NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Szergej Prokofjev kommentárja Peter Selg új könyvéhez (2. rész: Pillantás az ellenfelekre) Nyomtatás E-mail
2012. július 27.

ImageSzergej Prokofjev

Ma hogyan állunk helyt

Rudolf Steiner előtt?

Peter Selg Az Általános Antropozófiai Társaság identitása című könyvéről (2. rész)

 

„Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt?” - Peter Selg ezzel a kérdéssel kezdte előadását a Goetheanum nagytermében, mely kérdés ma valóban aktuálisabb és égetőbb, mint eddig bármikor. Ám e kérdés azt is magában foglalja, hogy az antropozófiát a Goetheanumból kiindulva, kompromisszumok nélkül, megalkuvást nem ismerve és bátran kell képviselnünk, és az antropozófia megalkotóját is meg kell védenünk a nyilvánosság előtt mindenütt, ahol rágalmazzák, hamis vádakkal illetik és hazugságokkal próbálják bemocskolni őt, ahogy azt egyes írásművekben tették, melyek az elmúlt évben láttak napvilágot (s melyeket Peter Selg is megemlít).

Ezzel kapcsolatban magánál Rudolf Steinernél találunk világos iránymutatást az 1923-as esztendőből: „És amíg nincs elég bátorságunk ahhoz, hogy valóban figyelembe vegyük a valótlanságot, a hazugságot, addig semmit sem érünk el. És ehhez mondhatni sokszor nincs elég bátorságunk. Visszariadunk attól, hogy egy embernek, aki valamilyen tisztséget tölt be, és igazából bizony nem lenne szabad hazudnia, de mégis hazudik, annak azt mondjuk: hazudtál, ez nem igaz, vagy: most hazudsz, nem mondasz igazat. - Amíg ezt nem vesszük figyelembe, addig semmire sem jutunk az ellenfelekkel kapcsolatos kérdésekben.”[1] Hiszen „az ellenfelek hazugságai azok, amik ártanak és kárt okoznak az antropozófiának, nem a hazugságok cáfolata, hanem az ellenfelek hazugságai.” Ebből viszont az következik, hogy ha az antropozófusok nem szállnak szembe bátran és határozottan azokkal a hazugságokkal, amelyeket napjainkban is világszerte terjesztenek az antropozófiáról, de leginkább annak alapítójáról, akkor akár szándékosan, akár nem, de az antropozófusok is együttműködnek az ellenfelekkel az antropozófia elpusztításában.

Ennélfogva az embernek antropozófusként teljesen tisztában kell lennie vele, hogy az érzékfeletti világban működő Michael-iskola mellett ugyanakkor közvetlenül a föld felszíne alatt egy hatalmas anti-michaeli Ahrimán-iskola működött, ahol arra készítettek elő emberi lelkeket, hogy korunkban az antropozófia és Rudolf Steiner kíméletlen ellenfeleiként tevékenykedjenek a Földön.[2] És ha antropozófusként mindmáig képtelenek voltunk megérteni, hogy ahol az antropozófiát pusztítják és Rudolf Steinert rágalmazzák, ott mindenütt Ahrimán működik íróként, akkor a szellemi tanító erre vonatkozó figyelmeztetéseit valójában nem értettük meg és nem is vettük komolyan.[3] „Ha az antropozófia ellenfeleit illetően nem teszünk semmit, akkor az antropozófia elpusztul” - mondja Rudolf Steiner ezzel kapcsolatban.[4] És ha az Antropozófiai Társaságban és főként a Goetheanumban semmi sem történik ez ügyben, vagy ami történik, az nem elegendő, akkor még inkább felgyorsul e pusztulási és megsemmisülési folyamat.

Mindkét említett feltétel [az antropozófia elmélyült tanulmányozása és a Rudolf Steinerrel való szellemi kapcsolat keresése] elválaszthatatlan összeköttetésben áll az egész Karácsonyi konferencia lényével és természetével. Hiszen annak egyrészt „több antropozófiát” kellene vinnie az Antropozófiai Társaságba,[5] másrészt pedig teljesen újfajta viszonyt kellene kialakítania a szellemi tanító és tanítványai között azáltal, hogy ő magára vette a társaság karmáját.[6] A Karácsonyi konferencia ezoterikus impulzusa csak akkor maradhat továbbra is összeköttetésben az Antropozófiai Társasággal annak céljaként és jövőbeni feladataként, ha a tagok (és különösen a Goetheanumban) minden rendelkezésre álló erejükkel támogatják és elősegítik e két feltétel teljesülését.

És Peter Selg könyve ilyen értelemben erőteljes és bátor felhívás az Antropozófiai Társaság minden tagjához és vezető testületéhez, hogy felismerje jelenlegi helyzetünk tragikumát és drámaiságát, hogy az utolsó pillanatban még megragadjuk az antropozófia és a társaság megmentéséhez szükséges eszközöket. S így azáltal, hogy megújult erővel és tudatosan, rendíthetetlen hűséggel és nagyrabecsüléssel fordulunk az antropozófia és Rudolf Steiner felé, alapítójának segítő szellemi közreműködésével és a Karácsonyi konferencia valódi és eleven impulzusából merítve még elháríthatjuk a veszélyt, amely ma világszerte fenyegeti az Antropozófiai Társaságot. - Peter Selg ébresztő szózata bárcsak értő fülekre találna az antropozófusok között, s ne hatástalan, „pusztába kiáltó szóként” halna el.

 

Peter Selg könyve az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójánál jelent meg 2012 júniusában. Szergej Prokofjev kommentárját a Das Goetheanum tette közzé 2012/27. számában (2012. július 7-én). Fordította: Korcsog Balázs

 

Kapcsolódó anyagok:

Szergej O. Prokofjev: Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt? (1. rész)

Peter Selg könyveiről a NOVALIS-ban

 

JEGYZETEK

[1] GA 259, 530. oldal (kiemelés Rudolf Steinertől), a következő idézet ugyaninnen.

[2] Lásd GA 240: 1924. július 20-ai előadás.

[3] Lásd Szergej O. Prokofjev: Egy könyv és szellemi háttere, avagy pillantás az ellenfelekre. Két cikk a Das Goetheanum tagoknak szóló hírlevelében (Nachrichtenblatt), 2007/45-46. [Prokofjev itt az ún. Zander-ügyre utal - a fordító]

[4] Lásd Peter Selg idézett műve, 25. oldal.

[5] GA 260a: 1924. január 25-ei előadás.

[6] Erről lásd Rudolf Steiner két legközelebbi munkatársának és tanítványának, Marie Steinernek és Ita Wegmannak a vallomásait és tanúságtételét (idézve Szergej O. Prokofjev és Peter Selg A Karácsonyi konferencia és az új misztériumok megalapítása című könyvének 2. részében, Szergej O. Prokofjev: A Karácsonyi konferencia lénye, inspirációs forrásai és jelentősége. Az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadója, 2011).

Utolsó frissítés ( 2014. február 06. )
 
< Előző   Következő >