|
2015. március 20. |
 Rudolf
Steiner előadásai az első világháború szellemi hátteréről
Rudolf Steinernek az első világháború szellemi
hátteréről és mélyebb összefüggéseiről szóló előadásai három szakaszra
tagolódnak: a rögtön a Nagy Háború legelején (a 20. század őskatasztrófájának kezdetén),
1914 őszén és ’14/15 fordulóján tartott korai háborús előadásokra (GA
64, 157, 159, 174a-b, 287); az 1916 végén és ’17 elején, vagyis az első
világháború kellős közepén elhangzott Kortörténeti szemlélődések nagy ciklusára (régi
kiadás: GA 173-174, legújabb kiadás: GA
173a-b-c); illetve a háború végén és azt követően tartott előadásokra,
melyek középpontjában a történelmi szimptomatológia, a szociális élet kérdései
és a hármas tagozódás eszméje állnak. -
A Novalisban közreadjuk Rudolf Steiner egyik legkorábbi előadását az első
világháború szellemi hátteréről, mely a lejegyzés töredékessége és megbízhatóságának kérdéses volta ellenére, mintegy „csíraszerű” formában tartalmazza
mindazon témákat, melyeket Rudolf Steiner a háború valódi okait és szellemi
összefüggéseit kutatva másutt részletesebben is kifejtett. (K. B.)
Az első világháború okai és szellemi
háttere című stuttgarti ciklus (GA
174b) nyitóelőadása (1914. szeptember 30.): 1. rész; 2. rész; 3. rész.
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 27. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2015. március 12. |
 Honnan ered mindez?!
Honnan ered mindez?!
Rudolf Steiner kijelentése
egy első világháborús
képeslapról
Az
itt látható első világháborús képeslapot a dornachi Rudolf Steiner Archívumban
őrzik. A képeslap hátoldalának felirata: „Honnan ered mindez?! ([Pál apostol levele] az Efezusiakhoz
2,2)” Alatta pedig a következő, kézzel írott feljegyzés olvasható: „Ezt a
képeslapot Dr. Steiner hozta egyszer Bázelből, megmutatta nekünk, s így szólt:
»Ez a legjobb [kép], ami megjelent a háború alatt (1914-18).« Schuurman úr megtalálta a boltot [ahol kapható
volt a képeslap], s ő is vett belőle kettőt. Ina Schuurman.”
A
kép jól láthatóan két részből áll: egy felső és egy alsó (egy égi és egy földi)
világból, amelyet középen a látóhatár vízszintes sávja választ el egymástól. A
kép alsó felében - a földi síkon - egy véres csata kellős közepén vagyunk, az európai népek
testvérgyilkos háborújának egyik nagy mészárlásában, ahol ágyúval, puskával és
szuronnyal öldöklik egymást Viktória királynő unokáinak alattvalói. - A kép felső része pedig a földi események
érzékfeletti, okkult magyarázatát adja, a történések valódi szellemi hátterére és a háború igazi mozgatórugóira rámutatva: egy hatalmas démoni lényt látunk,
egy Goethe Faustjának Mefisztóját
idéző ördögalakot, egy erősen ahrimáni természetű lényt, aki a sötét fellegekben ül írógépe előtt, s annak billentyűit - a földi emberek kicsinyített másait - „ütögetve” oltja ki az emberek életét. A sötétség és halál fejedelme mintegy
ahrimáni írógép vagy távíró villámait szórva veszejti el a lelkeket. A nagy háború csataterén így arat a Halál.
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. november 17. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2015. március 07. |
 Utolsó látogatása a tavalyi Michael-ünnepen
Göröntsér Márton
2015. február 28-án, az esti órákban
átlépte a
szellemi világ küszöbét.
Idén húsvétkor töltötte volna be 96. életévét.
Hálával és szeretettel gondolunk
mindnyájunk Marci
bácsijára.
Göröntsér
Márton egy csaknem teljes évszázadot - az antropozófia két századfordulóját - felölelő életútja után, 2015. február 28-án, épp Rudolf
Steiner születésnapjának másnapján lépte át a halál küszöbét. Az
antropozófusoknak ahhoz a nagy generációjához tartozott - a magyarok közül Maasburg Mártával (1914-2012), illetve a szintén nemrég elhunyt Marianne
Fiechterrel (1915-2014) és Hella Wiesbergerrel (1920-2014) együtt -, akik még akkor jöttek a világra, amikor Rudolf
Steiner a fizikai síkon tevékenykedett.
A
zene és a matematika volt Marci bácsi világa. Pontosabban: a hangok és a számok
birodalma, a hangok és számok kozmikus összefüggésének és mennyei harmóniájának világa - ahogyan az egykori görög misztériumokban és
Püthagorasz tanítványainak körében is élt.
|
|
Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 27. )
|
|
Tovább...
|
|
|