2008. szeptember 24. MAT, Michael-napi ünnepi előadás

MICHAEL-NAPI ÜNNEPI ELŐADÁS (1. rész)

Michael nevének misztériuma: מיכאל-ből Michael: a Holdból a Nap, Jahve arcából Krisztus orcája; Michael számának misztériuma: a(z) 101-es szám szellemi jelentősége; Helene Finckh és Roman Boos antropozófus sorsának és életútjának összefüggése Michael nevével: Michael wie Mikaël (avagy hogyan ejtette Rudolf Steiner Michael nevét?), és Michael gegen Michel (a két és a három szótagú Michael-nevek különbségének szellemi háttere: [der deutsche] Michel és Mihály, Michael és Mihail); Michael neve nemcsak az Istenre, hanem az emberre is utal: Adam Kadmontól (az első embertől) Krisztusig mint második Ádámig, mint az Emberfiáig (ben’Adam), mint az Új Ember, a szellemember megtestesítőjéig (Adam mint atma); Rudolf Steiner Krisztus-szoborcsoportja: az „ember-ség” (az ember valódi mivoltának) képviselője, a Menschheitsrepräsentant mint Michael-szobor

2008. szeptember 29. MAT, Novalis-szeminárium (II. évfolyam, 1. óra)

MICHAEL-NAPI ÜNNEPI ELŐADÁS (2. rész)

A zsidó és a keresztény ünnepek párhuzamosságáról és időpontjuk egymáshoz viszonyított mozgásáról (Michael-nap és Ros Hasana, a zsidó újév napjának idei egybeesése kapcsán); a zsidó és a keresztény őszi ünnepkör hármassága (Ros Hasana, Jom Kippur, Szukkot; Michael-nap, Mindenszentek/Halottak napja, Márton-hét); „der Fall Boos”: Roman Boos helye és szerepe a társaság történetének két nagy konfliktusában (mindkettőben Marie Steiner „frontembere”, előbbiben Ita Wegmannal, utóbbiban Albert Steffennel szemben); Michael gegen Michel (a michaeli népszellem és Doppelgängere: az antimichaeli népdémon), avagy Boos két nagy összeroppanásának összefüggése a német történelem folyamataival és a mögöttük álló szellemi lényekkel (1921 és 1934); Boos életútjának és sorsának karmikus háttere (a 13. századi domonkosok és ferencesek kapcsolatáról; doctor universalis - doctor angelicus - doctor seraphicus: Albertus Magnus - Aquinói Tamás - Bonaventura; az 1274-es lyoni zsinat mint Aquinói Tamás és Bonaventura életének végállomása; Rudolf Steiner és Ita Wegman 1924 májusában tett párizsi látogatása); Roman Boos egy fény- (és árny)képéről; Lutz Kricheldorff (a Rudolf Steiner misztériumdrámáinak ősbemutatóján Ahriman alakját megformáló antropozófus) tragikus sorsáról