2016. június 27. |
Már külön szó
is volt rá: Brexit
„A megfelelő embereket a megfelelő
helyekre…”
Mozaikok a brit politika működéséről
„Sokkal bizalmasabbak
és rejtettebbek a dolgok az angol politikában, amelyet teljes mértékben az
befolyásol, ami a háttérben zajlik – ami a brit politika hátterében áll.”
(Rudolf Steiner: Kortörténeti
szemlélődések)
1. Már külön szó is
volt rá. Jó előre külön kifejezést, egy rövid, tömör, jól csengő, könnyen megjegyezhető kifejezést alkottak a
folyamatra: Brexit – a britek kilépése
az Európai Unióból. (Ha már az előző projekt, a Grexit, legalábbis egyelőre – jórészt a németeknek köszönhetően –
nem valósult meg.) Vegyük észre, hogy már maga az elnevezés is a kilépést sugalmazza, és nem a
bennmaradást.
|
Utolsó frissítés ( 2017. szeptember 11. )
|
Tovább...
|
|
2016. június 23. |
A Keresztelő és az Evangélista Karl König
A három János
Az 1961. június 30-i előadás
bevezetője[*]
(Camphill Aberdeen)
A csodálatos euritmiai felütés után ma este egy rövid
bevezetőt szeretnék mondani a három János
kérdéséhez. Ma csupán a körvonalait tudom megrajzolni ennek a hatalmas témának.
Azért választottam a mai alkalomra éppen ezt a témát, mert János-nap ünnepi
időszakában vagyunk. Június 24-ét a keresztény világban sok helyütt Keresztelő
János születésnapjaként ünneplik, de ez a nap egyúttal János evangélista
halálának is a napja, aki csaknem százéves korában halt meg Epheszoszban. Így a
kereszténység első évszázadát a Keresztelő születése és az Evangélista halála
fogja közre. Ez az időszak ugyanakkor – más talányok mellett – a három János rejtélyét is magában
foglalja: Keresztelő Jánosét, János apostolét és János evangélistáét. Ők az a
három alak, akikről szó van.
De miért három
alakról beszélünk?
|
Utolsó frissítés ( 2016. december 18. )
|
Tovább...
|
|
2016. június 20. |
A tömörített, összezsugorított összkiadás
|
Utolsó frissítés ( 2020. november 12. )
|
|
2016. június 17. |
A harmadik Helmuth v. Moltke a náci népbíróságon A korszellem szolgálatában
A három Helmuth von Moltke
Helmuth von Moltkét kettőt is számon tart a történelem: az idősebbet és
az ifjabbat (bár utóbbi nem fia, hanem unokaöccse volt az előbbinek):
mindketten a német hadsereg vezérkari főnökei voltak. Az idősebb Moltke
tábornagy (1800-1891) vezette győzelemre a német csapatokat az egységes, porosz vezetésű német nemzetállam létrejötte szempontjából sorsdöntő
1866-os porosz-osztrák és az 1870-71-es porosz-francia háborúban: ő volt
a königgrätzi és a sedani csata győztese. A Második Német Birodalmat voltaképpen Bismarck politikai és az idősebb Moltke hadvezéri zsenialitásával hozták létre. Az ifjabb Moltke (1848-1916) pedig az
első világháborút megelőző években, illetve a háború legelején volt a
német vezérkar főnöke, ugyanakkor a hadvezetésen belül ő volt
Hindenburg és Ludendorff fő ellenfele. S bár a porosz vezetésű német egységállam születése szempontjából az idősebbiket szokták a „nagy” Moltkénak tekinteni, de Rudolf Steiner szellemtudományos kutatásaiból tudjuk, hogy unokaöccse, a „kis” Moltke is világtörténelmi jelentőségű személyiség volt.
A Moltke család szellemi pozícióját és irányultságát jelzi, hogy egy harmadik Helmuth von Moltkéról is tudunk (1907-1945), aki az 1944-es Stauffenberg-féle Hitler elleni összeesküvésben és merényletben játszott szerepet (az összeesküvők egyik csoportja, a Kreisaui Kör is Moltke birtokáról kapta a nevét).
|
Utolsó frissítés ( 2016. december 18. )
|
Tovább...
|
|
|