|
2016. május 30. |
|
Világtérkép, világháború,
világkormány
Három világháború – korunk százéves
háborúja
– Mi ez az egész? – Pénz. Szabad piac. Mikrochipek, kenyérpirítók.
(Párbeszéd a Kémjátszma
című amerikai filmből)
Az Economist új világtérképe
1990 szeptemberében – a Szovjetunióban végrehajtott „kommunista
kísérlet” befejezésének és a közép- és kelet-európai „rendszerváltásnak” az időszakában
– egy „új világtérkép” jelent meg az egyik vezető brit gazdasági hetilap, a The Economist hasábjain. E térkép
bizonyos nyugati (anglo-amerikai) érdekkörök 21. századi és még távolabbi terveit
és geopolitikai törekvéseit tükrözi, azokat a tektonikus mozgásokat, amelyek
mentén ezek a körök a saját csoportérdekeiknek megfelelően kívánják befolyásolni
a Föld és az emberiség fejlődését. Erről az új világtérképről világosan kirajzolódnak
előttünk napjaink és a közeljövő fő konfliktusai.[1]
Az új világtérképen Európa mint önálló kontinens – nem
létezik. Az új világrendet két nagy földrész alkotja: Euro-Amerika és
Euro-Ázsia. Európát egy hatalmas törésvonal
szakítja ketté (Ukrajnát is kettéhasítva): a nyugati kereszténységhez tartozó Európa Észak-Amerikával együtt
alkotja Euro-Amerikát: ez lényegében
megfelel az észak-atlanti tömbnek; Európának
a keleti (ortodox) kereszténységhez
tartozó része pedig, jórészt Oroszország és a Balkán, valamint a közép-ázsiai volt
szovjet tagköztársaságok képezik Euro-Ázsiát,
vagyis az Eurázsiai Uniót. Dél-Amerika
valódi földrajzi pozíciójától eltérítve, Eurázsia – elsősorban a szláv
kultúrtérség és Oroszország – irányába forgatva, Euro-Amerika „déli nyúlványaként”
jelenik meg a térképen.
|
|
Utolsó frissítés ( 2016. december 03. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2016. május 22. |
 Az ifjú Dürer és az agg Christian Rosenkreutz
Christian Rosenkreutz
alkímiai
menyegzője
A rózsakeresztesek hatása
Goethéig
és Rudolf Steinerig
(Konferencia a kasseli Antropozófiai
Központban, 2016. május 27–29.)
Az itt látható 1492-es Dürer-rajz valószínínűleg az idős Christian Rosenkreutzot ábrázolja (1378-1484), akivel az ifjú Dürer Strassburgban találkozhatott.
Kassel fontos szerepet játszott a
rózsakeresztesség történetében: a Christian
Rosenkreutz alkímiai menyegzőjének 1616-os strassburgi megjelenése
előtt Kasselben látott napvilágot a rózsakeresztesség (ugyancsak Johann
Valentin Andreae-nek tulajdonított, és szintén magasrendű rózsakeresztes
inspirációból írott) másik két alapműve, a rózsakeresztesség két
„manifesztuma”: a Fama
fraternitatis (A rózsakeresztes testvériség hírüladása, 1614)
és a Confessio fraternitatis (A rózsekeresztes testvériség hitvallása,
1615). Előbbiben került először
nyilvánosságra a rózsakeresztesek hármas „jelmondata” (Ex Deo nascimur - In Christo morimur - Per Spiritum Sanctum reviviscimus), amely Rudolf Steiner révén az antropozófiai mozgalom mérföldköveinek: az 1907-es Pünkösdi Kongresszusnak és az
1923-as Karácsonyi Gyűlésnek is központi alkotóelemévé vált (lásd az Alapkő-meditációt).
|
|
Utolsó frissítés ( 2016. december 03. )
|
|
Tovább...
|
|
|
2016. május 14. |
 Az Öt szem mint világkormány
akár tetszik,
akár nem…”
Világtérkép, világháború,
világkormány (3. rész)
„Churchill terve csak Európa romjain valósítható meg.”
„Az Európai Unió csupán előjáték egy szuper világkormányhoz.”
Az imént vázolt terv – a három világháború és az azt követő ahrimáni
„világbéke” – célja nem más, mint a
világuralom megszerzése anglo-amerikai vezetéssel. James Paul Warburg, az
anglo-amerikai gazdasági elit egyik meghatározó alakja 1950-ben a következőket
mondta az USA szenátusa előtt: „Lesz
világkormányunk, akár tetszik, akár nem. A kérdés csak az, hogy ezt hódítással
vagy megegyezéssel érjük el.” – Szavai kísértetiesen egybecsengenek a brit
miniszterelnök, Winston Churchill 1947-es kijelentésével egy „szuper hatékony
világkormányról”.
|
|
Utolsó frissítés ( 2016. december 03. )
|
|
Tovább...
|
|
|