Rudolf Steinernek az első világháború szellemi hátteréről és mélyebb összefüggéseiről szóló előadásai három szakaszra tagolódnak: a rögtön a Nagy Háború legelején (a 20. század őskatasztrófájának kezdetén), 1914 őszén és ’14/15 fordulóján tartott korai háborús előadásokra (GA 64, 157, 159, 174a-b, 287); az 1916 végén és ’17 elején, vagyis az első világháború kellős közepén elhangzott Kortörténeti szemlélődések nagy ciklusára (régi kiadás: GA 173-174, legújabb kiadás: GA 173a-b-c); illetve a háború végén és azt követően tartott előadásokra, melyek középpontjában a történelmi szimptomatológia, a szociális élet kérdései és a hármas tagozódás eszméje állnak. - A Novalisban közreadjuk Rudolf Steiner egyik legkorábbi előadását az első világháború szellemi hátteréről, mely a lejegyzés töredékessége és megbízhatóságának kérdéses volta ellenére, mintegy „csíraszerű” formában tartalmazza mindazon témákat, melyeket Rudolf Steiner a háború valódi okait és szellemi összefüggéseit kutatva másutt részletesebben is kifejtett. (K. B.)

Az első világháború okai és szellemi háttere című stuttgarti ciklus (GA 174b) nyitóelőadása (1914. szeptember 30.): 1. rész; 2. rész; 3. rész.

Honnan ered mindez?!

A Nagy Háború

Honnan ered mindez?!

Rudolf Steiner kijelentése

egy első világháborús képeslapról

Az itt látható első világháborús képeslapot a dornachi Rudolf Steiner Archívumban őrzik. A képeslap hátoldalának felirata: „Honnan ered mindez?! ([Pál apostol levele] az Efezusiakhoz 2,2)” Alatta pedig a következő, kézzel írott feljegyzés olvasható: „Ezt a képeslapot Dr. Steiner hozta egyszer Bázelből, megmutatta nekünk, s így szólt: »Ez a legjobb [kép], ami megjelent a háború alatt (1914-18).« Schuurman úr megtalálta a boltot [ahol kapható volt a képeslap], s ő is vett belőle kettőt. Ina Schuurman.”

Utolsó látogatása a tavalyi Michael-ünnepen

A Magyar Antropozófiai Társaság vezetősége mély fájdalommal és együttérzéssel tudatja, hogy a vezetőség egykori tagja, a magyarországi antropozófiai élet kiemelkedő alakja,

Göröntsér Márton

2015. február 28-án, az esti órákban

átlépte a szellemi világ küszöbét.

Idén húsvétkor töltötte volna be 96. életévét.

Hálával és szeretettel gondolunk

mindnyájunk Marci bácsijára.

Göröntsér Márton egy csaknem teljes évszázadot - az antropozófia két századfordulóját - felölelő életútja után, 2015. február 28-án, épp Rudolf Steiner születésnapjának másnapján lépte át a halál küszöbét. Az antropozófusoknak ahhoz a nagy generációjához tartozott - a magyarok közül Maasburg Mártával (1914-2012), illetve a szintén nemrég elhunyt Marianne Fiechterrel (1915-2014) és Hella Wiesbergerrel (1920-2014) együtt -, akik még akkor jöttek a világra, amikor Rudolf Steiner a fizikai síkon tevékenykedett.

A zene és a matematika volt Marci bácsi világa. Pontosabban: a hangok és a számok birodalma, a hangok és számok kozmikus összefüggésének és mennyei harmóniájának világa - ahogyan az egykori görög misztériumokban és Püthagorasz tanítványainak körében is élt.