NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Peter Selg útja az antropozófiához (4. rész: Első könyvem megjelenése) Nyomtatás E-mail
2012. november 04.

ImagePeter Selg önéletrajzi írása

Az emberi szervezet szellemi törvényszerűségeiről című könyv keletkezésének körülményei

(Dornach, 2000)[*]

 

Végül csak befejeztem a Rudolf Steiner „testfilozófiájáról” - (Oetinger szavaival) mint „Isten útjainak bevégzéséről” - szóló eszmetörténeti feljegyzéseimet, melyeket önmagukért, tudásvágyból, a művek iránti érdeklődésből és orvostudományi kényszerűségből készítettem. Csak évekkel később jutott eszembe, amikor a herdeckei közösségi kórház pszichiátriai rendelőjében az ifjú páciensek „doktor úrnak” szólítottak, hogy az íróasztalfiókban őrizgetett nagyszabású művemért vajon nem kaphatnék-e valamilyen oklevelet, hogy legalább a megszólításomat kiérdemeljem. Ekkor megkérdeztem Peter Matthiessen professzort, az ifjúsági pszichiátriai osztály vezetőjét, akit mindig is érdekeltek a szokatlan tervek, s ráadásul Rudolf Steiner iránt is szoros elkötelezettséget érzett - és ő elfogadta doktori disszertációmat, melynek azt a címet adtam, hogy Kísérlet Rudolf Steiner emberi élettannal kapcsolatos fejtegetéseinek rendszerbe foglalására (Előadói és írói életművének átfogó eszmetörténeti vizsgálata), s mely igen kedvező fogadtatásra talált a Witten-Herdecke-i Egyetemen, holott Peter Matthiessen kivételével ott akkoriban egyetlen antropozófus sem dolgozott (Helmut Zander állításával ellentétben ez sosem volt „antropozófus egyetem”). Az volt a tapasztalatom, hogy Rudolf Steiner eszméit egyetemi és akadémikus keretek között is éppúgy képviselhetjük, hogyha ezt megfelelő színvonalon tesszük.

Művem tervezett megjelentetése kapcsán további tapasztalatokat is szereztem. A kéziratot ugyanis a szükséges kísérőlevelekkel együtt elküldtem Stuttgartba és Dornachba, a vezető antropozófiai könyvkiadókhoz. Egy percig sem gondoltam, hogy a Nagy Művet adtam volna postára, mindazonáltal mégsem egy szokványos írásműről volt szó: azelőtt sohasem dolgozták fel ily módon Rudolf Steiner teljes életművét egy központi kérdés szempontjából, eszmetörténetileg, s korábban senki sem doktorált egy német egyetemen egy tisztán antropozófiai témából és ilyen terjedelemben, 470 sűrűn teleírt oldalon. Választ azonban egyik helyről sem kaptam, sem a stuttgarti Verlag Freies Geistesleben-től [a Szabad Szellemi Élet Kiadójától], sem a dornachi Goetheanum Kiadótól. Egy év elteltével visszakértem a kéziratokat, s művem teljes visszhangtalansága láttán közel álltam ahhoz, hogy azt megsemmisítsem. Ha egy ilyen mű tényleg senkit sem érdekel, akkor bizonyára nem stimmel vele valami. És csakugyan: amikor a stuttgarti kiadó határozott kérésemre végül visszaküldte a kéziratot, akkor 1996. december 3-án beigazolódni látszott a gyanúm, hogy a könyv „szinte érthetetlen tudományos stílusa” miatt nem való az „átlagolvasónak”, ráadásul a mű olvashatóságát „a rengeteg idézet is megnehezíti”. A könyv ezért a „laikusok” számára „teljesen érthetetlen”, sőt „túlságosan tudományos és folyton idézgető stílusával” még azokat az antropozófus orvosokat is elijeszti, „akik utána akarnának nézni benne valaminek”.

De ekkor Dornachból is kaptam egy levelet. A Goetheanum Könyvkiadó vezetője, Joseph Morel összességében kedvezőbben és szívélyesebben állt a dologhoz, emlékezvén Herbert Siewekére, de hangsúlyozta, hogy a könyv esetleges megjelentetéséhez az orvosi szekció szakvéleményére és beleegyezésére is szükség lesz… - Hát, ezt egy évvel ezelőtt is megírhatta volna, mit képzelnek ott Dornachban, mennyi ideje van az embernek, nem kéne gyorsabban intézni a fontos dolgokat, hogyan élnek ezek ott egyáltalán? - gondoltam magamban, de aztán írtam Peter Heussernek, aki Michaela Glöckler tudományos munkatársa volt az orvosi szekcióban, s ő szíves örömest adott szakvéleményt. Ezután még három évbe telt, míg 2000-ben végül nyomdába került a könyv, azzal a címmel, amit én adtam neki: Az emberi szervezet szellemi törvényszerűségeiről (Az ember antropozófiai szemléletű élettanának kibontakozása Rudolf Steiner műveiben). - Felmerült bennem a kérdés: vajon a század végét akarták kivárni Dornachban?! 

 

Peter Selg önéletrajzi írása:

1. rész: Stuttgart, a kezdetek

2. rész: Berlin, Gerhard Kienle szellemi biztatása

3. rész: Ki volt Ita Wegman? (A dornachi konfliktusok és Emanuel Zeylmans könyve Ita Wegmanról)

4. rész: Első könyvem megjelenésének körülményei (Dornach, 2000)

 

Peter Selg írása a szerző Michael und Christus (Studien zur Anthroposophie Rudolf Steiners) [Michael és Krisztus (Tanulmányok Rudolf Steiner antropozófiájáról)] című kötetének függelékeként jelent meg az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójánál, 2010-ben. Fordította: Korcsog Balázs


JEGYZET

[*] Peter Selg első könyve: Vom Logos menschlicher Physis (Die Entfaltung einer anthroposophischen Humanphysiologie im Werk Rudolf Steiners) [Az emberi szervezet szellemi törvényszerűségeiről (Az ember antropozófiai szemléletű élettanának kibontakozása Rudolf Steiner műveiben)]. Goetheanum Kiadó, Dornach, 2000.

 

Kapcsolódó anyagok:

Dornach volt élete álma (Beszélgetés Szergej O. Prokofjevvel)

Utolsó frissítés ( 2013. március 01. )
 
< Előző   Következő >