NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Peter Selg írása Prokofjev Éteri Krisztus-könyvéről (1. rész) Nyomtatás E-mail
2011. szeptember 05.

ImagePeter Selg

Hűnek maradni a feladathoz

Szergej O. Prokofjev Krisztus megjelenése az éteri világban című könyvéről

 

Szergej O. Prokofjev a 2010-es év minden bizonnyal legfontosabb antropozófiai könyvének hét, módszeresen felépített fejezetében vizsgálja a jelen és jövő Krisztus-élményének szellemtudományos aspektusait. A könyv hét fejezetét („előszó helyett”) Rudolf Steiner erre vonatkozó kijelentéseinek történeti áttekintése, illetve „Az éteri újraeljövetel és az Antropozófiai Társaság feladatai” című, a jövő fontosságát hangsúlyozó végkicsengése foglalja keretbe.

A könyv útja - annak hét fejezete - az éteri újraeljövetel kozmikus dimenzióinak leírásával kezdődik, egy olyan tanulmánnyal, melyben Szergej Prokofjev Rudolf Steiner szellemi kutatásának elmélyült feldolgozása alapján az antropozófiai szakirodalomban elsőként volt képes bemutatni, hogy a Rudolf Steiner által 1910 januárjában elkezdett fejtegetések micsoda kozmikus és tellurikus összefüggésben állnak a Föld és az emberiség egész fejlődésével.

A szerző meggyőzően mutatja be, hogy a Golgotai Misztérium három kozmikus előfokát - mint a Krisztus-lény fokozatos közeledését a Földhöz (vö. GA 152) - az emberiség történetének fordulópontja (az idők fordulója) után Krisztus három egymást követő szellemi megnyilatkozása követi, amelyek közül az első a 20. században kezdődő éteri újraeljövetele. A jelenkor és a jövendő Krisztus-tapasztalatának e három fokozata elválaszthatatlan kapcsolatban van az emberi Én fejlődésének folyamataival. E háromlépcsős folyamat magába foglalja a Föld jövőbeli fejlődését egészen addig, amíg az teljesen szellemivé válik, s míg végleg (az idők végezetéig tartóan) egyesül a Nappal mint Krisztus kozmikus hazájával.

A könyv első fejezetének fejtegetései által világosság válik, hogy Rudolf Steiner miért tulajdonított oly döntő jelentőséget az éteri Krisztus-élmény érzékelésének: ez ugyanis nemcsak az ember belső életútjának középponti eseménye, hanem az emberiséget a földfejlődés egészével is összekapcsolja. Szergej Prokofjev annak leírásával folytatja fejtegetéseit, hogy miként járulhat hozzá az antropozófia e folyamat sikeréhez: a lélek erőinek iskolázásával, és az éteri Krisztussal történő találkozáshoz szükséges képességek kifejlesztésével, vagyis imagináció, inspiráció és intuíció útján, amit Rudolf Steiner az első Goetheanum épületének és művészi formavilágának kialakításáig menően következetesen meg is valósított.

Mindennek célja az Én fejlődése, amiről a könyv harmadik fejezete szól, egy olyan tanulmány keretében, mely a kozmosz felől az antropozófia lényén át halad az emberi individualitás sorsa felé. A hét fejezet középpontjában a fejtegetés az emberi lélek bizonyos képességeinek mélyreható vizsgálatához vezet, melyek - mint az emlékezet és a lelkiismeret - az éteri újraeljövetel időszakában jelentős átalakuláson mennek keresztül. E lelki képességek krisztusivá vált emlékezetként és látóvá tévő lelkiismeretként visszafelé és előrefelé is irányt mutatnak, és lehetővé teszik az embernek, hogy együtt munkálkodjék Krisztussal a Föld és az emberiség jövőbeli fejlődésén - mint olyasvalamin, amit veszély fenyeget. (…)

Az ötödik fejezet Michaelről szóló leírásai bemutatják „Krisztus orcájának” az emberért végzett kozmikus munkáját, aktív közreműködését a Golgotai Misztérium előfokaiban és Krisztus későbbi megnyilatkozásaiban. Az éteri újraeljövetel emberiség általi érzékelésével kapcsolatban Prokofjev kifejti, hogy Michael működése makrokozmikusan (a Földet körülölelő, fénnyel és élettel teli szellemi szféra létrejöttében, illetve a torzulások és az emberiség „szubjektív képzelődéseinek” kiküszöbölésével), és mikrokozmikusan is végbemegy (Michael képmása az emberi étertestben óvja az ember szívtájékát).

 

Szergej Prokofjev könyve a Goetheanum Kiadónál látott napvilágot 2010-ben, az éteri Krisztus Rudolf Steiner általi első hírüladásának 100. évfordulójára. Peter Selg cikke a Das Goetheanum2011/27. számában jelent meg (2011. július 9-én). Fordította: Korcsog Balázs

 

Kapcsolódó anyagok:

Krisztus éteri újraeljövetele (Szergej O. Prokofjev az antropozófia eredendő indítékairól)

Krisztus éteri újraeljövetele. Két előadás az Ötödik evangéliumról (Szergej O. Prokofjev és Peter Selg első közös kötete)

Első híradás az éteri Krisztusról (1910. január 12.) (A stockholmi nyitóelőadás)

Az éteri Krisztus sorozat állomásai (A krisztiániai záróelőadás: 1910. június 13.)

A 20. század Krisztus-eseménye - Stockholmtól Dornachig (Thomas Meyer szerkesztői bevezetője)
 

Peter Selg könyveiről a NOVALIS-ban

Utolsó frissítés ( 2012. január 13. )
 
< Előző   Következő >