"És a fény belehasított a sötétségbe..."

Peter Tradowsky

Hét tézis Judith von Halléról

Észrevételek Thomas Meyer és

Mieke Mosmuller cikkeihez

Peter Tradowsky hét tézist küldött be a Der Europäer folyóirathoz Judith von Halle nézeteinek védelmében. Azt írja, hogy Mieke Mosmuller és Thomas Meyer „szigorú és kétségbevonhatatlan ítéletet hirdetnek”, és „véleménye szerint az Europäer olvasói megérdemlik, hogy bizonyos útmutatásokat és tájékozódási pontokat kapjanak”. Tradowsky ezenkívül arra is különös hangsúlyt helyez, hogy „időközben Európa-szerte több ezren éreznek elkötelezettséget a Halle-csoport törekvései iránt”. Mi inkább olvasóinkra bízzuk annak megítélését, mennyire meggyőzőek és iránymutatóak Peter Tradowsky tézisei.

1. Thomas Meyer Judith von Halle egyes fejtegetéseit olyan „téves” imaginációknak tartja, amelyeket el kell utasítanunk, mivel Rudolf Steiner egyik közlése szerint az ilyenek megfertőzik a lelket, és bénítólag hatnak a józan emberi értelemre. A döntő kérdés azonban az, hogy Judith von Halle leírásait egyáltalán imaginációknak (méghozzá „téves” imaginációknak) tekinthetjük-e. Itt ugyanis egyrészt olyan fejtegetésekről van szó, amelyek az idők fordulóján átélt élményekről számolnak be, s amelyek egyfajta visszaemlékezésekként működnek. Felvetődhet persze a kérdés, hogy mindez hogyan megy végbe, annyi azonban bizonyos, hogy itt nem imaginációkról van szó. Másrészt Judith von Halle egyfajta intuíciós képességgel is rendelkezik, Énjének egy olyan képességével, amelyről ő már stigmatizációja előtt tanúbizonyságot tett előadásaiban és írásaiban. „Látomásos misztikáról” csak akkor beszélhetünk, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk felismeréseinek ezen sajátosságait.

3. Judith von Halle Krisztusról szóló beszámolói sehol sem állnak ellentmondásban Rudolf Steiner fejtegetéseivel. Judith von Hallénak szívügye, hogy összhangban legyen Rudolf Steinerrel. Az esetleges ellentmondásokra rá kellene mutatni, az általa hozzáfűzött kiegészítések esetében is.

5. Mieke Mosmuller igen magas fokú megismerési követelményeket támaszt önmagával szemben, amelyek alapján úgy véli, hogy Judith von Halle Lázár-Jánosról szóló fejtegetéseiben egy csodáról van szó, s ezért el kell utasítania őket. E fejtegetések azonban nem egy csodát írnak le, hanem olyan folyamatokat, amelyeket csak az ember szellemi felépítését figyelembe véve lehet megérteni. A csoda, ami nem lehetséges, csupán Mieke Mosmuller kitalációja, aki ráadásul még azt sem tisztázza, hogy mi is az, ami állítólag lehetetlenség. Hogy a holland írónőnek eltérőek a benyomásai Rudolf Steiner és Judith von Halle olvasásakor, az nem pótolhat egy ilyesfajta magyarázatot.

6. Krisztus a hagyományos szertartás szerint, papként hajtja végre a bárányok feláldozását, vagyis hogy méltónak tartja őket az áldozatra, tehát nem hétköznapi értelemben vágja le a bárányokat. Krisztus ezzel vetett véget az állatáldozás időszakának. Ezt a folyamatot nem lehet mai elképzeléseink szerint megítélni. „Amit ti az idők szellemének neveztek, az valójában az urak saját szelleme, melyben az idők tükröződnek.” (Goethe: Faust - Dolgozószoba-jelenet)

7. Az 1923-as alapszabályok révén teljesen indokolatlan az a felvetés, hogy az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségének nem lett volna szabad felvennie a társaságba a Freie Vereinigung für Anthroposophie - Morgenstern [Szabad Egyesület az Antropozófiáért - Hajnalcsillag] elnevezésű csoportot mint az antropozófiával érdemben és szakszerűen foglalkozó csoportosulást, mivel ezek az alapszabályok semmiféle felülvizsgálati és kizárási eljárást nem helyeznek kilátásba. A Freie Vereinigung für Anthroposophie [Szabad Egyesület az Antropozófiáért] nevű csoport tagjai és résztvevői tudatosan Rudolf Steiner szellemtudományának talaján állnak, és teljes mértékben elfogadják a Rudolf Steiner által 1923-ban adott alapszabályokat. E szabad kezet adó statútumok nem teszik lehetővé a kizárást: a jelenlegi vezetőség ilyen értelemben szakszerű döntést hozott.

Judith von Halléról a NOVALIS-ban:

A 20. század Krisztus-eseménye - Száz éve és napjainkban (Thomas Meyer bevezetője a Kelet és a Nyugat Csillagáról: Krisnamurtiról és Judith von Halléról)

A szellemtudomány és a misztika különbségéről (Három példa Judith von Halle fejtegetéseiből)

A Prokofjev-Halle-vita (Szergej O. Prokofjev és Judith von Halle vitája - az antropozófiai mezőben)

Stigmatizáció és Krisztus-megismerés: Sorskérdés (Dietrich Rapp cikke Szergej O. Prokofjev A feltámadás misztériuma az antropozófia fényében című új könyvéről)

Peter Tradowsky könyveiről a NOVALIS-ban:

Helmuth von Moltke, a szellem fáklyavivője (Peter Tradowsky A szellem elleni harcról című könyvének 2. fejezete)