NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
Günter Aschoff cikke újonnan előkerült dokumentumok alapján Nyomtatás E-mail
2010. február 26.

ImageGünter Aschoff

Mégis február 27.

Rudolf Steiner születésnapja

 

Az első Goetheanum leégésével kapcsolatos kutatásaival összefüggésben (lásd Das Goetheanum, 2005/42. és 2007/3.) Günter Aschoffnak sok archív dokumentumot kellett átnéznie. Ennek során jutott arra a megállapításra, hogy Rudolf Steiner születési időpontjának kérdése - az ezzel kapcsolatban megjelent különböző publikációk révén - bizonytalanná vált. A szerző ezért az Archívum és történelem nevű dornachi munkaközösség felkérésére összegyűjtötte mindazt, ami csak fellelhető volt Rudolf Steiner születési helyére és idejére vonatkozóan. Günter Aschoff kutatásaiból az derül ki, hogy mégsem 1861. február 25-e, hanem február 27-e volt Rudolf Steiner születésének napja.


Az eddig megjelent adatokkal ellentétben Rudolf Steiner apja, Johann Baptist Steiner nem Gerasban született (ahogy az Életutamban is szerepel), hanem az attól nem messze fekvő Trabenreith nevű kis helységben, 1829. június 23-án. Apja az ottani körzet vadásza és erdésze volt. Miután a szülők Gerasba költöztek, és apja egy ideig gimnáziumba járt, úgy 1850 körül lépett Hoyos gróf szolgálatába mint vadász. Később Hornban élt és dolgozott. Johann Baptist Steiner itt ismerte meg Franziska Blie-t, aki 1834. május 8-án született és varrónő volt. 1858-ban döntöttek úgy, hogy összeházasodnak. Az apának ehhez előbb engedélyt kellett kérnie munkaadójától, a gróftól. Ő azonban ebbe nem egyezett bele, mivel nem akart olyan vadászt alkalmazni, aki házasember volt. Apja ezek után jutott arra az elhatározásra, hogy az újonnan létrehozott [osztrák] Déli Vasútnál fog dolgozni (ez volt az első vasútvonal Bécs és Trieszt között). Ezért kitanulta a távírászmesterséget, és 1859 májusában állt munkába a Déli Vasútnál Prestranekben, St. Peter (a mai Pivka) közelében, Trieszttől mintegy 30 kilométerre keletre. Prestranek egy jelentéktelen kis helység, mindössze egy kastély áll benne, ahol akkoriban lipicai lovakat tenyésztettek a Bécsi Udvari Lovasiskola számára.

 

A szülők összeházasodnak

1860. január 14-én kapta meg Johann Baptist Steiner a házassági engedélyt a gerasi járási hivataltól. A jegyespár március 20-án tette le az úgynevezett házassági vizsgát a horni katolikus plébánián. Ennek során az összes iratukat átnézték és vallási ismereteiket is ellenőrizték. Ezt követően a vőlegény visszament dolgozni Prestranekbe, ahol eközben lakott. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a házasságkötésnek a vőlegény lakóhelyén kellett történnie. A horni házassági anyakönyvben is 1860. május 8-ai dátummal lett bejegyezve, hogy az esküvőre a Prestranekben illetékes slavinai plébánián került sor. Prestranekben eddig még nem sikerült utánanéznünk, hogy az esküvő pontosan mikor is zajlott le. Franziska Blie-nek mindenesetre gyalog kellett elmennie Bécsbe, hogy ott vonatra szállva a Déli Vasúttal eljusson Prestranekbe. Az ifjú pár itt élt egészen 1860/61 fordulójáig, amikor Johann Baptist Steinert áthelyezték Kraljevecbe, ahol aztán a 24-es számú házban laktak. Apja a vasútállomáson mindig három napon és éjszakán át egyhuzamban volt szolgálatban.

