélyi szász szellemi
élet központjában töltötte. 1889. december 24-ének szentestéjén indult útnak Bécsből vonattal, ám Budapesten lekéste a csatlakozást, ezért csak
Szegeden keresztül tudott továbbutazni Erdélybe. Nagyszebenben azután két előadást
is tartott 1889. december 29-én: egy kisebbet, szűk baráti körben, és egy nyilvános
előadást az ottani evangélikus gimnázium nagytermében: A nő a goethei
világnézet fényében - Adalék a nőkérdéshez címmel. „Előadást kellett tartanom Nagyszebenben (ez
1889-ben történt), éppen Karácsony estéjén utaztam oda Bécsből.” (GA 283)
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 03. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2015. február 19. |
|
 A
Svájci Antropozófiai Társaság
éves konferenciája
Alapkő és Alapkő-meditáció
A
Karácsonyi Gyűlés százéves évfordulójáig (2023) vezető út harmadik állomása
(Goetheanum, 2015. február 13-15.)
A Svájci Antropozófiai
Társaság (a svájci országos „kistársaság”) az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés (Weihnachtstagung)
százéves évfordulójának előkészületeként 2013 februárjában egy nagyszabású,
jövőbe mutató konferencia-sorozatba kezdett, A Karácsonyi Gyűlés impulzusa.
Út 2023-ig címmel. Ennek az útnak az első lépéseként 2013-ban az első
Goetheanum alapkőletételével foglalkoztak:[*] ennek
nyitóelőadását Peter Selg Grundstein zur Zukunft (Alapkő a jövőhöz, A jövő
Alapköve) című kis kötete tartalmazza. A 2014-es februári konferencia témája A
Karácsonyi Gyűlés szociális megformáltsága volt (Die Sozialgestalt der
Weihnachtstagung). Ezzel a címmel jelent meg tavaly nyáron az arlesheimi
Ita Wegman Intézet kiadásában a konferencia anyaga, Peter Selg, Marc Desaules,
Thomas O’Keefe, Roland Tüscher, Johannes Greiner és Steffen Hartmann
előadásaival. Az idei, 2015-ös februári konferencia témája pedig az Alapkő és az
Alapkő-meditáció volt.
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 03. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2015. február 11. |
 Az ember három lénytagja (Rudolf Steiner rajza)
éves konferenciája
Alapkő és Alapkő-meditáció
Goetheanum, Dornach
2015. február 13-15.
Február 13.: a svájci
országos társaság küldöttgyűlése
az Alapkő-meditáció
euritmiai formában
Rudolf Steiner és az
Alapkő lénye (Peter Selg előadása)
Február 14.: a Szabad
Szellemtudományi Főiskola Első Osztályának (Klasse) első ismétlő órája
„Hogy jó legyen…” A
benső templom építése (Johannes Greiner és Marc Desaules előadása)
az Alapkő-meditáció
euritmiai formájának aspektusai (Szemlélődések Szergej O. Prokofjev kutatási
eredményeire támaszkodva)
a svájci országos
társaság éves közgyűlése; megemlékezés a halottakról
„S ujjongott a
szellemi világ” - művészeti dokumentáció
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 06. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2015. február 05. |
|
 Rudolf Steiner
Az első világháború okai és szellemi háttere
Az 1914. szeptember 30-i stuttgarti előadás
összefoglalója (GA 174b)
Van
az a bizonyos előadásciklus a népszellemekről [Az egyes népszellemek missziója,
GA 121]. Ha ezekben a vészterhes időkben képtelenek vagyunk az ott
elhangzottakat teljesen komolyan venni, akkor csupán teoretikus játszadozásnak
tűnhetnek akkori fejtegetéseink. Csak ha ezek teljesen átjárják minden
porcikánkat, testünket-lelkünket, akkor leszünk képesek megérteni a jelenlegi
történéseket.
A Népszellemek-ciklus
utolsó előtti előadásában megpróbáltam bemutatni, hogyan viszonyulnak egymáshoz
az egyes népszellemek: úgy, mint a lélek különböző erői, mint az emberi lélek
három része, illetve ezek összjátéka. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy ha
Itália és Spanyolország népeit vesszük, akkor azok az Atlantisz utáni harmadik
[kultúr]korszak utóhangjait jelentik korunk számára: e népek karakterében az
érzőlélek jut kifejezésre. Franciaország esetében ez az értelmi lélek,
Angliánál a tudati lélek, Európa közepén pedig az Én. - Antropozófusokként tudjuk: a német szellemben rejlik
Európa Énje. - Ez egy objektív, okkult tény.
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 03. )
|
|
Tovább...
|
|
|