Novalis Szeminárium (5. évfolyam, 2011/2012, éves összefoglaló) Nyomtatás E-mail
2012. június 29.

Novalis Szeminárium

5. évfolyam (1-18. óra), 2011. szeptember - 2012. június

(Wagner és Shakespeare az antropozófia fényében)

 

(1.) 2011. szeptember 12.

2001. szeptember 11., az új Pearl Harbor, a 21. század őskatasztrófája (9/11 10. évfordulója, Peter Tradowsky és Thomas Meyer írásai)

(2.) 2011. szeptember 26.

Szergej Prokofjev betegségéről (2.): mégis megtartja őszi előadásait;

száz éve: Rudolf Steiner neuchâteli előadásai Christian Rosenkreutz-ról (éteri működés és százéves törvényszerűség)

(3.) 2011. október 10.

Száz éve: Rudolf Steiner nagy karlsruhei ciklusa (Jézustól Krisztushoz: a jezsuita és a rózsakeresztes iskolázási út), a Rudolf Steinerrel szembeni ellenségeskedés kezdete;

Steve Jobs haláláról (az Apple mint a „második bűnbeesés” almája, a számítástechnika ördöge);

Makovecz Imre haláláról (Egy magyar michaelita)

(4.) 2011. október 24.

A hétköznapok alkímiája (Rudolf Steiner stuttgarti és bécsi életmű-kiállításáról);

előkészületek az 1912/13-as új antropozófiai naptár és a Léleknaptár megjelenésének 100. évfordulójára;

a kis-svábhegyi Waldorf-iskoláról

(5.) 2011. november 7.

A Michael-korszak és feladatai (A jelenlegi Michael-korszak öt legfontosabb érzékfeletti eseménye (1879, 1899, 1909/1933, (3 x 666 =) 1998, „2033”) és az ezekből adódó öt fő feladat);

Nietzsche szellemi sorsáról: kései művei (Az Antikrisztus, az Ecce homo és kései, Wagner-ellenes írásai) ahrimáni inspirációból fakadnak (Richard Wagner és Rudolf Steiner szerepe Nietzsche szellemi lényének „megmentésében”);

november 9. okkult háttete (a német „halottak napja” mint pozitív és negatív küszöbélmény a német szellemtörténetben)

(6.) 2011. november 21.

Kleist, a vágy költője (Heinrich von Kleist halálának 200. évfordulója);

a magyar „Mání Összes” (Mání és a fény vallása. A manicheizmus forrásai): a teljes írott forrásanyag Mánítól és Máníról;

Richard Wagner az antropozófia fényében, Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében (1. rész: az Arenson-vezérfonal)

(7.) 2011. december 5.

Richard Wagner az antropozófia fényében, Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében (2. rész: A Grál-misztérium Richard Wagner műveiben: Wagner Parsifalja mint „éteri muzsika”, mint Wolfram Parzivaljának korszerű megfogalmazása), a Wagner elleni támadások szellemi háttere (a mű szellemi tartalmának tagadása mint szimptomatikus kortünet);

„százéves összefoglaló” (az 1911-es év Rudolf Steiner életútján és az antropozófia történetében):

(1.) találkozások és elválások: Karl Heyer (az antropozófus történetírás csírája), Anna Eunike halála (a weimari családanya, Rudolf Steiner első felesége), Franz Kafka (a prágai író küszöbélménye), Friedrich Rittelmeyer (a Keresztény Közösség későbbi alapítója: a kereszténység és az egyház újra egymásra talál), Tatyjana Kiszeljova (az egyik első euritmista)

(2.) előadások és ciklusok: Okkult történelem (stuttgarti ciklus), Marie von Sivers súlyos betegsége (helsinki ciklus elmarad), Okkult élettan (prágai ciklus), az ún. bolognai előadás (Bologna-Vortrag), Az ember és az emberiség szellemi vezetése (koppenhágai ciklus), müncheni ünnepi játékok (1911): az eleusziszi dráma és az első misztériumdráma ismétlése, illetve a második misztériumdráma (A lélek próbatétele) ősbemutatója, Kozmikus csodák - lelki megpróbáltatások (próbatételek) - szellemi megnyilatkozások (müncheni ciklus), neuchâteli előadások (CRC), Jézustól Krisztushoz (karlsruhei ciklus), berlini Földfejlődés-ciklus; Érzéki világ és szellemi világ (hannoveri ciklus)

(3.) „alapítások”: Teozófiai Társaság: Kelet Csillaga Rend, genovai kongresszus elmarad (az 1907-es müncheni és az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus után az 1911 őszére tervezett genovai kongresszust az angol teozófus vezetők az utolsó pillanatban lemondják); német szekció, a későbbi Antropozófiai Társaság: müncheni János-épület egyesülete, stuttgarti Zweig-ház, 1911. december 15.: Teozófiai és Művészeti Társaság, euritmia, új naptár tervezete

(8.) 2011. december 19.

