NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Csontváry géniusza (11. rész: Mi történt 1910. január 10-én?) Nyomtatás E-mail
2016. október 30.

Image
Csontváry: Prédikáló szerzetes
Csontváry és a teozófia (II.)

Mi történt 1910. január 10-én?

Egy „szellemi világháború” megértéséhez

(Csontváry géniusza, 11. rész)

 

A 7. fejezetben már idéztük és megpróbáltuk értelmezni Csontváry egyik legfontosabb, s egyben legtalányosabb kijelentését: „1880. okt. 14. és 1910. jan. 10. - Korszakot alkotó napok az isteni összeköttetést igazoló határok. Az első dátum a szellemi, a második a hatalmi korszakot jelenti.”

Elmondtuk, hogy a festő feljegyzéseiben legtöbbször a szellemi erőkkel ellentétes értelemben, az „anyagi” erőkkel összefüggésben használja a „hatalom” szót, szinte annak szinonimájaként. Az első dátum, Csontváry spirituális elhívatás-élményének, festői „újjászületésének” (más)napja tehát az isteni inspiráció – s így a „szellemi korszak” – kezdetét, a második időpont pedig ennek az „isteni összeköttetésnek” a végét, s egyúttal Csontváry festői pályájának lezárulását jelenti. S egyben egy másik („hatalmi”) korszak: egy isteni összeköttetés és szellem nélküli, anyagi, materiális időszak kezdetét.

Utolsó frissítés ( 2017. április 19. )
Tovább...
 
Az északi és a déli misztériumáramlat Nyomtatás E-mail
2016. október 10.

Image
Wagner, az északi áramlat képviselője
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (3. rész)

Az északi és a déli misztériumáramlat

 

Wagner és az északi misztériumáramlat

Richard Wagner említése – az ezoterikus Grál-kereszténységhez fűződő kapcsolatán és a reinkarnáció és karma korszerű összművészeti hírüladásán túl – még valamire utalhat Szergej O. Prokofjev önéletrajzi beszámolóiban: Prokofjevnek az északi misztériumáramlattal való szoros kapcsolatára. Richard Wagner műveiről szóló egyetlen előadás-sorozatában, az 1905 tavaszán – a magasabb világok megismerésének útját leíró Wie erlangt man (Prokofjev szavaival: „a modern ezoterikus kereszténység eme alapművének”) írása idején – tartott berlini Wagner-ciklusában Rudolf Steiner erről a következőket mondta: „Ha meg akarjuk érteni a Wagnernél uralkodó hangulatot, akkor az északi mítoszok világába kell belehelyezkednünk. Anélkül, hogy minden részlettel tisztában lett volna, Wagner mégis kifejezésre juttatta azt az erőt és azokat a szimbólumokat, melyek ezekben a mítoszokban élnek.” (…) Ezekben az előadásokban „látni fogják, hogyan használta fel Wagner az északi mítoszokban rejlő erőt az emberiség legégetőbb kérdéseinek bemutatására. Hiszen ezért oly hallatlanul lélekemelőek és szívhez szólóak Wagner zenedrámái” – mondta Rudolf Steiner.[1]

Utolsó frissítés ( 2017. április 19. )
Tovább...