1909. április vége, május eleje (berlini előadások)

Rudolf Steiner több mint egy hónapos távollét (a római és a düsseldorfi ciklus, illetve a rajnai körút) után, április 26-án érkezik vissza Berlinbe, ahol az elkövetkező két hétben hat előadást és egy ezoterikus órát tart.

Április 27-én a Nevetés és sírás, május 3-án pedig Az én kifejeződése a különböző emberfajtáknál című előadással (a sorozat utolsó előtti darabjával) folytatja a tagok számára tartott nagy berlini ciklusát, a Szellemtudományos embertant (GA 107).

Emellett az Építészek Házában rendezett nyilvános sorozatának három utolsó előadására kerül sor ezekben a napokban: április 29-én Ízisz és Madonna, május 1-jén A régi európai tisztánlátás, s végül május 6-án Az európai misztériumok és beavatottaik címmel - utóbbiban Parsifalról, a Grál-misztériumról, Florról és Blancheflorról, valamint Christian Rosenkreutzról esik szó (GA 57).

Mindezeken kívül Rudolf Steiner május 5-én még egy ezoterikus órát (ES) és egy Zweig-előadást is tart abból az alkalomból, hogy ekkor kerül sor a Teozófiai Társaság akkori elnökéről elnevezett berlini Besant Zweig új termének felavatására. Rudolf Steiner Raffaello két festményéről: a Disputáról és az Athéni iskoláról beszél, melyeknek másolatát az új Zweig-helyiségben kifüggesztették, továbbá a „Fehér lótusz” közelgő napja (május 8-a, Blavatszkaja halálának évfordulója) alkalmából megemlékezik a társaság alapítóiról, Olcott ezredesről és Blavatszkaja asszonyról (GA 284).

És jelentőségteljes mozzanat, hogy a berlini előadások és a Besant Zweig új termének felavatása után Rudolf Steiner éppen a „Fehér lótusz” napján, május 8-án (Blavatszkaja halálának emléknapján, a Teozófiai Társaság e „hivatalos” ünnepnapján) indul el az 1909-es év harmadik nagy ciklusának helyszíne: Kristiania felé.