 

A kraljeveci vasútállomás volt a szülőhelye

Már közelgett a Steiner szülők első gyermekének érkezése. A szülés elhúzódott február 26-ától 27-éig. Feltételezhetjük, hogy az apa, Johann Baptist Steiner ekkor szólhatott a feleségének, Franziskának, hogy menjen oda hozzá a vasútállomásra, hogy a szüléskor ne egyedül legyen otthon. A kraljeveci vasútállomáson volt egy kis hálószoba, egy iroda a szolgálatban lévő vasutasoknak, valamint egy váróterem. Rudolf Steiner tehát február 27-én, körülbelül 23 óra 15 perckor jött a világra a kraljeveci vasútállomáson. Ezt az időpontot, ezt a pontos óraállást maga Rudolf Steiner nevezte meg később - vagy az 1907-es Müncheni Kongresszus, vagy az 1909-es Budapesti Kongresszus folyamán - az angol asztrológus, Alan Leo kérdésére válaszolva. Nevezett csillagjós mindkét kongresszuson előadást tartott az asztrológiáról. Ezzel tehát megtudtuk Rudolf Steiner születésének pontos időpontját.

A szülésnél az anyán és az apán kívül minden bizonnyal az állomásfőnök, Laurentius Diem és felesége, Josefa Jakl, a keresztszülők és egy bábaasszony is jelen volt. A szülés után a bába elkötötte a gyermek köldökzsinórját. De valamilyen okból rosszul kötötte el a köldökzsinórt, és ez nagy vérveszteséghez vezetett. A szülők ezért hamar arra az elhatározásra jutottak, hogy szükségkeresztelőnek vetik alá a gyermeket. Ez mindössze annyiból állt, hogy egy megkeresztelt katolikus ember egyszerűen azt mondta: „Megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” Hiszen már éjfél körül vagy röviddel éjfél után járt az idő, és nem akarták, hogy az újszülött esetleg megkeresztelés nélkül haljon meg.

A hivatalos egyházi keresztelőre másnap vagy a rákövetkező napon, utólag került sor a draškoveci templomban. A hivatalban lévő plébános, Gabriel Mestritz [latinos írásmóddal] „Adolphus Laurentius Josephus Steiner” [ami németül: Adolf Lorenz Josef Steiner] néven jegyezte be a gyermeket az egyházi anyakönyvbe, ahol születése és keresztelője napjaként is 1861. február 27-ét tüntette fel [kiemelések: a ford.]. Lakóhelyként a „Kraljevec, 24-es szám”-ot adta meg, a végére pedig, a keresztelést végző pap nevéhez és tisztségéhez beírta, hogy „Gabriel Mestritz”.

Azt nem lehet tudni, hogy a keresztnevet miért tévesen jegyezték be az egyházi anyakönyvbe. De Rudolf Steiner levelezésének 1948-ban megjelent első kötetében, az 1913. február 4-én tartott önéletrajzi jellegű előadásához írott jegyzetek között egy külön megjegyzésben az áll, hogy a hivatalos egyházi keresztelő Rudolf Joseph Lorenz névre szólt. Az ehhez az előadáshoz írott jegyzetek Carlo Septimus Pichttől származnak. Rudolf Steiner 1925. március 30-án bekövetkezett halála után Picht felkereste Steiner húgát, Leopoldinét Hornban, és több beszélgetést is folytatott vele. E beszélgetések során minden bizonnyal Rudolf Steiner születése is szóba került, és itt hangzott el az a rövid megállapítás, hogy „Rudolf Steiner születése elhúzódott [átnyúlt] 1861. február 26-áról 27-ére, és ezért volt szükség a kényszerkeresztelőre. A hivatalos egyházi keresztelőre a draškoveci katolikus plébánián került sor, nem messze Kraljevectől, és a keresztségben a gyermek a Rudolf Joseph Lorenz nevet kapta.” Az eredetileg Münchenbe tervezett János-épület alapkövét is február 27-én szerették volna letenni.

 

Összekuszálódott iratanyag

A hármas tagozódás időszakában Rudolf Steinert gyakran igen hevesen támadták, és ezért azzal volt kénytelen igazolni katolikus keresztelőjét (többször az előadásaiban is), hogy ő maga vagy mások felmutatták a keresztlevelét. Az 1920. június 8-án Stuttgartban tartott előadását például azzal fejezte be, hogy „keresztény, jó katolikus szülők gyermekeként kereszteltek meg 1861. február 27-én, Kraljevecben”, ami - ha csak közvetett módon is, de - erre a szükségkeresztelőre is utal.

