2016. október 30. |
Mi történt 1910. január 10-én?
Egy „szellemi világháború”
megértéséhez
(Csontváry géniusza, 11. rész)
A 7. fejezetben már idéztük és megpróbáltuk értelmezni
Csontváry egyik legfontosabb, s egyben legtalányosabb kijelentését: „1880. okt. 14. és 1910. jan. 10. - Korszakot alkotó napok az isteni összeköttetést igazoló határok. Az
első dátum a szellemi, a második a hatalmi korszakot jelenti.”
Elmondtuk, hogy a festő feljegyzéseiben legtöbbször a
szellemi erőkkel ellentétes
értelemben, az „anyagi” erőkkel
összefüggésben használja a „hatalom” szót, szinte annak szinonimájaként. Az
első dátum, Csontváry spirituális elhívatás-élményének, festői „újjászületésének”
(más)napja tehát az isteni inspiráció – s így a „szellemi korszak” – kezdetét, a második időpont pedig ennek az
„isteni összeköttetésnek” a végét, s egyúttal Csontváry festői pályájának lezárulását
jelenti. S egyben egy másik („hatalmi”)
korszak: egy isteni összeköttetés és szellem nélküli, anyagi, materiális időszak kezdetét.
|
Utolsó frissítés ( 2017. április 19. )
|
Tovább...
|
|
2016. október 10. |
Wagner, az északi áramlat képviselője Ki volt Szergej O.
Prokofjev? (3. rész)
Az északi és a déli
misztériumáramlat
Wagner és az északi misztériumáramlat
Richard Wagner említése – az
ezoterikus Grál-kereszténységhez fűződő kapcsolatán és a reinkarnáció és karma korszerű
összművészeti hírüladásán túl – még valamire utalhat Szergej O. Prokofjev
önéletrajzi beszámolóiban: Prokofjevnek az északi
misztériumáramlattal való szoros kapcsolatára. Richard Wagner műveiről
szóló egyetlen előadás-sorozatában, az 1905 tavaszán – a magasabb világok
megismerésének útját leíró Wie erlangt
man (Prokofjev szavaival: „a modern ezoterikus kereszténység eme
alapművének”) írása idején – tartott berlini Wagner-ciklusában Rudolf Steiner erről
a következőket mondta: „Ha meg akarjuk érteni a Wagnernél uralkodó hangulatot,
akkor az északi mítoszok világába
kell belehelyezkednünk. Anélkül, hogy minden részlettel tisztában lett volna, Wagner
mégis kifejezésre juttatta azt az erőt és azokat a szimbólumokat, melyek
ezekben a mítoszokban élnek.” (…) Ezekben az előadásokban „látni fogják, hogyan
használta fel Wagner az északi mítoszokban
rejlő erőt az emberiség legégetőbb kérdéseinek bemutatására. Hiszen ezért oly
hallatlanul lélekemelőek és szívhez szólóak Wagner zenedrámái” – mondta Rudolf
Steiner.[1]
|
Utolsó frissítés ( 2024. február 25. )
|
Tovább...
|
|
|