Az új esztendő első (badeni és közép-rajnai-majnai) előadó körútja, majd néhány napos berlini tartózkodás után Rudolf Steiner január 30-án indul az 1909-es év második előadó körútjára az úgynevezett Dreiländereck - vagyis három ország: Svájc, Franciaország és Németország - találkozási pontjának vidékére, a bázeli Rajna-kanyar környékére, Németország délnyugati szegletébe (Berlin - Strassburg - Freiburg - Mülhausen - Bázel - Bern - Stuttgart - Berlin).

1909. január 30-31.: STRASSBURG (franciául Strasbourg). Rudolf Steiner két előadást tart az elzászi területek központjában, a Rajna túlsó (nyugati) partján: a 30-ai nyilvános előadás témája Az ember életútja a szellemtudomány nézőpontjából, a 31-ei Zweig-előadásé pedig A teozófia és a Teozófiai Társaság feladata.

1909. január 31.: FREIBURG. A Rajna innenső (keleti) oldalán fekvő német egyetemi városban egy nyilvános előadásra kerül sor Az ember temperamentumok titkával kapcsolatban (lásd GA 57).

1909. február 1.: MÜLHAUSEN (franciául Mulhouse). Rudolf Steiner ismét egy a Rajna túlsó partján fekvő elzászi városban tart nyilvános előadást arról, hogy Hol és miként találjuk meg a szellemet? (lásd GA 57)

1909. február 2-4.: BÁZEL. Svájc északnyugati csücskében, a Rajna-kanyar városában négy előadásra is sor kerül: a február 2-ai nyilvános előadáson újból Az emberi temperamentumok titkáról van szó, a 3-ai nyilvános előadás témája A vallások bölcseleti magva, a még aznapi bázeli Zweig-előadásé a Reinkarnáció és karma (a spirituális ökonómiáról szóló előadások tematikájához kapcsolódva), a 4-ei nyilvános előadásé pedig A kereszténység jelentősége a jelenkor [és a jövő] szempontjából.

1909. február 5-6.: BERN. Rudolf Steiner két előadást tart Svájc központjában: a február 5-ei nyilvános előadás témája Goethe jelentősége a jelenkor számára, február 6-án pedig a berni János Zweig felavatása alkalmából rendeznek ünnepi előadást.

Rudolf Steiner beszámolója szerint ezen az előadó körúton a teozófiai munka szempontjából szerencsésen alakultak a dolgok. „Bernben megkaptuk a nagy tanácstermet. Ezúttal elég sokan eljöttek, főleg franciák, de most nem volt itt M. [Marie von Sivers], hogy fordítson nekem. Így kénytelen voltam kipróbálni, hogy mennyire tudom franciául megértetni magam. A szükség ezen a téren is nagy úr. De M.-mel mindenképpen gyorsabban megy. Bernben Ms. Bright [Esther Bright, angol teozófus, Annie Besant egyik bizalmasa] is ott volt, és részt vett a nyilvános előadáson, az ezoterikus órán (ES) és a páholy- [illetve Zweig-] előadáson is.” (GA 262)

1909. február 7-9.: STUTTGART. Németországba visszatérve Rudolf Steiner három előadást tart a sváb fővárosban: a február 7-ei Zweig-előadás témája ismét a Reinkarnáció és karma (szintén a spirituális ökonómia területét érintve), a 8-ai nyilvános előadáson „Egészségügyi” kérdésekről beszél a szellemtudomány fényében (lásd GA 57), a 9-ei Zweig-előadáson pedig A ritmusokról az emberi természetben (lásd GA 107).

Rudolf Steiner február 10-én érkezik vissza Berlinbe, és másnap A gondolkodás kialakítása a gyakorlatban című előadással folytatja az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát (GA 57).

1909. február 13-14.: NÜRNBERG. Február közepén Rudolf Steiner két napra Bajorország északi részére, Frankföld fővárosába látogat, ahol egy Zweig-előadás mellett megismétli A gondolkodás kialakítása a gyakorlatban című berlini előadását (lásd GA 57).

Rudolf Steiner február 15-én érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő napokban két előadást tart. Még aznap A kereszténység szerepe az emberiség fejlődésének jelenlegi szakaszában. Vezető individualitások és avatár lények című előadással folytatja a Szellemtudományos embertanról szóló ciklusát (GA 107). Ez az előadás ugyanakkor témájánál fogva A spirituális ökonómia elve című gyűjteményes kötetbe is bekerült (GA 109): ez a február 15-ei berlini előadás az Összkiadás 109-es számú kötetének második darabja. Február 18-án pedig az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát viszi tovább Az ember lényének láthatatlan részei a gyakorlati életben című előadással (GA 57).