Tehát a február 27-ei időpont az egyetlen hiteles dátum, hiszen a szülei és ő maga is mindig ezt használták. Amikor Rudolf Steiner a bécsújhelyi főreáliskolába került, akkor szintén az 1861. február 27-ét adta meg, illetve adták meg a szülei a születési dátumának.

A főreáliskola befejezése után Rudolf Steiner a bécsi Műszaki Főiskolára ment. Ehhez egy igazolványra is szüksége volt. Akkoriban az egyház volt a mérvadó hivatal, a mai értelemben vett polgári hivatalok még nem léteztek. Hogy milyen fontos volt ez az egyházi keresztlevél, azt abból is láthatjuk, hogy Rudolf Steiner Pottschachban született húga, Leopoldine is igényelt egy keresztlevelet, ám azt sohasem kapta meg, mivel a plébános elfelejtette őt bejegyezni az egyházi anyakönyvbe. Rudolf Steiner húga így egész életében igazoló iratok nélkül maradt, egészen 1927. november 1-jén bekövetkezett haláláig.

A Rudolf Steiner számára szükséges keresztlevelet a draškoveci plébánián kellett igényelniük, hiszen Kraljevecben is ez volt illetékes. Érthető, hogy a szülőket milyen rémület fogta el, amikor az okirat megérkezett Neudörflbe [Lajtaszentmiklósra], és észrevették, hogy a gyermek keresztneve és születés helye is tévesen van benne feltüntetve. „Kraljevec, 24-es szám” szerepelt „a vasútállomás” helyett [a keresztnévnél pedig Rudolf helyett Adolf], és a keresztelést végző pap nevénél és hivatalánál is mindössze annyi állt, hogy „Gabriel Mestritz”. A szülők ezért felkeresték a neudörfli [lajtaszentmiklósi] plébánost, Johann Widdert, és megkérték, hogy állítsa ki újból a keresztlevelet. És ez a keresztlevél maradt fenn.

 

Két fénykép is készült a keresztleveléről

Erről az újonnan kiállított keresztlevélről két fotó is létezik: az egyik 1914. február 1-jéről való, amikor Rudolf Steiner megkérte Max Benzingert, hogy készítsen róla fényképet; a másik pedig az 1918 és 1920 közötti évekből - a hármas tagozódás időszakából - származik, amikor Rudolf Steinernek aljas rágalmakkal és vádaskodásokkal kellett szembenéznie. Valószínűleg ezért kellett Benzingernek még egyszer lefényképeznie a keresztlevelet. Erről a fotóról ekkor még másolatokat is szétosztottak azok között a tagok között, akik előadásokat tartottak a hármas tagozódásról. Így szükség esetén a kezükben volt a bizonyíték Rudolf Steiner származásáról és egyházi neveltetéséről.

Az 1914. február 1-jén készült fotón - néhány részlet kivételével, apró, de értelemszerű kiegészítésekkel - szinte minden kiolvasható. E fénykép alapján egyértelműen kiderül, hogy a Steiner szülők a neudörfli [lajtaszentmiklósi] plébánossal javíttatták „Rudolf”-ra az „Adolf” keresztnevet, a születés helyét pedig „a kraljeveci vasútállomás”-ra. A keresztszülők, Lorenz Diem és Josefa Jakl mellé még azt is beírták, hogy állomásfőnök, a keresztelést végző pap neve és tisztsége mellett pedig az áll (legalábbis a hátralévő betűkből erre lehet következtetni), hogy „a keresztelőt mindenki tanúsítja”, vagyis mindkét szülő igazolja, hogy szükségkeresztelőre került sor.

Az 1918/20-ban készült második fényképen már olyan olvashatatlan a keresztlevél, hogy a születésre és a keresztelőre vonatkozó döntő pontokat már nem lehet elolvasni rajta, hacsak nem tudunk már valamit arról, hogy mi is állhat ott. De az első rubrikában egyértelműen egy „25”-öst láthatunk. Ám ahogy az 1914-ből származó felvételen is látszik, ez a szám [nem a születés napjára vonatkozik, hanem] az 1861-ben történt születések (sor)számát jelöli. Mivel az 1918/20-ban készült fotóról másolatokat tettek közzé, így keletkezhetett az a félreértés, hogy a keresztlevél szerint 25-én történt Rudolf Steiner születése. Ezenkívül fennmaradt még Eugenie Bredow Rudolf Steinerhez írott két levele 1921-ből, amelyekben szintén szóba kerül az 1861. február 25-ei születési dátum. Ám abból kell kiindulnunk, hogy ez a 25-ös szám akkoriban bizonyára szájról szájra terjedhetett a tagok között.