1911. december 15.: az 1911-es „alapítási” kísérlet - Christian Rosenkreutz jegyében, a társaság mint munkamódszer, „keine Gründung, sondern Stiftung” (Teozófiai és Művészeti Társaság);

százéves az euritmia (a két „első euritmista”: Lory Maier-Smits és Tatyjana Kiszeljova)

(9.) 2012. január 30.

 

Titanic és Concordia (1912-2012), Titanic és Titánia: teozófia és antropozófia (1912, a Teozófiai Társaság Titanic-éve), Rudolf Steiner kutatása a Titanic-katasztrófa szellemi hátteréről (az ahrimáni szellemek szolgálóivá vált holt lelkek közreműködése)

(10.) 2012. február 13.

A Powell-vita (Thomas Meyer és Varga Márta cikkei Robert Powell Krisztus és a maja naptár – 2012 és az Antikrisztus eljövetele című könyvéről: Powell a később katolizált (SJ) antropozófus, Valentin Tomberg követője, erről bővebben lásd Szergej Prokofjev-Christian Lazaridès: A Tomberg-ügy (Antropozófia vagy jezsuitizmus), valamint Thomas Meyer: A bódhiszattva-kérdés és A szellemek szétválnak); „2012”: nem világvége, hanem küszöb!

a Romániai Antropozófiai Társaság rendezvénye Rudolf Steiner 1889-es nagyszebeni előadásának helyszínén (Rudolf Steiner erdélyi útja és nagyszebeni előadásai; Steiner és erdélyi szász barátja, Moritz Zitter nyomában Nagyszebenben; a misztériumdrámák Capesius professzorának eredeti alakja Erdélyben; Tacitus említése mint Steiner karmakutatásának egyik kiindulópontja; az antropozófia története Romániában);

a „weimari kérdőív” (1892. február 8.: az ifjú Rudolf Steiner válaszai egy játékos kérdőívre)

(11.) 2012. február 27.

Rudolf Steiner születésének 151. évfordulója (a „kettős születésnap: február 25. és február 27.) szellemi összefüggései);

Szergej Prokofjev betegségéről (3.): A betegség mint próbatétel (Prokofjev újabb közleménye egészségi állapotáról), Prokofjev betegségének szellemi hátteréről: (1.) éppen száz évvel Marie Steiner (akkor még Marie von Sivers), Rudolf Steiner legfontosabb munkatársának 1911 eleji súlyos betegsége után, (2.) Prokofjev kálváriája (keresztútja, Golgotája): Prokofjev az utóbbi évek antropozófiát érintő konfliktusainak kereszttüzében, lásd két irányban folytatott vitáját (csak hogy két legfontosabb ellenfelét említsük) egyfelől a Judith von Halle által képviselt látomásos misztikával (luciferi oldal), másfelől pedig a steineri életműnek és az antropozófiának az akadémikus/materialista tudomány és a hivatalos teológia oldaláról történő feldolgozásával Helmut Zander műveiben, melyeket egyik cikkében maga Prokofjev nevezett az ahrimáni írásművészet egyik legújabb megnyilvánulásának; és ilyen értelemben Halle és Zander között mintegy Prokofjev képviseli a krisztusi közepet, és védelmezi az ellenoldalakkal szemben Rudolf Steinert és az általa hozott új kereszténységet, az antropozófiát, annak egyik legjelentősebb élő tanítványaként és munkatársaként

(12.) 2012. március 12.

Rövid hírek: Peter Selg a svájci vezetőség tagja lett (az Általános Antropozófiai Társaság és a Svájci Antropozófiai Társaság különbségéről); Maria Thun, a biodinamikus mezőgazdaság egyik úttörőjének haláláról; a Das Goetheanum szerkesztősége a Goetheanum épületébe költözött; Svájcban jelenleg hárman is viselik a Rudolf Steiner nevet: egy filmrendező, egy focista és a svájci háztulajdonosok szövetségének elnöke, utóbbi ráadásul Dr. Rudolf Steiner néven publikált egy cikket a Neue Züricher Zeitungban (Das Goetheanum, 2012/9.);

a Das Goetheanum egyik szerkesztőjének beszélgetése Mesterházi Zsuzsával, a Magyar Antropozófiai Társaság képviselőjével (Magyarországról, a mostani helyzetről és a magyarországi antropozófiáról)

(13.) 2012. március 26.

