NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Csontváry géniusza (9. rész: Csontváry, a görög) Nyomtatás E-mail
2016. április 29.

Image
Csontváry: A Jupiter-templom romjai Athénban
Csontváry, a görög („El Greco”)

Csontváry görög géniusza

Theodoro Kostka pittore, avagy Csontváry útja Rómába, Raffaello képeihez

 

„Amint Damaszkusz utcáit járom, s a vidéken is szorgalmasan kutatom a nagy motívumot, előáll egy görögnek látszó ember, s olasz nyelven mondja:”

„il maestro ungherese trovato nostro antico theatro greco” (a magyar festő [a magyar mester] rátalált a mi régi görög színházunkra)

 

A Napút mibenlétének, Raffaello művészi és prófétai szerepének, illetve az 1909/1910-es esztendők jelentőségének megvilágításához tovább kell olvasnunk Csontváry „nagy önéletrajzát”. Spirituális elhivatás-élményének leírása végén a festő a következőket mondja: „A teljesítmény nemcsak azt kívánja, hogy a munka a világot túlszárnyalja, hanem nagyobb legyen Raffaelnél. Hogy miért kell Raffaelnél nagyobbat alkotnom, azt csak a sors tudná megmondani.”[1]

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 27. )
Tovább...
 
Shakespeare, az egyiptomi (avagy a császár álma) Nyomtatás E-mail
2016. április 24.

Shakespeare, az egyiptomi

Feljegyzés Polzer-Hoditz gróf hagyatékából[*]

 

Image
Shakespeare, az egyiptomi (Polzer-Hoditz gróf álmának leírása)
A bázeli Der Europäer folyóirat április-májusi dupla számának szerkesztői bevezetőjében Thomas Meyer egy roppant érdekes és eddig ismeretlen adalékot közöl a Shakespeare-kérdéshez: egy egyiptomi szál is fölsejlik az eddig is szövevényes történetben.

Április 23-ára, Shakespeare halálának 400. évfordulójára közzéteszünk egy látomást, egy álomképet, mely az egyiptomi misztériumokkal hozza összefüggésbe Shakespeare-t. Az álomkép leírása Ludwig Polzer-Hoditz gróftól származik, aki maga is egy nagy római uralkodó karmikus múltjával rendelkezik,** és szintén április 23-án született, 1869-ben.

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 27. )
Tovább...
 
400 éve halt meg William Shakespeare Nyomtatás E-mail
2016. április 22.

Image
Shakespeare-I.Jakab-Bacon hármas csillagzata
Shakespeare 400

Shakespeare és I. Jakab király

(Az író és az inspirátor)

Egy 21. századi misztérium

 

Április 23.: Shakespeare születésének és halálának napja.[1] Az angol, sőt az egész világirodalom egyik legnagyobb alakja a hagyomány szerint ugyanazon a napon jött a világra, amely 52 évvel később a mennyei születésnapja lett (1564-1616). Idén ünnepeljük a nagy angol költő halálának 400. évfordulóját, ahogy két évvel ezelőtt emlékeztünk meg születésének 450. évfordulójáról.

A mára egész könyvtárat kitevő szakirodalomban évszázados vita alakult ki Shakespeare műveinek szerzőségéről: hogy valójában ki írta Shakespeare műveit? Ám a Shakespeare műveinek szerzősége körüli vita semmiképpen sem pusztán irodalomtörténeti kérdés, hanem annak valódi tétje: Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa előrehaladó szellemiségének összeköttetése.

Rudolf Steiner Shakespeare-rel kapcsolatos kutatásainak jelentőségét az a szellemtudományos felismerése adja, hogy - miként egy jóval magasabb szinten, de megkülönbözteti egymástól a salamoni és a nátháni Jézus-gyermeket, vagy még magasabb szinten: a názáreti Jézust mint embert, mint földi hordozót, és Krisztust mint istenséget, mint kozmikus Nap-szellemet, úgy - a Shakespeare-kérdést is kettéválasztja, és különbséget tesz aközött, hogy ki írta Shakespeare műveit, és hogy ki inspirálta őt.

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 27. )
Tovább...