 

Némi bizonytalanság

Ám az is elképzelhető, hogy Rudolf Steiner némileg maga is elbizonytalanodott ezzel kapcsolatban, hiszen a szüleitől tudta, hogy egyházi keresztelőben részesült, ez pedig nem történhetett a születése napján. Ezért egy ideig bizonyára ő maga is úgy vélte, hogy 25-ére esett a születése. Ez valószínűleg csak jóval később, 1923. október 3-án tisztázódott, amikor Rudolf Steiner utoljára járt a húgánál, Leopoldinénél Hornban, többek között azért, hogy a születéséről beszéljenek és bizonyos kérdéseket tisztázzanak. Rudolf Steiner ekkortájt már elkezdte papírra vetni az Életutam című önéletírását. Egy cédulára írva maradt fenn a következő - alighanem még 1923 októbere előtt keletkezett, és az Életutam elejéhez írott - vázlata: „Születésem 1861. február 25-ére esett. Két nappal később megkereszteltek.” Ebből kiderül: Rudolf Steiner tudott róla, hogy a születése után két nappal keresztelték meg. Ez a Rudolf Steiner Archívumban őrzött papiros az egyetlen olyan szövegrészlet, ahol Steiner saját kezűleg írta le az 1861. február 25-ei dátumot. Ezt az iratot Rudolf Steiner később soha és sehol nem használta fel újra és nem is hozta nyilvánosságra, ehelyett 1923. december 9-én a Das Goetheanum 18. számában megjelent az Életutam kezdetének első része. Ebben azt olvashatjuk: „Kraljevecben születtem 1861. február 27-én” - szinte egybehangzóan az 1913. február 4-én tartott önéletrajzi előadásával, ahol Rudolf Steinernek bizony valótlanságokkal szemben kellett védekeznie.

Tehát nem mondhatjuk azt, hogy Rudolf Steiner elhallgatta vagy eltitkolta volna születésének tényleges időpontját, hiszen egész életében semmi sem volt olyan fontos a számára, mint az igazsághoz való hűség. Ezoterikus tanítványairól vagy az FM (a Mystica Aeterna)* tagjairól tudjuk, hogy velük szemben a lehető legszigorúbb követelményeket támasztotta az igazságot illetően. És aki ilyen követelményeket támasztott, arról aligha feltételezhetjük, hogy szándékosan tett közzé egy téves dátumot.

Következésképpen abból kell kiindulnunk, hogy 1861. február 27-e volt az a nap, amikor Rudolf Steiner megszületett. És minden fennmaradt okiratában is mindenütt 1861. február 27-e szerepel: a bécsi Műszaki Főiskola okmányaitól kezdve a weimari [Goethe és Schiller] Archívum iratain át a berlini időszak dokumentumaiig, továbbá azokon a bejelentőlapokon is, amelyeket akkor kellett kitöltenie, amikor meglátogatta Hornban élő szüleit.

 

Világtörténelmi összefüggések

De mi tűnhet még fel nekünk ezzel a február 27-ei dátummal kapcsolatban? Most csak röviden utalhatunk arra, hogy Rudolf Steiner születésnapjának milyen hatalmas összefüggései vannak. 1784. február 27-én halt meg Saint-Germain gróf Eckernfördében. 11-szer 7 évvel később jött a világra Rudolf Steiner. Ennek a számnak a jelentőségéről a Máté-evangéliumról szóló előadásaiban beszél. Rudolf Steiner az 1904. november 4-én és december 16-án tartott előadásaiban számol be arról, hogy Saint-Germain gróf Christian Rosenkreutz egyik inkarnációja volt. Az ehhez az individualitáshoz fűződő kapcsolatát Rudolf Steiner többször és részletesen kifejtette, ahogyan azt is, hogy Christian Rosenkreutz milyen szoros összeköttetésben állt vele és mindazzal, amit élete során véghez kellett vinnie.

