| A Shakespeare-vita újabb hulláma (3. rész) |
|
|
| 2012. március 28. | |
|
A kérdés továbbra is: Ki volt Shakespeare? (Das Goetheanum, 2012/4.)
Mint annyi más dologra, Rudolf Steiner szellemi kutatása révén képes volt fényt deríteni a Shakespeare műveinek szerzősége körüli kérdésre is. Kutatási eredményeiből kiderül, hogy Alan Stott állítása nemcsak hogy helytelen, de sajnos félrevezető is. Stott azt írja: „[Rudolf Steiner] hangsúlyozza, hogy e drámák szerzője csakis olyasvalaki lehetett, akinek a színház volt az élete.” Rudolf Steiner valójában a következőket mondta: „Az egész világirodalomban nincsenek olyan drámák, melyek ennyire színészi nézőpontból lennének kidolgozva. Ez is bizonyítja, hogy Shakespeare-é, a színészé a dicsőség, hogy ő volt a költője ezeknek a drámáknak.” (GA 51) Rudolf Steiner még előadói munkásságának legvégén, a „Drámai kurzuson” is egy színész lángelméjeként ábrázolja Shakespeare szellemét. (GA 282, 1924. szeptember 19-ei előadás)
A Das
Goetheanum 2012/6. számában Ida-Marie Hoek nem csupán azt állítja,
hogy [Edward de Vere,] Oxford grófja volt Shakespeare, hanem hogy
ő volt Christian Rosenkreutz is. Rudolf Steiner többször is beszélt arról, hogy melyik bavatott volt az, aki nemcsak Shakespeare mögött, hanem Bacon, Böhme és Jakob Balde mögött is állt: „valójában egy beavatott volt az,
aki megszólalt mind a négyükön keresztül.” (GA 236, 1924. április
12-ei előadás) Amit itt Rudolf Steiner elénk tár, az nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen azzal az elképzeléssel, hogy Shakespeare (vagyis Oxford
grófja) azonos lenne Christian Rosenkreutz-cal, más szóval: egy még annál is nagyobb beavatottal, mint aki mögötte állt!
Richard Ramsbotham olvasói levele a Das Goetheanum 2012/10. számában jelent meg (2012. március 10-én). Fordította: Korcsog Balázs
Kapcsolódó anyagok (Shakespeare-ről és I. Jakab királyról a NOVALIS-ban): I. Jakab angol király titokzatos személyisége (Jakab király mint Shakespeare, Bacon, Böhme és Balde inspirátora) Jakab király mint Anglia bölcs Salamonja (400 éves a Jakab-biblia: lásd Novalis Szeminárium, 4. évfolyam 7. óra) Shakespeare: kutatás vagy Hollywood? (A Shakespeare-vita újabb hulláma)
További anyagok (Irodalom és antropozófia): Goethe és Hegel születésnapja (augusztus 27. és 28.) Schiller életművéről (születésének 250. évfordulóján) Lev Nyikolajevics halála (Tolsztoj halálának 100. évfordulója) Kleist mint a vágy költője (Heinrich von Kleist halálának 200. évfordulója) Rilke és Kafka (Életút, betegség és sors a 20. században) Franz Kafka találkozása Rudolf Steinerrel Christian Morgenstern útja Rudolf SteinerrelEdouard Schuré misztériumdrámái (Schuré, Steiner és Wagner) Petőfi magyarságáról (a népszellem működése az éteriségben) |
|
| Utolsó frissítés ( 2012. május 23. ) |
| < Előző | Következő > |
|---|