Ludwig Polzer-Hoditz gróf feljegyzései

Kaspar Hauser missziójáról

Az Európa-gyermek küldetésének és tragédiájának okkult háttere

(Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetései nyomán) (1. rész)

1. a két Jánosra vonatkozó kérdést,
2. ki volt Demetrius?
3. honnan jött Kaspar Hauser?

Mindegyik kérdés esetében különösen fontos, hogy tekintetünk ne a halál felé forduljon, hanem a születés irányába. Honnan jöttek, és milyen feladattal?

Polzer-Hoditz gróf utolsó látogatása Rudolf Steiner betegágyánál (1925. március 3.)

„Hordozza ezt mindig a tudatában: a jezsuiták elvették az emberektől a vallásosságot, a jámborságot, s teljesen azonosak a római államhatalommal. Hatalmuk erőszakos módszere a szellem elleni harc, vagyis a szellem elleni bűn, melyről az Írás azt mondja, hogy ez az egyetlen bűn, amely megbocsáthatatlan. A szellemet azonban nem lehet teljesen elpusztítani, de csak kevesek tudják majd átvinni a jövőbe.” Ez a [jezsuita] áramlat a társaságon belül is erősen érezhető, s reméli, hogy a Karácsonyi konferencia révén meg tudta bénítani azt (…). Mindig is a szellem elleni harc állt és áll továbbra is minden külső történés hátterében. Ehhez persze nagyon finom érzékre, vagy még inkább igen kifinomult orra van szükség. S teljesen bizonyos, hogy a szellemi kutató számára épp a „szimata” jelezhet valamit. (…)”

Azután a római és a nyugati páholyok törekvéseiről beszéltünk, és Rudolf Steiner nagyon komolyan hangsúlyozta, hogy három feladatot kell megoldani, melyek eredményének egészen rendkívüli jelentősége van a jövő szempontjából:

1. a két Jánosra vonatkozó kérdést,
2. ki volt Demetrius?
3. honnan jött Kaspar Hauser?

Mindegyik kérdés esetében különösen fontos, hogy tekintetünk ne a halál felé forduljon, hanem a születés irányába. Honnan jöttek, és milyen feladattal?

Az az individualitás, aki a Kaspar Hauser-burok mögött rejtőzik, egy olyan lény, aki kezdettől fogva inspirálóan hatott a rózsakeresztes áramlatban, s azután 1812. szeptember 29-én testesült meg Károly Lajos badeni nagyherceg és hitvese, Stephanie de Beauharnais elsőszülött fiaként. Ennek az individualitásnak fontos küldetést kellett betöltenie az ezoterikus kereszténység körében.

„Az oroszok számára Demetrius képe mögött a nagy Jézus-imagináció jelenik meg, illetve az ennél az imaginációnál megrekedt keleti keresztény egyház. A nyugati okkultizmus egy hamis kép segítségével próbálja száműzni a világból ezt az imaginációt: Krisztusnak a Föld uraként, de uralkodóként, zsarnokként kell megjelennie. A keleti okkultizmus is ki akarja oltani a Jézus-imaginációt, s azt akarja, hogy az feledésbe merüljön. Schiller azt kívánta bemutatni Demetrius című drámájában, hogy a római egyház miként próbálta a lengyelek révén elterjeszteni ezt a hamis képet [Oroszországban]. És Goethe ezért esett olyannyira kétségbe Schiller halálakor, hogy nem tudta befejezni a Demetriust. Ebben a harcban, a nyugati és keleti páholyok közti küzdelemben állt benne Blavatszkaja is. És ebben a harcban állunk most benne mindannyian.

Teljesen lényegtelen, hogy ki volt Demetrius, hogy ki volt Kaspar Hauser, mivel az ily módon feltett kérdés alighanem eltereli a figyelmet a valódi eseményekről. Nem az a fontos, hogy ki volt Demetrius, hogy ki volt Kaspar Hauser, hanem az, hogy milyen akarat nyilvánult meg rajtuk keresztül. Hogy mit is akartak általuk, ez kellene hogy foglalkoztasson bennünket, hiszen ebbe az irányba tekintve találhatjuk meg számos probléma megértésének kulcsát.”

Ludwig Polzer-Hoditz gróf Kaspar Hauserről szóló feljegyzései magyarul Thomas Meyer Ludwig Polzer-Hoditz - egy európai szellem című könyvében jelentek meg (Arkánum, Ispánk, 2006). Fordította: Scherak Mari, Wirth-Veres Gábos és Lauer Katalin. 2012. szeptember 29-ére, Kaspar Hauser születésének 200. évfordulójára összeállította és a részleteket a német eredeti alapján újrafordította: Korcsog Balázs

Kapcsolódó anyagok (Kaspar Hauser az antropozófia fényében):

Polzer-Hoditz gróf feljegyzései Kaspar Hauser missziójáról (2. rész)

Peter Tradowsky: Kaspar Hauser küldetése (A karlsruhei Nap-kastély mint Európa gyermekének szülőhelye)

Peter Tradowsky: Kaspar Hauser áldozati útja (Európa gyermekének sorsa mint a második Krisztus-áldozat földi képmása)

Szergej Prokofjev: Friedrich Schiller, Kaspar Hauser, Rudolf Steiner (Schiller Demetriusa és Közép-Európa sorsa, avagy egy gonosztett és következményei)

Kaspar Hauser és Rudolf Steiner: Európa gyermeke az antropozófia fényében (200 éve született Kaspar Hauser és 100 éves az Antropozófiai Társaság) (Novalis Szeminárium 6. évfolyam, őszi szemeszter)

Szeptember 29. és április 30.: kép és ellenkép, avagy kik és miért keverik össze Kaspar Hauser születésnapját Hitler halála napjával? (Franz-Jürgen Römmeler cikkének 1. része)