Shakespeare - kutatás vagy Hollywood? (A Shakespeare-vita újabb hulláma a Das Goetheanum és a Der Europäer hasábjain, Roland Emmerich (a 2012-film rendezőjének) Anonymus című Shakespeare-filmje és Alan Stott Ki volt Shakespeare? című Goetheanum-beli cikke kapcsán); a Shakespeare műveinek szerzősége körüli évszázados (Stratford-Oxford) vita (Ki írta Shakespeare műveit?): a stratfordiak Shakespeare szerzőségét védik, míg az oxfordiak szerint Edward de Vere, Oxford grófja volt Shakespeare műveinek valódi szerzője (Emmerich filmjére hivatkozva Stott cikke is az oxfordiánus álláspontot képviseli, holott Rudolf Steiner egyértelműen kiállt Shakespeare szerzősége mellett);

Shakespeare az antropozófia fényében: ahogyan Rudolf Steiner a két Jézus-gyermeket megkülönbözteti, vagy magasabb szinten különbséget tesz Jézus, az ember, a földi hordozó és Krisztus, a kozmikus Nap-szellem között, úgy Shakespeare esetében is kettéválasztja a kérdést, hogy (1) ki írta Shakespeare műveit? (Steiner válasza, hogy Shakespeare maga), illetve hogy (2) szellemileg ki inspirálta Shakespeare-t? (Rudolf Steiner szellemi kutatása szerint egy beavatott állt Shakespeare mögött, és ez a beavatott inspirálta őt és szólalt meg a művein keresztül: I. Jakab angol király titokzatos személyisége [Jakab király mint Bacon, Shakespeare, Böhme és Balde inspirátora; Jakab király mint Anglia bölcs Salamonja]); Shakespeare és I. Jakab: az írnok és az inspirátor;

Richard Ramsbotham könyve (I. Jakab, Shakespeare és Bacon inspirátora) és cikkei Shakespeare „védelmében”: A kérdés továbbra is: Ki volt Shakespeare?; Oxford grófjáról és Shakespeare-ről (az oxfordiánus felfogás: Edward de Vere mint Shakespeare műveinek szerzője; a Shakespeare szerzőségével manipuláló anglo-amerikai körök; a Shakespeare mögött álló inspirációs forrás: I. Jakab király; a Shakespeare-vita valódi tétje: az igazi és az ál-rózsakeresztesség, a Közép-Európa és a Nyugat közötti szellemi kapcsolat)

(14.) 2012. április 16.

1912/13-as új antropozófiai naptár és Léleknaptár 100.

33. április 3.

(15.) 2012. május 7.

A májusi budapesti Nietzsche-konferenciáról (Nietzsche - a filozófia átváltozásai): Nietzsche bázeli korszaka (1869-1879) egybeesik Wagnerrel való barátságával, ez Nietzsche „világos korszaka”, Bázel szellemi kétarcúsága, Nietzsche akadémikus megközelítése: ő a korszak talán legeredetibb és mindmáig legnagyobb hatású filozófusa - ennek magyarázata (Nietzsche munkássága az antropozófia fényében): különböző, öntudatlan (többek között ahrimáni) inspirációk;

Stuttgart 21 (Stuttgart belvárosát, az antropozófia és a Waldorf-pedagógia németországi központját és Rudolf Steiner egykori működésének egyik fő helyszínét teljesen átépítik, úgymond „korszerűvé”, 21. századivá alakítják, erről lásd Peter Tradowsky megállapítását napjaink városképének ahrimánivá (és az ellen-korszellem jegyében mammonivá) alakításáról a posztmodern üzletközpontokkal és banképületekkel);

Titánia ’12 (a Rudolf Steiner körüli események 100 évvel ezelőtt: az ifjú német költő, Georg Heym tragikus halála, Karl May német író halála (halálának március 30-ai és születésének február 25-ei napja is éppen egybeesik Rudolf Steiner születésének és halálának napjával), Titanic és Titánia, Titanic és Kityezs, az elsüllyedt és láthatatlan orosz város legendája);

Shakespeare és I. Jakab: Az írnok és az inspirátor; a shakespeare-i ars poetica: az ismeretlen írnok előtt feltárul az Akasha-krónika (Shakespeare költői hitvallása Ludwig Tieck elbeszélésében), április 23.: Shakespeare halálának és születésének napja

(16.) 2012. május 21.

A május végi olaszországi földrengések (Bologna mellett);

Szergej Prokofjev 2011-es előadása és könyvecskéje Rudolf Steiner 1911-es bolognai előadásáról (Bologna-Vortrag): Rudolf Steiner beavatási útja és az Én (ICH) titka (Adalék Rudolf Steiner bolognai előadásához);

Fichte születésének 250. évfordulója (Fichte mint az Én (az Ich) filozófusa, Fichte szerepe Rudolf Steiner beavatási útján: egyik mestere Fichte műveinek tanulmányozására buzdítja az ifjú Steinert);

a magyar történelem szellemtudományos megközelítése (a magyarság szerepe Kelet-Közép-Európában, a németség és a szlávság, a jelenlegi ötödik (germán) és az eljövendő hatodik (szláv) kultúrkorszak között, a magyar nyelvszellem, a régi és az új magyar népszellem, a népszellem nem a vérségi kötelékben, hanem az éteriségben működik: Petőfi mint a magyar szellem megtestesítője, Trianon mint a magyarság áldozata a környező, fiatalabb szláv népek javára)

(17.) 2012. június 4.

