NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Peter Selg: Rudolf Steiner és Felix Koguzki (Előszó) Nyomtatás E-mail
2009. október 24.

ImagePeter Selg

Emil Bock szerepe a gyógynövénygyűjtő felkutatásában

A Rudolf Steiner és Felix Koguzki című új könyv előszava

 

A „Felix nevű gyógynövénygyűjtőnek” - akiről Rudolf Steiner néhány alkalommal beszélt (és írt is róla önéletrajzában) - nem csupán a polgári személyazonossága és a neve, hanem életének története is több mint harminc éven keresztül teljesen ismeretlen volt Steiner halála után - egészen addig, amíg Emil Bock az 1958. november 26-án Stuttgartban tartott előadásában elkezdte fellebbenteni a fátylat erről a titokról. Emil Bockot két hónappal ezt megelőzően - szerencsés vagy sorsszerű körülményeknek köszönhetően - nem csupán Trumauba vezették el kutatásai, Felix Koguzki életének és halálának helyszínére, ahol összeismertették őt a falunak azokkal az öreg lakóival, akik még emlékeztek az 1909-ben elhunyt gyógynövénygyűjtőre, a „szellemlátóra”, hanem Richard Koguzkihoz is elvezették, annak utolsó, még életben lévő fiához. Emil Bock megismerkedett Richard Koguzkival, és baráti kapcsolatba került az öreg és nehéz körülmények között élő férfival - azzal a szívélyességgel és emberek iránti szeretettel, amely Emil Bockot jellemezte, s amely sok olyan ajtót megnyitott számára, amelyek más, inkább intellektuális vagy arrogáns antropozófusoknak egész életükben zárva maradtak. Emil Bock így talált rá Richard Koguzkira, aki sok mindent a tudomására hozott, s végül apja számos még megmaradt iratát is neki adta, köztük azt az 1876 és 1884 közötti évekből származó naplót, melyben Rudolf Steiner Trumauban tett látogatásait feljegyezte, valamint azt a két utolsó írásművet, ami megmaradt atyja terjedelmes, túlnyomórészt okkultizmussal foglalkozó könyvtárából.

Emil Bock Felix Koguzkiról szóló stuttgarti előadását, melyet csaknem nyolcszáz ember előtt tartott, s melynek címe Rudolf Steiner ifjúkorából: a Felix nevű gyógynövénygyűjtő volt, akkor még csak előkészítette a megjelentetésre. Az előadás végén Bock a terem kijáratához állva a kalapjával pénzt gyűjtött Richard Koguzki számára karácsonyi adományként. Ez az előadás azután a Rudolf Steiner életútjáról és életművéről szóló tanulmányai között jelent meg nem sokkal Bock halála után, amely meglepő módon 1959 decemberében következett be, alig több mint egy évvel e stuttgarti előadása után. Így Emil Bock életének egyik utolsó nagy tette volt, hogy rátalált erre a bizonyos gyógynövénygyűjtőre, és hogy beszámolt róla. Egy olyan ember működésének és munkásságának volt ez az egyik utolsó nagy cselekedete, akinek sok minden fűződik a nevéhez, aki sok mindent véghezvitt és felfedezett, aki rendkívüli akaraterővel és magas fokú érzékenységgel rendelkezett az életrajzi és történelmi kérdések és összefüggések iránt, s akinek roppant kifinomult érzéke volt Rudolf Steiner életművéhez.

Emil Bock előadásában és tanulmányában leírja azt a keresést, melyet Felix után folytatott Trumauban, Rudolf Steiner néhány rá vonatkozó utalását, és azokat a körülményeket, amelyek elvezettek a „gyógynövénygyűjtő” - vagy inkább az ő nyomainak - megtalálásához. Bock írásában azzal a plasztikus tömörséggel ragadja meg az eredményes kutatás eseményeit és Koguzki alakját, ahogy az Rudolf Steiner utalásaiból és a helyszín 1958 folyamán véghezvitt kereséséből adódott. Emil Bock tanulmánya mindmáig alapvető jelentőségű, akkor is, hogyha sok mindent le kellett rövidítenie és össze kellett sűrítenie, ami a való életben ennél azért többrétű volt („a világ mély és a valóság összetett”). „Megható körülményességgel jegyezte fel az élet apró történéseit” - írta Bock leegyszerűsítve a gyógynövénygyűjtő 1876-tól 1884-ig vezetett figyelemreméltó naplófeljegyzéseiről. Valójában azonban éppen ezek a feljegyzések nyitnak utat kezdetben (Rudolf Steiner szavaival) a „valódi személyiséghez”, egy mindmáig titokzatos és rejtőzködő férfiú, Felix Koguzki alakjához és életútjához.

Amikor áttanulmányoztam Emil Bock hagyatékából az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, akkor merült fel bennem az iratok újbóli és bővebb feldolgozásának szükségessége. Egy olyasfajta feldolgozásé, amely Bock tanulmányainak fonalát felvéve megpróbálja még egyszer átfogóan bemutatni Felix Koguzki alakját és jelentőségét Rudolf Steiner számára. Úgy tűnik ugyanis, hogy ez a segítségünkre lehet, s ugyanakkor szükséges is, hogy az életmű szempontjából is mélyebben megértsük Rudolf Steinernek a „gyógynövénygyűjtő” Felix Koguzkival való találkozását és e találkozás szellemi vonalait - és semmiképpen sem csupán a történelmi tájékozódás céljából. Hiszen e szellemi vonalak nem kevesebbet érintenek, mint az antropozófia földi megszületését, vagyis ennek lehetővé tételét és megvalósulását. Sok minden, ami Felix Koguzkival kapcsolatos, most is kivonja magát mindenfajta történeti dokumentálás és ábrázolás alól. Jelen írásban átgondoltuk és leírtuk mindazt, amiről Emil Bock nyomdokaiban járva beszámolhatunk - egy olyan ember, a gyógynövénygyűjtő halálának századik esztendejében (†1909. február 10.), aki rendkívül kedves volt Rudolf Steinernek.

 

Peter Selg Felix Koguzkiról szóló könyvének tartalma:

Előszó (Emil Bock szerepe a gyógynövénygyűjtő felkutatásában)

1. fejezet: „Barátságot kötöttünk” (Rudolf Steiner találkozása a gyógynövénygyűjtővel)

2. fejezet: „Legbelül rendkívül bölcs volt” (Felix Koguzki életvilágáról és történetéről)

3. fejezet: Felix Koguzki és Felix Balde (A misztériumdrámák emlékezeti teréről)

4. fejezet: Az arisztotelizmus, a rózsakeresztesek és az antropozófia (A jövő lehetővé tételéről)

Függelék (Friedrich Rittelmeyer: Rudolf Steiner találkozásai a „Mesterrel”)

 

Peter Selg Rudolf Steiner und Felix Koguzki. Der Beitrag des Kräutersammlers zur Anthroposophie [Rudolf Steiner és Felix Koguzki. Miként járult hozzá a gyógynövénygyűjtő az antropozófiához?] című könyve az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójánál jelent meg 2009 szeptemberében. Fordította: Korcsog Balázs

 

Cikkek Peter Selg könyveiről a NOVALIS-ban:

Rainer Maria Rilke és Franz Kafka (Életút, betegség és sors a 20. században)

Szellemi ellenállás és felülemelkedés (Ita Wegman 1933-1935)

Christian Morgenstern (Útja Rudolf Steinerrel)

Krisztus éteri újraeljövetele (Két előadás az Ötödik evangéliumról) (Szergej Prokofjevvel közösen)

Utolsó frissítés ( 2010. június 14. )
 
< Előző   Következő >