2008. szeptember 29. MAT, Novalis-szeminárium (II. évfolyam, 1. óra)

MICHAEL-NAPI ÜNNEPI ELŐADÁS (2. rész)

A zsidó és a keresztény ünnepek párhuzamosságáról és időpontjuk egymáshoz viszonyított mozgásáról (Michael-nap és Ros Hasana, a zsidó újév napjának idei egybeesése kapcsán); a zsidó és a keresztény őszi ünnepkör hármassága (Ros Hasana, Jom Kippur, Szukkot; Michael-nap, Mindenszentek/Halottak napja, Márton-hét); „der Fall Boos”: Roman Boos helye és szerepe a társaság történetének két nagy konfliktusában (mindkettőben Marie Steiner „frontembere”, előbbiben Ita Wegmannal, utóbbiban Albert Steffennel szemben); Michael gegen Michel (a michaeli népszellem és Doppelgängere: az antimichaeli népdémon), avagy Boos két nagy összeroppanásának összefüggése a német történelem folyamataival és a mögöttük álló szellemi lényekkel (1921 és 1934); Boos életútjának és sorsának karmikus háttere (a 13. századi domonkosok és ferencesek kapcsolatáról; doctor universalis - doctor angelicus - doctor seraphicus: Albertus Magnus - Aquinói Tamás - Bonaventura; az 1274-es lyoni zsinat mint Aquinói Tamás és Bonaventura életének végállomása; Rudolf Steiner és Ita Wegman 1924 májusában tett párizsi látogatása); Roman Boos egy fény- (és árny)képéről; Lutz Kricheldorff (a Rudolf Steiner misztériumdrámáinak ősbemutatóján Ahriman alakját megformáló antropozófus) tragikus sorsáról.

AZ ELŐADÁS 1. RÉSZE (2008. szeptember 24.)

AZ 1. RÉSZ VÁZLATA (Az előadás táblaképe)

AZ ELŐADÁS 1-2. RÉSZÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA

2008. október 13. MAT, Novalis-szeminárium (II. évfolyam, 2. óra)

Az október 13-i dátumról: Buddha halálának napja (Kr. e. 483), a templomos rend felszámolásának napja (péntek 13.: 701 évvel ezelőtt, 1307. október 13-án), Polzer-Hoditz gróf halálának napja (1945); a Das Goetheanum hetilap és a hírlevél legutóbbi számainak tartalmából: a Michael-nappal és a dornachi Szoborcsoporttal kapcsolatos cikkek összefoglalója: (1) Az „ember-ség” képviselőjének áthelyezése (a tervek szerint a színpad felújítása után a Krisztus-szoborcsoportot nem a színpadon helyezik majd el); (2) a Goetheanum idei Michael-napi ünnepélye: tavaly rendeztek először ünnepséget Michael-nap tiszteletére, az idei pedig Rudolf Steiner utolsó előadásának, utolsó nyilvános megszólalásának, az úgynevezett letzte Ansprachénak a (7*12=) 84. évfordulója (1924. - 2008. szeptember 28.); (3) Andreas Frister Wer-wie-Gott? (Ki olyan, mint Isten?) című tanulmánya: a Michael nevében benne foglalt kérdés misztériumi jelentősége (a cikk 2008. szeptember 26-án jelent meg a hírlevélben); (4) Judith von Halle beszámolója a Goetheanum Michael-napi kiállításán bemutatott, eddig ismeretlen vázlatrajzról (Szenzációs felfedezés: Michael-szobor az Első Goetheanumban): a rajz keletkezése (Rudolf Steiner és Edith Maryon együttműködése); a rajz születésének időpontja (1922. december 23.: nyolc nappal az Első Goetheanum tűzkatasztrófája előtt); a rajz elülső és hátulsó oldalának leírása (a szobor nyugati és keleti aspektusa: Michael emberi és isteni oldala), Michael mint közvetítő (Michael als Mittler); az Első Goetheanum eredetileg tervezett két szoborcsoportja: Keleten a Krisztus-kompozíció (Az „ember-ség” képviselője), vele átellenben, az épület szemközti oldalán, Nyugat felől pedig a Michael-szoborcsoport; a Goetheanum Könyvkiadó egyik újdonsága: Judith von Halle és John Wilkes szellemi magyarázatokkal kiegészített albuma A Goetheanum Szoborcsoportjáról; hangsúlyeltolódás a Szoborcsoport keletkezésének megítélésében: Edith Maryon szerepének előtérbe kerülése; a Szoborcsoportról szóló két reprezentatív kötet összehasonlítása: a hangsúlyeltolódás már a két kötet címének különbségében is tetten érhető: Die Holzplastik Rudolf Steiners [tehát Rudolf Steiner faplasztikája, illetve Rudolf Steiner Szoborcsoportja] (1969), és Die Holzplastik des Goetheanums [vagyis A Goetheanum faplasztikája, A Goetheanum Szoborcsoportja] (2008) - vö. Judith von Halle „Das Christliche aus dem Holze herausschlagen” (Rudolf Steiner, Edith Maryon und die Christus-Plastik) [„Fából kifaragni, ami krisztusi” (Rudolf Steiner, Edith Maryon és a Krisztus-plasztika)] című könyvével (2007); Edith Maryon szerepe és helye az Alapító Vezetőség ősképével és eredeti összetételével kapcsolatos vitákban.

2008. október 27. MAT, Novalis-szeminárium (II. évfolyam, 3. óra)

Peter Tradowsky Vom Kampf gegen den Geist [A szellem elleni harcról] című könyvéről (Goetheanum Kiadó, 2005). Az ifjabb Helmuth von Moltkéról szóló fejezet részletes elemzése és értelmezése: Rudolf Steiner Moltkéhoz írott „lélekvezető levelei”; a vezérkari főnök halál utáni élményei és közlései (a halál utáni élet mint megismerési folyamat, mint „az értékek átértékelése”); Moltke és a német népszellem kapcsolata (Ki a német népszellem?); Moltke sorsának karmikus háttere: Hindenburg és a császár (II. Vilmos) szerepe; az első világháborús vereség mint szellemi győzelem, mint egy Új Kezdet lehetősége.

1. fejezet: Kérdésfelvetés (bevezető)

2. fejezet: Helmuth von Moltke, a szellem fáklyavivője

3. fejezet: A szociális organizmus hármas tagozódása: a német népszellem impulzusa

4. fejezet: A Szellemtudomány Szabad Főiskolájának megalapítása Michael mint korszellem által

5. fejezet: Az anti-antropozófiai mozgalom

6. fejezet: A Német Nemzet Szent Római Birodalmának újjáépítése

7. fejezet: A századvég, az ezredforduló és a 21. század elejének vázlatos áttekintése