NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
Rudolf Steiner nyomában (Rembrandt és Redon képeinek tükrében) Nyomtatás E-mail
2009. szeptember 09.
Image
Rembrandt: Arisztotelész
Thomas Meyer

Arisztotelész New Yorkban

 

Május elseje estéjén a seattle-i Waldorf-iskolában tartottam előadást Rudolf Steiner - reinkarnáció és karma címmel. Annak az útnak a főbb állomásait ecseteltem, amelynek során Rudolf Steiner eljutott a reinkarnáció és a karma megismeréséhez. Külön kiemeltem azt az 1888. november 9-én bekövetkezett kulcsfontosságú eseményt, amikor is Wilhelm Neumann cisztercita atya - mintegy a sorsával szembesítve Rudolf Steinert - kimondta neki Aquinói Tamás nevét.

Befejezésül felhívtam a figyelmet Rudolf Steinernek arra az 1922-ben tett kijelentésére, hogy 80 év múlva Amerikában tér majd vissza. Azt a kérdést ugyanakkor nyitva hagyta, hogy ezzel vajon jövőbeli megszületésének vagy újfajta ténykedésének az időpontjára akart rámutatni. Utóbbi egyébként is minden bizonnyal inkább rejtett módon, titokban történik, és azoknak az iskolázását segíti elő és szolgál nekik tanácsokkal, akiknek az antropozófiai mozgalom „második fordulóját” kell útjára indítaniuk. Azok a várokozások mindenesetre alaptalannak tűnnek, hogy Rudolf Steiner egyfajta messiásszerű alakként jelenik majd meg az antropozófiai mozgalom és társaság keretein belül.

Image
Az Alexandrosz-medál
A New York-i napokat először Wagner zenéje töltötte be (Otto Schenk és James Levine nagyszerű Ring-előadása), a tetralógia egyes részei közötti napok pedig múzeumlátogatással teltek. Először a Metropolitan Múzeumban jártam, melynek egy jelentős Rembrandt-kép van a birtokában: az, amelyik Arisztotelészt ábrázolja Homérosz mellszobrával és egy Nagy Sándor arcképével ékesített kis medalionnal, amely egy aranylóan csillogó láncfüzérről lelógó vékony láncon függ. A témaválasztás és a mű története is ritkaságszámba megy. Rembrandt ábrázolása arról a csöndes és mély tiszteletről tanúskodik, amellyel Arisztotelész viseltetett mind Homérosz, mind pedig barátja és tanítványa, Alexandrosz (a későbbi Nagy Sándor) iránt. Még inkább figyelemreméltó, hogy ez a festmény 1861-ben került a New York-i múzeumba, Rudolf Steiner születésének évében, aki karmikus kapcsolatban áll Arisztotelésszel. Ha ezenkívül figyelembe vesszük Rudolf Steinernek azt az előbb említett kijelentését, hogy a közeljövőben Amerikában fog megtestesülni, akkor számunkra e Rembrandt-festmény annak a reménynek lehet az értékes záloga, hogy Rudolf Steiner működése az Újvilágban folytatódik tovább.
 
Image
Redon: Női képmás virágokkal
Egy másik jelentős Rembrandt-kép is látható az ízlésesen berendezett Frick Gyűjteményben: a titokzatos „Lengyel lovas”, az a festmény, amely minden valószínűség szerint Saint-Germain grófot ábrázolja.

New York - micsoda ellentétek városa! Egyfelől 2001. szeptember 11-e, másfelől Wagner Ringjének egyik legméltóbb előadása. (…) A hazaindulás előtt még egy utolsó pillantás Rembrandt Arisztotelészére és Redon egyik női arcképére, amelyen a nő gondolatokba merült benső világa az őt körülölelő színes auraként jelenik meg.

 

Részletek Thomas Meyer Vom norwegischen zum amerikanischen Volksgeist [A norvég népszellemtől az amerikaiig] című úti beszámolójából. Megjelent a Der Europäer című folyóirat 2009. július-augusztusi számában. Összeállította és fordította: Korcsog Balázs

Utolsó frissítés ( 2010. január 21. )
 
< Előző   Következő >