Szergej Prokofjev 2011-es előadása és könyvecskéje Rudolf Steiner 1911-es bolognai előadásáról (Bologna-Vortrag): Rudolf Steiner beavatási útja és az Én (ICH) titka (Krisztus ezoterikus neve: „Én vagyok” [„Ich bin”]);

száz éve: Rudolf Steiner negyedik kristianiai (oslói) ciklusa (1912. június);

Vénusz-átvonulás 2012 (a június 5-6-ai Vénusz-tranzit): Rudolf Steiner kétszer beszélt részletesebben erről az égi jelenségről: előadói működésének utolsó hónapjában, 1924. szeptemberében, az ún. „Munkás-előadások” 8. sorozatában, illetve szinte napra pontosan száz évvel a mostani Vénusz-átvonulás előtt, 1912 júniusában, negyedik kristianiai ciklusában, mintegy előretekintve a száz évvel későbbi égi jelenségre; „Ez az esemény nagy változásokat hoz”; a Vénusz-átvonulás páros jelenség, 8 évenként párban fordul elő, a „tranzitpárosok” között pedig több mint 100 év telik el, a következő Vénusz-tranzit időpontja 2117-2125, a mostanié 2004-2012, a legutóbbié pedig 1874-1882 (a legutóbbi Vénusz-átvonuláspár így éppen közrefogja az 1879-es Michael-évet, Michael arkangyal korszellemmé történő felemelkedésének esztendejét); a Vénusz-átvonulás mint kis napfogyatkozás; a Vénusz, az Esthajnalcsillag: Lucifer, a fényhozó egykori birodalma; „Christus verus Luciferus”: Krisztus az igazi fényhozó!; a Vénusz-tranzit mint luciferi jelenség szerepe Ahrimán küszöbönálló inkarnációjában

(18.) 2012. június 18.

Az anglo-amerikai vezető körök a mormon elnökjelöltet támogatják? (a Der Europäer nyári dupla számának szerkesztői bevezetője: a Bildergberg-csoport idei éves találkozójára május végén egy virginiai Marriott hotelben került sor: a szállodaláncot a mormon vallású J. W. Marriott alapította - ebben egyesek Mitt Romney mormon vallású amerikai republikánus elnökjelölt győzelmének előjelét látják);

Strindberg halálának 100. évfordulója (Rudolf Steiner szellemi kutatása Strindberg és barátjának karmikus hátteréről: egyiptomi balzsamozó beavatott - Júlia, Augustus római császár lánya - tiroli okkultista várúr - August Strindberg, illetve egyiptomi balzsamozó szolga - Titus Livius római történetíró - Walther von der Vogelweide - Carl Ludwig Schleich inkarnációs sor); a wartburgi dalnokverseny fő résztvevőinek karmikus útja (Rudolf Steiner karmaelőadásaiban beszél Heinrich von Ofterdingen (akiről a misztériumdrámákban Strader alakját mintázta) és Walther von der Vogelweide későbbi inkarnációiról - és ki lehet Wolfram von Eschenbach, a nagy Grál-költő, a Parzival írója?); Strindberg találkozása az éteri Christian Rosenkreutz-cal; a 13. század eleji mennyei konferencia: a michaeli prófécia a platonikusok és az arisztotelikusok 20. század végi-21. századi együttműködéséről;

új könyvek: Peter Selg: Az Általános Antropozófiai Társaság identitása (a társaság idei éves témája); Szergej O. Prokofjev: És a Föld Nappá válik (A feltámadás misztériumáról); Thomas Meyer: A felbonthatatlan szerződés (Regény Rudolf Steiner tanítványainak visszatéréséről a harmadik évezred elején); Uő.: Útjelzők (Rudolf Steiner életútján és az antropozófia fejlődésében)

A szemináriumokat tartotta és az összefoglalót írta: Korcsog Balázs 

 

A Novalis Szeminárium 1. évfolyamának összefoglalója (2007/2008: Az Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe)

A Novalis Szeminárium 2. évfolyamának összefoglalója (2008/2009: Az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus)

A Novalis Szeminárium 3. évfolyamának összefoglalója (2009/2010: Halle-vita, éteri Krisztus sorozat, politikai pártok)

A Novalis Szeminárium 4. évfolyamának összefoglalója (2010/2011: Karmaismeret a tudati lélek korában)

Utolsó frissítés ( 2012. szeptember 01. )
 
< Előző   Következő >