NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
Das Goetheanum (2008/44.) Nyomtatás E-mail
2008. november 25.

A Goetheanum Könyvkiadó 2008/2009-es újdonságai és a Das Goetheanum hetilap és a hírlevél 2008/44. számának összefoglalója

ImageA Goetheanum Kiadó új katalógusa: a 2008/2009-es év könyvújdonságai; a Goetheanum Kiadó négy kiemelt szerzője: Peter Tradowsky (1934), Szergej O. Prokofjev (1954), Peter Selg (1963) és Judith von Halle (1972); Peter Tradowsky új kötete: „És a fény bevilágított a sötétségbe…”; Tradowsky életműve tudatosan Rudolf Steiner Polzer-Hoditz grófnak adott szellemi végrendeletére épül (a két Jánosra, a Demetriusra és a Kaspar Hauserre vonatkozó kérdésekre); Szergej Prokofjev új könyvsorozatának (Adalékok Közép-Európa szellemtörténetéhez) első két kötete: Novalis és Schiller; Peter Selg igen termékeny munkássága: évente 8-10 önálló kötet, főként az antropozófiai gyógyászatról, Ita Wegmanról és munkatársairól, illetve Rudolf Steinerről és ezoterikus tanítványairól (eddig Marie Steinerről, Edith Maryonról, Michael Bauerről és Christian Morgensternről); Judith von Halle új könyvei a dornachi Szoborcsoportról („Fából kifaragni, ami krisztusi” - Rudolf Steiner, Edith Maryon és a Krisztus-plasztika, és A Goetheanum szoborcsoportja - Az „ember-ség” képviselője Lucifer és Ahriman között), valamint evangéliumi sorozata (Adalékok a Krisztus-esemény megértéséhez): a Miatyánk, a keresztút és a Grál-vér, az utolsó vacsora, a betegségek és a gyógyítások, s végül a „pokolraszállás” szellemi átélésből fakadó leírása.

A Das Goetheanum hetilap és a hírlevél 2008/44. számának összefoglalója; a hírlevélben: a norvég antropozófiai centenáriumról; Szergej Prokofjev beszámolója második új-zélandi utazásáról (a szellemi központ mindig ott van, ahol komoly szellemi munkát végeznek - ez a mélyebb értelme ezeknek az utazásoknak); Owen Barfield angol antropozófus (1898-1997) Léleknaptár-fordításáról: teljesen az angol nyelvszellemből kifolyólag egy olyan szöveget hozott létre, amelyet a hagyományos értelemben nem is nevezhetünk fordításnak, hanem a saját szellemi élményéből kiinduló, nyelvteremtő - illetve a saját nyelvéből merítő - újraköltésnek; a hetilapban: Középpontban: Oroszország. Gerd Weidenhausen átfogó tanulmánya Oroszország 20. századi történelmének, jelenének és jövőjének szellemi összefüggéseiről (a nyugati ideológiák keleti exportja: a „szocialista”, majd a „vadkapitalista kísérlet” Oroszországban; az orosz népszellem jövőbeli feladatai); Valerian Gorgoshidze cikke a grúz népszellemről és Grúzia jövőjéről: Oroszország és Grúzia viszonya egyfelől a kenyér és a bor, Krisztus testének és vérének, Én-erejének kapcsolata („Ez az egyik kulcs Grúzia és általában a Kaukázus megértéséhez: a Kaukázushoz láncolt Prométheusz, az Én-erő szabadulni akar, és szabadulnia is kell ahhoz, hogy az orosz kulturális térség betölthesse a maga feladatát”), más szempontból pedig egyfajta anya-fiú kapcsolat: a grúzok mint az Istenanya népe és az oroszok mint Krisztus-nép között („Ne harcoljatok a grúzok ellen - szólt egy orosz szent az oroszokhoz -, mert ha Grúzia ellen harcoltok, akkor az Istenanya ellen harcoltok”); Szergej Prokofjev szellemi visszatekintése Alekszandr Szolzsenyicin életútjára (2008-1918) - visszafelé, Rückschauban, a (földi) haláltól a születésig (Egy michaelita szellem): „2008. augusztus 3-án lépte át Alekszandr Szolzsenyicin a halál küszöbét. Szergej Prokofjev cikke egy michaelita szellem küzdelmét írja le a (bolsevik) sárkánnyal”; Szolzsenyicin mint az orosz nép lelkiismerete, mint a démoni rendszer megkínzott és meggyilkolt millióinak szószólója; Szolzsenyicin szoros kapcsolata az orosz népszellemmel; Szolzsenyicin michaelita erényei: a bátorság, a megalkuvás nélküliség és az élethivatásához való rendíthetetlen hűség; életének próbatételei: műveinek elhallgattatása, munkatábor (Gulag), betegség, száműzetés (Svájc, majd Észak-Amerika); rövid és tragikus kimenetelű érintkezése az antropozófiával: „De feltételezhetjük, hogy az antropozófiával való rövid találkozásnak a szellemi világban nagy jelentősége lesz ennek az individualitásnak a további élete szempontjából”; az 1917-es év mint az orosz, az európai, sőt az egész világtörténelem sorsdöntő esztendeje: a sötétség szellemei elözönlik a történelem színpadát - az erről való tudás „ott élt Szolzsenyicin lelke mélyén, hiszen mivel 1918. december 11-én jött a világra, így még születése előtt átélhette a démoni lényeknek ezt a földre taszítását, amit Michael vitt véghez az érzékfeletti világokban, s földi megtestesülése során később ezért volt képes tévedhetetlen intuícióval felismerni, hogy a földön most hol működnek ezek a sötétségszellemek, és hogyan lehet őket legyőzni a michaeli impulzusból kiindulva.”

Utolsó frissítés ( 2009. július 15. )
 
< Előző   Következő >