A müncheni Kelet-Nyugat-ciklus belépőkártyája

1909. augusztus: müncheni ünnepi játékok

 

Rudolf Steiner a kasseli János-evangélium, majd másfél hét - A szellemtudomány körvonalainak írásával töltött - berlini „szünet” után július 18-án Münchenbe utazik és egészen szeptember közepéig itt tartózkodik. E két hónap alatt két jelentős eseményre kerül sor a bajor fővárosban, mindkettőre augusztus végén: augusztus 22-én mutatják be Edouard Schuré Lucifer gyermekei című drámáját, és ehhez kapcsolódva augusztus végén Rudolf Steiner itt tartja az 1909-es év hatodik önálló ciklusát: A Kelet a Nyugat fényében - Lucifer gyermekei és Krisztus testvérei című előadássorozatot (GA 113).

Schuré misztériumdrámájának bemutatóját a Müncheni Városi Színházban (Schauspielhaus), Steiner előadássorozatát pedig a híres müncheni kávéház, a Café Luitpold úgynevezett „Hercegi termében” tartották. Az előadások Carl Unger stuttgarti antropozófusnak, a későbbi első Antropozófiai Társaság vezetőségi tagjának a lejegyzésében maradtak fönn.

Ez az 1909-es Kelet-Nyugat-ciklus volt Rudolf Steiner harmadik nagy müncheni előadássorozata: az első még 1906-ban (müncheni János-evangélium), a második pedig az 1907-es Pünkösdi Kongresszus után hangzott el (müncheni rózsakeresztes ciklus). De Rudolf Steiner közvetlenül az 1907-es teozófiai kongresszus és az azt követő rózsakeresztes ciklusa előtt egy kisebb előadássorozatot is tartott a bajor fővárosban (kis müncheni Apokalipszis-ciklus).

A müncheni Kelet-Nyugat-ciklus 9 előadása:

1909. augusztus 23. - 1. előadás: A szellemi megismerés küldetése a Nyugat fényében. Edouard Schuré Lucifer gyermekei című drámájának bemutatójáról

1909. augusztus 24. - 2. előadás: A nyugati beavatás négy lépcsőfoka

1909. augusztus 25. - 3. előadás: A magasabb világok sajátosságai: a lelki és a szellemi világ. A lelkiismeret lényei: erinnüszök és eumeniszek. A Szaturnusz-, a Nap-, a Hold- és a Föld-fejlődés, illetve az ember lényének négy része. A Krisztus-esemény

1909. augusztus 26. - 4. előadás: Korábbi és mostani fejlődési állapotok. Szüroszi Perekidész. A keleti és a nyugati gondolkodásmód közti különbség. A történelem fogalma. Indra - Jehova - Krisztus

1909. augusztus 27. - 5. előadás: Az emberi népesség északi és déli áramlata. A felső és az alsó istenek világa

1909. augusztus 28. - 6. előadás: A Krisztus-esemény. Az indiai, a perzsa és a görög istenek világa. Lucifer valódi lénye. A rózsakeresztes beavatás

1909. augusztus 29. - 7. előadás: Az emberiség fejlődési folyamata az Atlantisz utáni nagykorszakban. Változások az emberi test felépítésében. Az Oidipusz- és a Júdás-monda

1909. augusztus 30. - 8. előadás: A luciferi princípium lényege. Az Atlantisz utáni hét kultúrkorszak. A hetes és a tizenkettes szám

1909. augusztus 31. - 9. előadás: A számok titkai. A Krisztus-esemény. A názáreti Jézus és Krisztus. A jövő misztériumbölcsessége. Szkítiánosz - Gautama Buddha - Zarathusztra - Mani. Barlám és Jozafát legendája

A Kelet-Nyugat-ciklus kilenc előadása, illetve az augusztus 28-án Goethe (és Hegel) születésnapja kapcsán tartott ünnepi előadás mellett -, melyen Marie von Sivers szaval Goethe-költeményeket - augusztus 27-én és 30-án egy-egy ezoterikus órára (ES) is sor kerül Münchenben: mindkettő témája a rózsakeresztes és a Grál-misztériumok szellemi összefüggése.

Rudolf Steiner a Kelet-Nyugat-ciklus befejezése után is Münchenben marad (és A szellemtudomány körvonalain dolgozik) egészen szeptember közepéig: ezúttal Berlinbe való hazatérés nélkül, a bajor fővárosból - az antropozófia ünnepi misztériumjátékainak színhelyéről - indul tovább az 1909-es esztendő hetedik s egyben utolsó nagy ciklusának helyszínére, az antropozófia későbbi központjának közvetlen közelében fekvő Bázelbe.