Karl König egy másik jellegzetességre is rámutatott, melyet Az 1860-as év a Golgotai Misztérium előtt és után címmel 1955 Húsvétján tett közzé A Német Antropozófiai Társaság Közleményeiben. Karl König itt Rudolf Steiner egy 1920. február 6-án elhangzott előadására hívja fel a figyelmet, amelyben Steiner kifejti, hogy a reinkarnációról való tudás a Golgotai Misztérium előtti 1860-as esztendőben aludt ki. Az embereknek akkoriban még voltak ezzel kapcsolatos sejtéseik és megérzéseik, de a reinkarnációról való igazi tudással ettől kezdve már nem rendelkeztek. Karl König érdeme, hogy erre felhívta a figyelmet. Mármost elég szembeötlő, hogy Rudolf Steiner szülei éppen az idők fordulója utáni 1860-as évben döntöttek úgy, hogy összeházasodnak, s így Rudolf Steiner akként jöhetett a világra, mint aki képes arra, hogy új formában hozza el a reinkarnációról szóló tudást, annak minden összefüggésével. Ez az [idők fordulójától] 1860-ig tartó időszak éppen 100 holdcsomót foglal magába (Kr. u. 1. január 1-jétől 1859. december 20-áig). Ezért mondhatjuk, ahogy Karl König is teszi ebben a tanulmányában, hogy az 1860-as esztendő is Rudolf Steiner életútjának jelentős dátumai közé tartozik. S így csupán látszólag tűnik oly rejtélyesnek a Steiner szülők azon elhatározása, hogy ilyen kedvezőtlen körülmények között is összeházasodnak.

A következő fontos dátum az 1879-es év, amikor Rudolf Steiner Neudörflből [Lajtaszentmiklósról] a bécsi Műszaki Főiskolára került: ebben az időszakban vette kezdetét a Michael-korszak, s ekkor Rudolf Steiner keresztlevelét is újból kiállították. További fontos és az emberiség története szempontjából jelentős időpontok Rudolf Steiner életével kapcsolatban: az 1899-es esztendő, a Káli Júgának nevezett sötét korszak vége; azután az 1909-es év, az éteri Krisztus megjelenésének kezdete, és az 1910-es esztendő, amikor Rudolf Steiner először beszél erről (1910. január 12-én, Stockholmban). Az is szembetűnő lehet, hogy Rudolf Steiner apja 1910. január 22-én halt meg - úgyszólván belehalt ebbe az időszakba. Ezen utalások alapján beláthatjuk, milyen világtörténelmi jelentőségű összefüggések közepette ment végbe Rudolf Steiner születése.

Az eddig elhangzottak, továbbá mindaz, amit ezzel kapcsolatban az előadásaiban elmondott vagy írásban ő maga megjelentetett, arra utalnak, hogy 1861. február 27-e volt Rudolf Steiner születésének időpontja.

 

Fordította: Korcsog Balázs

 

* A Rudolf Steiner által vezetett Ezoterikus Iskola egyik tagozatának neve, amelyben az egyiptomi Memphis-Misraim szabadkőműves (FM) rítus szerint, kultikus módon törekedtek a megismerésre. [a ford.]

Günter Aschoff cikke - Michaela Spaar feljegyzései alapján - a Das Goetheanum 2009/9. számában jelent meg (2009. február 27-én).

 

Rudolf Steiner születésnapjáról a NOVALIS-ban:

Szergej O. Prokofjev: A Rudolf Steiner születési helye körüli misztériumtitkok (A születés helye és időpontja)

Mind a kettő igaz? (Február 25. és 27.)

Rudolf Steiner „kettős” születése és Mani halála (február 25-26-27.)

Rudolf Steiner két születésnapjának szellemi összefüggései

Napszellem (A 2008-as dornachi megemlékezés összefoglalója)

Rudolf Steiner 148. születésnapja (2009)

Szergej O. Prokofjev: Rudolf Steiner születésének időpontjáról (1. rész)

Szergej O. Prokofjev: Rudolf Steiner születésének időpontjáról (2. rész)

Utolsó frissítés ( 2016. február 24. )
 
< Előző   Következő >