Berlini előadások és a Német Szekció éves közgyűlése

Rudolf Steiner mintegy háromhónapos távollét (a müncheni ünnepi játékok, a bázeli Lukács-evangélium és az elzászi tartózkodás) után, október 10-e körül tér vissza működésének akkori központjába, Berlinbe, és az előző évekhez hasonlóan 1909-ben is az október jelenti munkásságának fő „berlini hónapját”. Rudolf Steiner e Berlinben töltött három hét alatt csaknem húsz előadást és beszédet tart - a hónap vége felé gyakran naponta kettőt is, de olyan nap is van, amikor három előadásra is sor kerül.

Rudolf Steiner 1909 októberében négy új berlini sorozatba kezd bele:

(1) október 11-én a Buddháról és a két Jézus gyermekről szóló előadással egy új előadássorozatot indít Az emberiség fejlődésének mélyebb titkai az evangéliumok fényében címmel a berlini tagok számára (GA 117);

(2) október 14-én a berlini Építészek Házában megrendezett nyilvános előadássorozatait folytatja egy új ciklussal, melynek címe: A lelki élet átalakulásai - A lelki élmények ösvénye (GA 58/59);

(3) október 23-ától 27-éig Antropozófia címmel egy négy részből álló kisebb sorozatot tart a tagoknak (GA 115);

(4) október 25-én pedig A bódhiszattvák szférája című előadással egy új krisztológiai ciklust kezd A Krisztus-impulzus és az Én-tudat fejlődése címmel (GA 116).

Az október azonban nem csupán Rudolf Steiner intenzív berlini előadói tevékenységének, hanem - a Teozófiai Társaság Rudolf Steiner és Marie von Sivers vezette Német Tagozatának (a későbbi Antropozófiai Társaságnak) az 1902. október 19-20-án történt megalakulása óta - a német teozófiai közgyűléseknek is az időszaka. Október 18-án, egy hétfői napon (a Hold napján, Montag, Monday) tartják a Teozófiai Társaság akkori elnökének, Annie Besantnek a tiszteletére elnevezett berlini Besant Zweig éves közgyűlését, október 24-én, vasárnap pedig (a Nap napján, Sonntag, Sunday) a teljes Német Szekció -  a későbbi Antropozófiai Társaság - éves közgyűlésére kerül sor.

Guenther Wachsmuth hívja fel a figyelmet annak jelentőségére, hogy az 1909-es esztendő német teozófiai közgyűlését Rudolf Steinernek az a négy előadása fogja közre, melyeknek Antropozófia a címe, éppen úgy, ahogy hét évvel korábban, a Német Szekció 1902. őszi megalakulásakor, amelyet szintén az Antropozófiáról szóló előadások kereteztek.

Rudolf Steiner a Teozófiai Társaság Német Szekciójának október 24-én tartott éves közgyűlésén elmondott beszédében hangsúlyozza, hogy pontosan hét év telt el az önálló Német Tagozat 1902 októberében történt megalakulása óta, és hogy a hétéves ciklusok mindig egy külön szakaszt, illetve fejlődési fázist jelentenek, s így van ez a Német Szekció történetében is.

Rudolf Steiner rámutatott továbbá „arra a figyelemreméltó tényre, hogy az elmúlt 1909-es év során hét előadássorozatra került sor: Rómában, Düsseldorfban, Krisztiániában, Budapesten, Kasselben, Münchenben és Bázelben.” Marie von Sivers ezután beszámolt többek között arról, hogy - az előző közgyűlés, 1908 októbere óta - hét új Zweiget avattak föl: a boroszlói Zweiget, a koblenzi Cusanus Zweiget, az esseni Zweiget, a mühlhauseni Paulus Zweiget, a strassburgi Novalis Zweiget, a drezdai Dante Zweiget és a müncheni Goethe Zweiget.

Rudolf Steiner az 1909 júniusában Berlinben tartott „budapesti beszámolót” kiegészítve ezen az októberi közgyűlésen is utalt a Teozófiai Társaság 1909-es Budapesti Kongresszusára: „Jelentős külső eseményként Rudolf Steiner a Budapesti Kongresszust is kiemelte, és említést tett arról is, hogy ezen a kongresszuson a Wie erlangt man című művéért [a Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? című könyvéért], amelynek angol fordítása is létezik, a Teozófiai Társaság adyari központjából neki ítélték oda a nagy Subba Row Emlékérmet, és ez annak jele, hogy a teozófia különböző tanítói között lehetséges az összhang, még akkor is, hogyha ezek önállóan működnek. Besant és Steiner tehát szemlátomást nagyon jól megférnek egymás mellett, még ha külön utakon is járnak. Szükség volt ugyanis arra, hogy a teozófiai mozgalom régi áramlatát egyesítsük egy új áramlattal, hogy a teozófiai mozgalomba egy bizonyos irányból újból éltető nedveket tápláljunk.” (Scholl-Mitteilungen)

Rudolf Steiner 1909 októberében tartott berlini előadásai:

Október 11.: Az evangéliumok. Buddha és a két Jézus gyermek - tagoknak szóló előadás (GA 117)

Október 14.: A szellemtudomány küldetése egykor és ma - nyilvános előadás (GA 58)

Október 18.: Az evangéliumok. Buddha és Krisztus - tagoknak szóló előadás (GA 117)

Október 21.: A harag küldetése. A leláncolt Prométheusz - nyilvános előadás (GA 58)

Október 22.: Az igazság küldetése. Goethe Pandorája a szellemtudomány megvilágításában - nyilvános előadás (GA 58)

Október 23.: Antropozófia - 1. rész: Az antropozófia viszonya a teozófiához és az antropológiához - tagoknak szóló előadás (GA 115)

Október 25.: Pandora - tagoknak szóló előadás

Október 25.: Antropozófia - 2. rész: Az ember érzékfeletti érzékszerveinek felépítése - tagoknak szóló előadás (GA 115)

Október 25.: A Krisztus-impulzus és az Én-tudat fejlődése. A bódhiszattvák szférája - tagoknak szóló előadás (GA 116)

Október 26.: Antropozófia - 3. rész: A magasabb érzék. Az emberi szervezet erőinek áramlásai és a szervek kialakulása - tagoknak szóló előadás (GA 115)

Október 26.: a hallgatókban fölmerülő kérdések megválaszolása (a fő téma: a Lucifer-probléma)

Október 27.: Antropozófia - 4. rész: Érzékfeletti áramlások az emberi és az állati szervezetben. A csoportlélek és az Én működése.  - tagoknak szóló előadás (GA 115)

Október 27.: a hallgatókban fölmerülő kérdések megválaszolásának folytatása (a fő téma ismét a Lucifer-probléma)

Október 28.: A művészetek lényege - tagoknak szóló előadás (GA 271)

Október 28.: Az áhítat küldetése - nyilvános előadás (GA 58)

Október 29.: Az ember jelleme - nyilvános előadás (GA 58)

1909 októberében Rudolf Steiner az előadásokon kívül két ezoterikus órát (ES) is tart Berlinben, október 26-án és 29-én.