NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
A Shakespeare-vita újabb hulláma (3. rész) Nyomtatás E-mail
2012. március 28.

Image
Shakespeare az első fólió címlapján (1623)
Richard Ramsbotham

  A kérdés továbbra is:

Ki volt Shakespeare?

Alan Stott cikkéről

(Das Goetheanum, 2012/4.)

 

Mint annyi más dologra, Rudolf Steiner szellemi kutatása révén képes volt fényt deríteni a Shakespeare műveinek szerzősége körüli kérdésre is. Kutatási eredményeiből kiderül, hogy Alan Stott állítása nemcsak hogy helytelen, de sajnos félrevezető is. Stott azt írja: „[Rudolf Steiner] hangsúlyozza, hogy e drámák szerzője csakis olyasvalaki lehetett, akinek a színház volt az élete.” Rudolf Steiner valójában a következőket mondta: „Az egész világirodalomban nincsenek olyan drámák, melyek ennyire színészi nézőpontból lennének kidolgozva. Ez is bizonyítja, hogy Shakespeare-é, a színészé a dicsőség, hogy ő volt a költője ezeknek a drámáknak.” (GA 51) Rudolf Steiner még előadói munkásságának legvégén, a „Drámai kurzuson” is egy színész lángelméjeként ábrázolja Shakespeare szellemét. (GA 282, 1924. szeptember 19-ei előadás)

A Das Goetheanum 2012/6. számában Ida-Marie Hoek nem csupán azt állítja, hogy [Edward de Vere,] Oxford grófja volt Shakespeare, hanem hogy ő volt Christian Rosenkreutz is. Rudolf Steiner többször is beszélt arról, hogy melyik bavatott volt az, aki nemcsak Shakespeare mögött, hanem Bacon, Böhme és Jakob Balde mögött is állt: „valójában egy beavatott volt az, aki megszólalt mind a négyükön keresztül.” (GA 236, 1924. április 12-ei előadás) Amit itt Rudolf Steiner elénk tár, az nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen azzal az elképzeléssel, hogy Shakespeare (vagyis Oxford grófja) azonos lenne Christian Rosenkreutz-cal, más szóval: egy még annál is nagyobb beavatottal, mint aki mögötte állt!

 

Richard Ramsbotham olvasói levele a Das Goetheanum 2012/10. számában jelent meg (2012. március 10-én). Fordította: Korcsog Balázs

 

Kapcsolódó anyagok (Shakespeare-ről és I. Jakab királyról a NOVALIS-ban): 

I. Jakab angol király titokzatos személyisége (Jakab király mint Shakespeare, Bacon, Böhme és Balde inspirátora)

Jakab király mint Anglia bölcs Salamonja (400 éves a Jakab-biblia: lásd Novalis Szeminárium, 4. évfolyam 7. óra) 

Shakespeare: kutatás vagy Hollywood? (A Shakespeare-vita újabb hulláma) 

 

További anyagok (Irodalom és antropozófia): 

Goethe és Hegel születésnapja (augusztus 27. és 28.)

Schiller életművéről (születésének 250. évfordulóján)

Lev Nyikolajevics halála (Tolsztoj halálának 100. évfordulója)

Novalis karmikus életútja

Kleist mint a vágy költője (Heinrich von Kleist halálának 200. évfordulója)

Rilke és Kafka (Életút, betegség és sors a 20. században)

Franz Kafka találkozása Rudolf Steinerrel

Christian Morgenstern útja Rudolf Steinerrel

Edouard Schuré misztériumdrámái (Schuré, Steiner és Wagner)

Petőfi magyarságáról (a népszellem működése az éteriségben)

Utolsó frissítés ( 2012. május 23. )
 
< Előző   Következő >