November 9. és a holtak világa Nyomtatás E-mail
2011. november 08.
ImageNovember 9. okkult háttere

A német „halottak napja”

November 9. legmélyrehatóbb jellemzését abból a beszélgetésből kapjuk, amelyet Rudolf Steiner folytatott egyik tisztánlátó tanítványával, Johanna Keyserlingk grófnéval, aki magától jött rá ennek a napnak a jelentőségére, mégpedig Faust alakjával összefüggésben. Johanna Keyserlingk készített egy vázlatrajzot: egy kört rajzolt, benne egy hatszöggel, melynek legfelső csúcsa a Pünkösdöt, a legalsó pedig az őszt jelentette. Erre az alsó csúcsra mutatva Steiner megkérdezte tőle: „»És ezt hogy nevezi?« »Faust alászállásának az ősanyákhoz« - válaszoltam. »Igen, november 9-én« - mondta Rudolf Steiner.”

Ezzel arra a jelenetre utalt Goethe Faustjának második részéből, amelyben - annak ellenére, hogy Mefisztó megpróbálja őt megakadályozni ebben - Faust elkezd behatolni a dolgok szellemi, örök ősképeinek vagy ősokainak világába. A fausti november 9-ét tehát bizonyos szempontból e nap pozitív ősképének tekinthetjük: Faust törekvéseihez az is hozzátartozik, hogy átlépje a hétköznapi és az érzékfeletti tudatállapot közti küszöböt. A német történelem e napon bekövetkezett eseményei viszont -, amelyeket a meghasonlottság érzése vesz körül - tévútra vezető, félresiklott küszöbátlépésekről tanúskodnak, mégpedig a lefelé, a démonikus, küszöb alatti világba való átlépésről tesznek tanúbizonyságot.

Ennek a Rudolf Steiner életében és fejlődésében oly jelentőségteljes napnak egy másik rétegét is figyelembe kell vennünk. November 9. általában is különleges napnak számít. Ahogyan azt Peter Sloterdijk egyszer ismeretterjesztő formában kifejtette, ezt a napot - különösen a német szellemtörténetben - mintegy a túlvilágiság, s olykor egyfajta félelemmel teli titokzatosság, vagy a kettéhasadó szakadék, a mindent elnyelő feneketlen mélység légköre veszi körül. Ez utóbbival kapcsolatban gondoljunk csak 1923. november 9-ére (Hitler puccskísérletére), az 1938-as birodalmi kristályéjszakára (a zsidóellenes pogromra Németországban), vagy akár a berlini fal 1989. november 9-i ledöntésére.

„A német november 9-e titkai közé” tartozik az is, „hogy ezen a napon valamiféle túlvilági suttogás van a levegőben, mintha a holtak népszavazásának szavazatait számlálnák össze, mellyel az élők döntéseit akarnák befolyásolni”.

Fordította: Korcsog Balázs 

 

Részlet Thomas Meyer Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése” (A szellemtudományos karmakutatás eredete és időszerűsége) című könyvének 10. fejezetéből (Perseus Verlag, Basel, 2009).

Utolsó frissítés ( 2017. november 13. )
 
< Előző   Következő >