NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Novalis helye Nyomtatás E-mail
2007. december 07.

1789-252X

A sors keze folytán ezt a számcsoportot kapta a Novalis folyóirat úgynevezett azonosító (ISSN) számként. Ha Rudolf Steiner és a modern szellemtudomány tanításának értelmében nem tartjuk véletlennek és esetlegesnek a történéseket, akkor egy ilyen számsort is szellemi jelzésként kell felfognunk, és ezeknek a számoknak egyfajta szellemi jelentést és jelentőséget kell tulajdonítanunk. Ennek egyik aspektusára szeretném felhívni a figyelmet.

Hogyha ezeket a számokat évszámoknak tekintjük, akkor ez a „-tól/-ig” időköz mintegy kijelöli a Novalis szellemi mozgásterét. 1789 nem is annyira a nagy francia forradalom, hanem elsősorban a szabadság - egyenlőség - testvériség hármas eszméjének, ennek a rózsakeresztes szellemi forrásból eredő, magától Christian Rosenkreutztól származó impulzusnak a megjelenési éve, amely ugyebár a Rákóczi-sarjként magyar származású Saint-Germain gróf révén került bele a világba (János „1”). (Ezzel kapcsolatban lásd többek között Göllner-Nagy Mária emlékiratainak a Magyarországról szóló kultúrtörténeti adalékait.)

A 252X - ami a kettőezer-ötszázhúszas évek valamelyik (egyelőre nem teljesen meghatározott) esztendejét jelöli - éppen a jelenlegi (ötödik), úgynevezett germán-angolszász kultúrkorszak közepére (a 2400-as, 2500-as évek fordulójára), a tudati lélek korának középső időszakára utal, amely Rudolf Steiner szellemtudományos kutatásai szerint (az ekkortájt bekövetkező jelentős szellemi változások és a hierarchikus világban végbemenő átalakulások miatt) rendkívül fontos (átmeneti) időszak lesz az európai népek, illetve az egész emberiség szellemi vezetésének szempontjából: mindenekelőtt a közép-, az észak- és a kelet-európai népszellem viszonyában, valamint a jelenlegi, ötödik (germán-angolszász) és az eljövendő, hatodik (germán-szláv) kultúrkorszak szellemi vezetésében és annak előkészítésében történő változások miatt. (Erről egyebek mellett lásd Szergej O. Prokofjev Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai. Egyes népszellemek működése az európai történelemben című könyvének a Skandinávia és a Baltikum szerepéről és az észak-európai népszellem missziójáról szóló fejezetét.)

Friedrich von Hardenberg német bányamérnök - akit mi Novalisként, a költőként, a korai német (úgynevezett jénai) romantika kiemelkedő alakjaként ismerünk - 1798-ban (huszonhat éves korában, három évvel a halála előtt) vette fel a Novalis nevet, ami új területet, szűzföldet jelent (János „2”). Rudolf Steiner utolsó előadásának (1924. szeptember 28.) iránymutatását követve tehát a két János - illetve a letzte Ansprache nyomán Polzer-Hoditz grófnak adott szellemi végrendeletében foglalt további két kérdés - határozza meg Novalis (és a Novalis mint folyóirat) helyét az 1789-es rózsakeresztes impulzus, illetve az anglo-germán kultúrkorszak és a tudati lélek korának közepe által kijelölt szellemi mozgástérben.

(K. B.)

Utolsó frissítés ( 2010. június 14. )
 
< Előző